Charlotte von Feyerabend: Selma ​Lagerlöf

Szerintem ez a könyv külsőre kiemelkedik a Kossuth Kiadó életrajzi sorozatából, még úgy is, hogy mindegyik rész nagyon szép kivitelű. Kifejező, és színes, rácáfolva arra, amit általában a fagyos Svédországról gondolunk. Főként emiatt szerettem volna nagyon ezt a regény, de persze maga a címszereplő is érdekelt, hiszen a Nils Holgersson az egyik meghatározó gyermekkori élményem. AZ olvasás közben folyton a fülemben csengett a rajzfilmsorozat főcímdala, pedig legalább harminc éve láttam utoljára. (Ideje lesz azt hiszem újranézni).

Könyvtárosként természetesen tudom, hogy Selma Lagerlöf nem azonosítható kizárólag a Nils Holgerssonnal,  találkoztam már a Jeruzsálem című regényével is (pakolás közben), de még nem olvastam. Tudtam, hogy Selma Lagerlöf volt az első nő aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, illetve egyszer láttam róla egy fotót, és élénken emlékszem, hogy Gobbi Hilda jutott róla eszembe. És tényleg. Az írónő külsőre picit szögletes, férfias vonásokkal rendelkezik, erős csontú, karakteres arcú. Belül pedig a regény tanúsága szerint izzig-vérig nő. A női lélek kutatója, a feminizmus élharcosa, és egy nő (vagy két nő) szerelme is egyben. Először kettőségnek gondoltam ezt, amolyan határesetnek, a külső és belső ellentétek mezsgyéjén, de aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen nincs kettősség. Selma Lagerlöf a 20. század eleji nők egy olyan rendhagyó típusa, aki kijárta az utat a mai kor lányai előtt. Aki férjhez menés helyett tanult, szülés helyett irodalmi babérokra tört, természetesen vállalta szexualitását (a lehetőségek szerint), szabadon élt és szabadon szeretett. Az életrajzi regény szerzője Charlotte von Feyeraband főként az írónő fennmaradt levelezése és az egyéb dokumentumok alapján igyekszik rekonstruálni egy rendkívüli személy, az első Nobel-díjas írónő életét. Vélhetően a legtöbb szöveg magától Selmatól származik, de mégsem sikerült igazán megragadni a lényeget. A történetben Selma alakja ragyogó. Kifejezetten kedvelhető személyiség, de nem lett túlidealizálva az alakja. Egy nyitott szemléletű, kedves, érzékeny és okos nő volt.  A körülötte lévő emberek közül egyik-másiktól viszont frászt kaptam. Sophie kifejezetten idegesített, egy határozatlan, önző és nagyképű liba, de vélhetően ő az életben is pont ilyen volt, legalábbis a levelezésük alapján.  

A regény a cselekmény tekintetében sokszor tévútra visz, elveszik elmélkedésekben, ködös fejtegetésekben, és Selma gondolatainak minél pontosabb átadásában, a történetív viszont töredezetté válik, kimaradnak események, és itt-ott úgy éreztem lólépésekben haladunk a cél felé. Selma kapcsolatai csak néhány kiragadott epizódon keresztül épülnek fel (vagy éppen nem) emiatt nehéz figyelemmel kísérni, illetve olvasni is. A szerző igyekszik sokat megmutatni a korról, a pályatársakról, és magáról Svédországról is. Pontosabban azt, hogy hogyan láthatta Selma a maga idejében a környezetét. Emiatt azonban sokszor elveszett a fókusz. A számomra legérdekesebb dolgok, a Nils születése, vagy a tanítás új módszerei háttérbe szorulnak az érzelmek fejtegetése és a környezet leírások közt, ami miatt folyamatosan hiányérzetem volt. Azt kell mondjam, hogy a Különleges sorsok – Regényes életek legszebb kötete nem a legjobban sikerült írás.

Adatok:

Kiadó: Kossuth Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 384

Fordította: Tuza Csilla

Fülszöveg:

Egy ​ragyogóan megírt életrajzi regény Selma Lagerlöf mozgalmas életéről, aki Nils Holgerssont ajándékozta a világnak.
Amikor Selma Lagerlöf elkezdi Stockholmban a tanárképző főiskolát, csomagjában boldog gyermekkorát viszi magával. Egy hajadonnak a diploma megszerzése az egyetlen lehetőség arra, hogy anyagilag függetlenné váljon. Selma soha nem akart férjhez menni, de az írói pálya egész más! Azonban az odavezető út hosszú és nehéz. Otthonát, a Mårbackában fekvő paraszti birtokot – az adósságok miatt – el kell adni, de a legfontosabb dolgot soha nem veszíti el: az önmagába vetett hitét. Elbeszélései megtörik az irodalmi konvenciókat, a társadalmi szabályok határát feszegetik, amivel az írónő kihívja maga ellen a férfiak haragját. 1909-ben a nők közül elsőként kapja meg az irodalmi Nobel-díjat, és Nils Holgersson alakjával az egész világon felébreszti a Svédország iránti vágyakozást. Imád utazni, és szerelmi háromszögben él annak minden magasságával és mélységével.

Charlotte von Feyerabend életrajzi regényében Selma Lagerlöf nyomait követi, aki egyenesen Svédország lelkéből írta történeteit.

A könyv megvásárolható itt: Kossuth Kiadó

Reeli Reinaus: Morten ​és az eltűnt világok

Nagyon sötét hangulatú a könyv borítója, ami valahogy a történetre is rányomja a bélyegét, és közben mégsem. Persze tudom, hogy a borítót igazítják a regényhez, itt mégis úgy tűnt, hogy a fedlap komor szürkés-nyálkás hangulata terjedt át a történetre. Valószínűleg ez amiatt van, mert jól sikerült a grafikus munkája. Mindenesetre az elsó benyomásom az volt a regényről, hogy nyomasztó lesz, de közben meg mégis teli volt pozitív energiákkal.

Szeretem a Galaktika könyvekben, hogy bátran nyúlnak komor, rendhagyó, és naturalisztikus témákhoz, még az elsősorban fiataloknak szóló Popkorn válogatásban is. (José Antonio Cotrina Vörös Hold-ciklusa is hasonlóan gótikus hangulatú és nyers, de nagyon lehet szeretni.)

Ezt a könyvet háromféleképp is lehet értelmezi. Ezt már az olvasás után fogalmaztam meg magamban, mert nagyon haladós a történet, menet közben nem értem rá gondolkodni az élet értelmén (Sem a könyvén).  Az első, és talán legfelszínesebb meghatározás szerint ez egy aranyos, kicsit népmesei misztikus történet, amelyben a jók végül elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig büntetést, még ha ez a büntetés nem is különösebben igazságos, vagy erőteljes. Van a történetnek egy sajátos bája, nagyon cuki a két főszereplő, édes az első szerelem minden félszegsége és maga a misztikus vonal is könnyed. Tényleg inkább mágikus realizmus, mint fantasy. Nem túl erős a misztikum, inkább csak a felszínen lebeg. Éppen kicsit hihető, enyhén borzongató, de a szépséget hozza elő az észt lápi világból, nem a félelmet.

A második olvasata abszolút  a kamaszoknak szól. Elsőre talán kemény a tanulsága, és rendhagyó a mondanivalója, de egész pontosan meg lehet fogalmazni. Állj ki magadért, ne félj segítséget kérni, és bízz a barátaidban. Reeli Reinaus a szerző olyan helyzetet teremt Morten számára, amiben a tizenéves fiú rákényszerül arra, hogy a problémáit felszínre hozzza. Ez ritkán van így az életben, de vélhetően a történet segít abban, hogy a kamaszok egy kicsit nyíltabban kezeljék a megoldásra váró helyzeteket. Egy kicsit kevéssé lássanak ellenséget  a felnőttekben, és egymáshoz is bátrabban forduljanak. 

A harmadik, legmélyebb olvasata a történetnek a felnőttek felelősségére tér ki. Megmutatja, hogy milyen álszent az a társadalom, ahol egy gyerek fájó és mindennapos bántalmazása el tud rejtőzni. Megmutatja hogyan néznek félre a tanárok, a rendőr, a szomszédok, sőt maga a szülő is. Hogy csak a gyerekekben (kamaszokban) van elég bátorság kimondani, és megtenni azt, ami nem az ő feladatuk. Hogy menyire a rendszer fogságba lehet esni. A rendszerébe, amit mi építünk, és ami sokkal inkább elfed, mint segítséget nyújt. Morten összes vágya belefullad abba, hogy mi lesz ha a rendszer észreveszi hogyan él. Nem az a baj, hogy bántják, hanem az, ha kiderül. Minden kicsi reményét kioltja a felnőttek szemellenzős társadalma. Ennek ellenére a kamasz lelke a peremvidéken még tud szépséget találni, tud sokkal több lenni, mint azt a számára kijelölte a társadalom, vagy meghatározta  a család.

Kettős érzéssel olvastam ezt a könyvet. Egyszerre imádtam és sajnáltam ezt a kis embert aki a címszereplő, másrészt rettenetesen gyűlöltem a családját, és a körülötte lévő felnőtteket. Reeli Reinaus nekem megint azt bizonyította, hogy a gyerekek sokkal érettebbel, kedvesebbek és összetartóbbak mint a felnőttek.

Most, hogy kiháborogtam magam, egy kicsit a könyvről is írnék. A történet Finnország határban, az észt lápon játszódik. Egy különös, ködös mesevilágban, ahol élénken élnek az észt mesék, ahol mindennaposak a kísértetek, lidércek, és a láp ködös, szürke párája nem csak a tájat üli meg, hanem  csontokba is beszivárog. A regényben szereplő gyerekek valahogy függetlenül a helyzetüktől eredendően jók. Ha van is némi csúfolódás a történetben, sohasem mennek el a kiközösítésig, a bántalmazás pedig ebben a világban csak a felnőttek szintjén létezik. Nyilván idealizált a gyerektársadalom, de kifejezetten üdítő volt olvasni az egymást támogató kölykökről, és a társadalmi hierarchián kívül kibontakozó barátságról és szerelemről is.

A regény cselekménye jól felépített, logikus, bár sajnáltam egy kicsit, hogy a bűnös(ök) végül könnyen megúszták. Morten és Emilie szép befejezést kap, és az egész történet vége egy új nyitás a jobb életre való reménnyel.

Szerettem a Mortent. A nyelvezete is szép, és maga történet is, bár azért meg is viselt kissé. Biztosan újraolvasom még, és másoknak is csak ajánlani tudom.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 334.

Fordította: F. Nagy Piroska

Fülszöveg:

Reeli Reinaus észt néprajzkutató-író mágikus realizmus jegyében íródott ifjúsági regénye a finn lápvidéken játszódik. Ennek közelében él a hányattatott sorsú, tizenéves Morten, akinek az anyja Finnországban dolgozik, őt pedig alkoholista nagybátyja neveli. A fiú imád fényképezni, gyakran kijár a közeli lapályhoz, hogy a természetet fotózhassa. Egy éjszaka véletlenül összetalálkozik Emilie-vel, akivel barátságot kötnek. Morten azonban hamarosan rájön, hogy a titokzatos lány nem hagyhatja el a lápot…

A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt

David Attenborough: Az élet erőpróbái

David Attenborough túlzás nélkül korunk egyik leghitelesebb filmese. Majdnem azt írtam, hogy a századunké, de ő legalább annyira a múlt századé is, mint a jelené. Dacára annak, hogy már kilencven éves is elmúlt még mindig elkötelezett szószólója a Földnek és a földi életnek. Írásai elképesztően időtlenek, a szövegezése úgy is frissnek hat, hogy ez a könyv először 1990-ben jelent meg. A könyvtárból emlékszem is a régi keménytáblás, nagy alakú verzióra, de nekem a Park Kiadó kisebb, baglyos fedelű új kiadása jobban tetszik. Könnyebben lapozható, és hurcolható, valamint színvilágában harmonikusabb is. A saját példányom meg is járta néhányszor a táskámat, mert lassan és sokáig olvastam. Szinte fejezetenként merültem el benne, mintha egy természetfilmes sorozat epizódjait nézném. Olvasás közben végig Attenborough türelmes magyarázatait hallottam, és szinte láttam a filmkockákat, ahogy a lunkdák leszállnak a jégre, vagy épp a csapóajtós pók visszahúzódik a fedeles üregébe.

Az Élet sorozat 3. kötete a könyv. Simán elkövettem a hibát, hogy ezzel kezdtem az olvasást, de szerintem nincs különösebb jelentősége a sorrendnek, így is úgy is élvezetes olvasmány az összes Attenborough mű. Talán csak a témaválasztás miatt számíthat a sorrend, hiszen az első rész az „Élő bolygó” az életközösségekkel és az élőhelyekkel foglalkozik, míg az „Élet a Földön” inkább az evolúció egyes állomásait veszi számba. Ez a rész pedig az élet szakaszait tárgyalja.

Szeretem a természettudós stílusában, hogy bár időnként kiragad egy-egy fajt, mindig komplex képet mutat. Bármiről is beszél, sohasem egy fajra, egy állatcsoportra vetíti le azt, hanem több szempontból is megvizsgálja a kérdést, példákat hoz, és alátámaszt. Igyekszik minél színesebben bemutatni az élet csodáját.

„Az élet erőpróbái”-ban az életút egyes szakaszait járja be, születéstől az otthonteremtésen át a kommunikációig és a párzásig. Sajnos ennél tovább nem megy pedig szívesen olvastam volna az időskorrol és az elmúlásról is. (pl a temetkezési szokásokról) Számba veszi az általánosságokat, és a különlegességeket. Olyan sztorikat is elmesél, amikről eddig még nem hallottam, pedig sok természetfilmet nézek. Attenborough gyakran mutatja meg a különlegességeket de sosem ítélkezik. Számára a párviadal sohasem sportesemény, soha nem drukkol egyik egyednek sem, nem tesz különbséget, hanem tárgyilagos tud maradni. Következetes és ítélkezésmentes.

Igazi kényelmes, jutalomolvasás volt ez most, még ha tovább is tartott, mint egy átlagos könyv. Szerintem az Élet sorozat többi kötetét is sorra fogom keríteni. Attenborought olvasni mindig élmény.

Adatok:

Kiadó: Park Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 364

Fordította: Makovecz Benjamin

Fülszöveg:

Az ​etológia fiatal tudományág létére gyorsan népszerű lett – többek között kitűnő ismeretterjesztő szakírói miatt is. Közéjük tartozik a természetfilmes David Attenborough is, aki trilógiájának – amelynek első két darabja: Élet a Földön és Az élő bolygó – zárókötetét az állatok viselkedésének szentelte. Az élet erőpróbái Attenborough szerint az egyed- és fajfenntartásért folytatott küzdelem eseményei, amelyek éppoly változatosak, mint maga az állatvilág. Már a születés is nagy erőpróba: az életképesség első megmutatkozása, de nemcsak a Karácsony-szigeti vörösrákoknál, hanem a madaraknál, hüllőknél, emlősöknél is. Ahogy később az utódok nevelése, gondozása, az otthonteremtés, amely bizonyos madárfajoknál az udvarlás része is. Számos erőpróbát kell kiállniuk az állatoknak, hogy a genetikai versenyben győztesek legyenek, s ehhez az évszázadok során bizonyos fajok passzív, mások aktív stratégiákat dolgoztak ki. De a genetikai átörökítés mellett minden egyed célja saját fennmaradásának biztosítása is, s e küzdelemben az győz, aki maximálisan képes kihasználni lehetőségeit, a legjobban tud alkalmazkodni környezetéhez. A legtöbb táplálékot tudja megszerezni magának gyorsasága révén, mint a kolibri, leleményességgel, mint a hüllők és rovarok, türelemmel, mint a pókok. A legjobban tud tájékozódni, mint a nap irányát követő sivatagi hangyák, az ultrahangrezgéseket érzékelő denevérek, az érzékeny szaglószervű hiénák, a csillagok állását és belső térképüket követő költöző madarak, a Föld mágneses terére érzékenyen reagáló angolnák. Vagy a legjobban tudja magát álcázni, a legtrükkösebben tudja ellenségeit megtéveszteni, mint a rejtőzés nagymesterei, a rovarok. Az állatok azonban nemcsak egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői is, mint a bohóchalak és a bíborrózsák, az emlősöket tisztogató seregélyek, a csorda védelmében élő növényevő emlősök, a társaikat önzetlenül tápláló rágcsáló és denevérfajták, a társadalommá szerveződve élő hangyák, méhek, darazsak. Mások kihasználják szomszédaikat, mint az alkonylepke a szövőhangyákat, a kakukkfélék a fészkelőmadarakat, vagy egyszerű paraziták, mint a halakon, emlősökön élősködő atkák, bolhák. A közel 150 színes fénykép illusztráció mellett a könyv nagy érdeme, hogy élvezetes stílusban, közérthetően vezeti be olvasóit a természet rejtelmeibe: minden olvasónak ajánlható.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Libri webáruház

Tia Williams: Hét ​nap örökké

Tia Williams új regényének a borítója és a címe is különleges. Szeretem ezeket a letisztult grafikájú, tiszta színvilágú fedlapokat, és az érdekes címeket, még akkor is, ha csupán hasonlítanak az eredetire. Az Álomgyár Kiadó mostanában egyre többször belenyúl a rendhagyó regényekbe, és meg kell mondjam, jól csinálja. Sokat és sokfélét olvasok tőlük (is), ráadásul abszolút kedvencem a romantikus irodalom, ezért nehéz meglepni a zsáneren belül. A „Hét nap örökké” című regénynek sikerült.

A főszereplő erotikus-fantasy regényíró Eva élete a történet idején elképesztően távol van attól, ahogy egy sikeres szerző csillogó életét elképzeljük. Egyedül neveli a lányát, küszködik a migrénnel, szingli, és sehogy sem akar megjönni az ihlet a sikersorozata következő részének megírásához. A legjobb esetben is csak egy középszerű, középkorú nő életét éli, ami nemcsak azért probléma, mert a rajongótábora határozott elképzeléssel rendelkezik az excentrikus magánéletéről, hanem azért is, mert a kortárs fekete művészeti élet egyik meghatározó alakja. Különlegesnek kellene látszania, de valójában egyáltalán nem érzi úgy magát. Az egyetlen, ami túlmutat a szürkeségen az a 12 éves lánya Audre.  A mindennapi stresszbe, feladatokba és az írásba belefáradva, egy kicsit kiégve, de  a megfelelési kényszertől hajtva vesz részt egy irodalmi  kerekasztalbeszélgetésen ahol egy nem várt ismerős felbukkanása végül teljesen felkavarja az állóvizet.

Shane Hall a zárkózott kortárs író mindig épp kifelé tart valamiből. Két szenvedélybetegség közt, mintha folyton menekülne, utazások, regények, és megmentésre váró kamaszok közt lavírozva úgy tűnik a horgonyát már gimnazista korában elvesztette, és a felnőttlétben csak sodródik az árral. Egy régi adósságot törlesztve érkezik meg New Yorkba, de a várt feloldozás helyett valami egészen másra talál rá.

Kettejük találkozása eléggé sorszerű, de meglehetősen várható is, tekintve a regény zsánerét. Ahogy azonban a megtörténik, kitágul az idő, és párhuzamos síkon végig élhetjük a két főszereplő múltbéli találkozását is. Két határozottan elhanyagolt kamasz egymásra találását és fájdalmas első szerelmét.

A regény sokféle aspektusból mutatja meg egy modern családanya életét. Ahogy a mindennapi élet utat tör, a fiatalkori álmok elszürkülnek, a mókuskerék elnyeli a női létet, és ami marad, az csupa kötelesség, megfelelési kényszer, és önértékelési zavar. Mintha eleve kódolva lenne a felnőttlétbe a kiégés. A regény egyik fontos kérdése, hogy létezik-e újrakezdés. Nemcsak egy kapcsolaté, hanem az életé is. Van-e valami ami túlmutat a fásultságon, ami kiszakít a monotonitásból, és ami miatt érdemes átértékelni a női szerepeket?

A másik fontos kérdés, amit a történet felvet az az identitás kérdése. Folyamatosan felbukkan a társadalmi kirekesztettség, és a faji megkülönböztetés kérdése, de jelen van az emancipáció, és az egyedülálló szülő problematikája is. Így vagy úgy, de mindannyian találkozunk ezekkel az életünk folyamán. A regényben szinte minden szereplő fekete, akik nemcsak a jelenkor társadalmi problémáit hordozzák, hanem egy súlyos történelmi örökséget is, egy évszázadokra visszanyúló kirekesztettséget, amit csak nagyon lassan lehet feloldani. Izgalmas kérdés, hogy hol van ebben egy modern nő szerepe. Hogy anyáink, nagyanyáink mintái mennyire meghatározóak, hogy tovább kell-e vinnünk az örökségüket, vagy teljesen más már az identitásunk?

Ráadásul a történetben felbukkan a szenvedélybetegség és az azzal való küzdelem valamint érzelmi elköteleződés nehézsége is.

Ez a sokrétű és összetett kérdéskör sokszorosan árnyalja a főszereplők személyiségét, de valahogy nem telepszik rá a történetre. A látszólag könnyed, romantikus történet egy nagyon összetett és izgalmas mű, mégis szórakoztató tud maradni. Eva és Shane kapcsolata hol megrendítő, hol bájos. Néha nevetésre késztet, máskor megríkat.

A Hét nap örökké tulajdonképpen kétszer hét nap története, meg egy egész életé, kamaszkorral, felnőtté válással, anyasággal és karrierrel megspékelve. Szerettem, hogy bepillantást engedett az írói létbe, és a fekete művészek társadalmába. Jó kis történet volt.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2023.

Oldalszám: 398 oldal

Fordította: Réti Blanka

Fülszöveg:

Két ​író, egy szerelmi történet
A brooklyni bestsellerszerző Eva Mercy erotikus témájú könyvei folyamatosan az eladási sikerlisták élén állnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy élete stresszmentes lenne, ugyanis egyedülálló anyaként egyszerre kell a gyereknevelésben és a hivatásában is helytállnia. A szerelem pedig már jó ideje elkerüli.
Shane Hall egy visszahúzódó, rejtélyes, díjnyertes szépirodalmi szerző, aki mindenki meglepetésére egyszer csak felbukkan New Yorkban. Amikor a két író váratlanul találkozik egy irodalmi rendezvényen, csak úgy izzik köztük a levegő.
Senki sem tudja, hogy húsz évvel korábban, tinédzserként Eva és Shane egy szerelemtől izzó, őrült hetet töltött el együtt. Lehet, hogy most úgy tesznek, mintha semmit sem jelentenének egymásnak, de nem tagadhatják a kölcsönös vonzalmat – vagy azt, hogy a könyveikben titokban egymásnak írnak.
A következő hét napban, a fülledt New York-i nyár közepén Eva és Shane újra egymásra találnak, de az írónő nem biztos benne, hogy megbízhat-e a férfiban, aki egyszer már összetörte a szívét. Úgy érzi, el kell űznie Shane-t a városból, hogy élete visszatérhessen a normális kerékvágásba. De mielőtt régi szerelme újra eltűnne, van néhány kérdés, amire választ kell kapnia…
Tia Williams díjnyertes New York Times és USA Today bestsellerszerző, valamint elismert divatszerkesztő. Telitalálat című könyvéből a Netflix készített adaptációt, ami nagy sikerrel fut a streamingszolgáltató kínálatában. Jelenlegi regénye érzéki és heves, miközben szétfeszíti a humor, de komoly témákat is érint, mint például a modern anyaság helyzete.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház