Dalia László: A cigánytábor nem az égbe megy

2009-ig egy baranyai faluban dolgoztam, időnként szociális vonalon is, emiatt párszor hallottam beszélni Bogdán Lacit, néhány közös beszélgetésben is részt vettünk. Nem tudom, sosem merült fel hogy Lászlónak hívjam, most sem teszem.Egyáltalán nem ismertem, de voltak közös vagy hasonló dolgaink, láttam én is mélyszegénységben élő embereket, cigányokat is, ezért többnyire értettem miről beszél, még akkor is, ha néha nekem kicsit radikálisan fogalmazott.

Emiatt kezdtem el ezt a könyvet, nem az érdekelt, hogy miért halt meg, nem is az élete főként, hanem, hogy hogyan épült fel a módszere, át lehet-e adni, és hogy Cserdi hogy „teljesít” ma, mi maradt meg az értékrendszeréből. Ezekre a könyvből alig kapunk választ. Valószínűleg a hatásvizsgálat még korai is lenne, de maga a könyv nem is törekszik rá. Interjúkat, korábbi beszélgetéseket kapunk, melyek fontos gondolatokat fogalmaznak meg, ugyankkor nekem erősen átsejlik a szerző politikai hovatartozása, kicsit egyoldalúan sorolja fel azokat a politikusokat akik találkoztak vele, pedig számtalanszol elhangzott, hogy Bogdán Laci igyekezett politikamentes lenni. (nem azt állítom, hogy ő nem találkozott velük, vagy hogy a jobboldali politikusok is legalább annyit látogatták volna, hanem azt, hogy ő bárkinek beszélt Cserdiről függetlenül attól, hogy milyen politikai irányt képviselt). Őszintén szólva ez nem tetszett a könyvben, az utólagos megítélését éppúgy ferdíti, mint a roma politikusok ítélete, vagy éppen az öngyilkosság okainak találgatása. Ennél sokkal fontosabb lenne kimondani, megfogalmazni azt, hogy nincsenek különbségek. Nincs különbség a szegény magyar vagy a szegény cigány, és a gazdag magyar vagy a gazdag cigány között. Az előbbi alig tudja magát kirángatni a helyzetéből, az utóbbit pedig nem érdekli a többi sorsa. Ezt meg lehet tanulni a könyvből és azt is, hogy lépésről lépésre következetes munkával túl lehet jutni a helyzetünkön, de ehhez rengeteg idő, türelem és kitartás kell, az meg mostanában egyre kevesebb van.

Adatok:

Kiadó: Kossuth

KIadás éve: 2020.

Oldalszám: 208. oldal

Fordítás: Varga Csaba Béla

Fülszöveg:

Bogdán László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott. Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.