Jesmyn Ward: A ​csontok megmaradnak

Régóta vágytam erre a könyvre, elsősorban a külleme miatt. Nagyon megkapó nekem a borító minimalista kontrasztossága és a kiszáradt fa, mit jelkép. Így az olvasás után, azt kell mondjam, illik is a történethez, bár egy egészen másfajta kissé sivatagos helyszínt feltételez. Valószínűleg a  fullasztó zöld is ugyanúgy megragadta volna  a lényeget, és területileg is közelebb vitt volna Bois Sauvage és St Catherine erdős területéhez. A fiktív helyszín a 2005-ös Katrina hurrikán útjába esik, de itt nehéz eldönteni, hogy a vihar vagy a az emberi természet okoz-e nagyobb károkat.

Bois Sauvage elszegényedett, főként feketék lakta kistelepülés. Olyan mintha a nyolcvanas évekből maradt volna itt. Gazdaság és jövő nélkül. A kölykök mobiltelefon és Internet helyett törvénytelen kutyaviadalok, sör és kábítószer szentháromságában élnek, az egyetlen kitörési pont a sport, de alapvetően az is nagyon nehéz útnak bizonyul. A házak és maga a táj is, alap nélküli, elhasznált, kiélt környezet. Ebben a milliőben él Esh családja. A tizenöt éves lány a narrátora a történetnek, rajta keresztül látjuk egy lecsúszott mélyszegénységben élő család harcát  a hurrikánnal.

Esh anyja sok éve belehalt a öccse születésébe. Róla csak misztikusnak tűnő emlékei vannak, míg alkoholista apja és fiútestvérei nagyon is a nyers valóságot jelentik. A többgenerációs szegénység beette magát a csontokba, bár úgy tűnik a család lecsúszása az anya halálával kezdődött, valójában már a nagyszülők is hordozták. Azt sugallja a történet, hogy anya hiánya számottevő, de valójában mégsem az. Az apa alkoholizmusa jóval a mama halála előtt kezdődött, és a szegénységből sem jelentett volna kiutat.

Ebben a közegben nincsenek valódi családi kapcsolatok, mindenki önmagáért felel, mindenki úgy éli az életét ahogy tudja. Gyakorlatilag a túlélés az egyetlen valódi cél.

A gyerekek eltérő pályán mozognak, bár valamennyire törődnek egymással, mégsem működnek igazán családként.

Az egyetlen ami biztosan érződik a könyvből az a társas magány. Hiába van mindenkinek valami kapaszkodója, Randall-nek Junior, Skeetah-nak China, Esch-nek Manny, és az apjuknak az ital, mégis mindannyian egyedül vannak.

Jön a Katrina, ami ugyan elsőre csak távoli jóslatnak tűnik, de minél közelebb ér, annál erősebb lesz.  Ahogy a vihar sűrűsödik, úgy válik egyre nyomasztóbbá Esh és a fiúk élete is. Skeetah a kutyája China kölykeivel van elfoglalva, Randall a sporttáborba szeretne bejutni Esh pedig az első szerelmet éli meg, és babát vár. De minél közelebb jön a hurrikán, annál távolabbi lesz a boldogság reménye.

A regény egy állókép egy alig ismert Amerikáról. Az Ígéret földje alulnézetben. Borzongató és nyomasztó, mégis szép. Nem olvastam még Jesmyn Wardtól, de valamikor sora kerítem a Hallgasd  a holtak énekét! című regényét s. Nehéz olvasmány volt, de megérte.

Adatok:

Kiadó: XXI. Század
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 304
Fordította: Todero Anna

Fülszöveg:

Bois Sauvage kisváros Mississippi államban, a Mexikói-öböl partvidékén. Hurrikán készül, Esch édesapja egyre jobban aggódik. A férfi kemény piás, a lány és három fiútestvére nyomorognak.

Eschben nemigen marad meg az étel – teherbe esett tizennégy évesen. Fivére, Skeetah el-elcsen az asztalról egy-két falatot, hogy harci pitbullja kicsinyeinek adja, az alomból mégis több kiskutya elpusztul. A testvérek a maguk módján próbálják oltalmazni egymást a rideg, durva környezetben.

Két ellentétes pólus feszül egymásnak Jesmyn Ward könyvében: költészet és nyomor, az emberi gyengédség és a vidéki élet brutalitása. A csontok megmaradnak igazi irodalom – a faulkneri dél látomásos, mégis könyörtelenül valóságos prózája.

Jesmyn Ward (1977-) azon kevesek egyike, akik kétszer nyerték el a Nemzeti Könyvdíjat. Hallgasd a holtak énekét című regénye 2017-ben jelent meg a 21. Század Könyvkiadó KULT Könyvek sorozatában.

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://21.szazadkiado.hu/a-csontok-megmaradnak-kult-konyvek-jesmyn-ward?keyword=A%20csontok

Anne Sverdrup-Thygeson Az ​élet szövete - Hogyan járul hozzá tízmillió faj a fennmaradásunkhoz?

A HVG Könyvek kiadásában találkoztam már korábban a szerző Anne Sverdrup-Thygeson: Elképesztő ​rovarok című könyvével.  Nagyon tetszett az, ahogy érthetően mesél a valószínűleg méltatlanul kevéssé ismert rovarvilágról. Az „Élet szövete” már tudatos választás volt, kíváncsi voltam, hogy felnőtteknek hogyan ír a szerző.

Rendkívül izgalmas a könyv.

Bár egy témáról ír, mégis, mint az élet szövete, úgy ez a könyv is sok apró összetevőből áll össze kerek egésszé. Mesél a rovarokról, rég kihalt állatokról, fákról és virágokról, a tengerekről, kulturális és természeti értékekről, de nem is kifejezetten az egyes csoportokban rejlik a valódi történet, hanem a köztük feszülő kapcsolatokban. A hálózatban.

Nagyon sok új információ volt számomra. Sok sohasem hallott rovar, gomba és fafajta bukkant fel, a szerző Oslo-tól Hiroshimáig keresztül-kasul bejárva a tájat, rengeteg szemléletes példát hozott. Bár izgalmasan és szemléletesen írt, azért nekem a képi világ nagyon hiányzott. Olvasás közben azon kaptam magam, hogy a google képkeresőjében szemlélem az azúrkék pillangót, a tőrfarkúakat, vagy épp az ausztrál sivatagot. Elfogadom, hogy gazdaságosabb volt így megjelentetni a könyvet, de mégis sokat segített volna a képi ábrázolás.

A könyv egésze komplex természeti világunkról szól, de egyes fejezetek inkább ökoszisztéma-modelleket mutatnak be, magyarázva-vizsgálva  a köztük lévő bonyolult és sokszorosan összetett kapcsolatokat.  Az egyes témák lazán kapcsolódnak, és több szempontból nem is volt teljesen kidolgozva egy-egy rész. Néhol nem pontosan tudtam, hogy mit a szerző szándéka, azon túl, hogy bemutatja a kevésbé ismert természeti rendszereket. Bár sok helyütt felszólalt  a természetvédelem érdekében, mégsem egy markáns kiáltvány ez  a könyv. Pedig lehetne. Tartalmában hasonlít nekem az Attenborough könyvekre, de sokkal kevésbé határozott a környezetvédelemmel kapcsolatos irányelvekben vagy technikákban.

Mindenképpen érdemes elolvasni, mert amellett hogy rengeteg új információt hordoz el is gondolkodtat, ugyanakkor úgy érzem ma már ennél erőteljesebben kell szót emelni a fajok védelméért.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2022.

Oldalszám: 312.

Ford.: Patat Bence

Fülszöveg:

Emberként ​képesek vagyunk hasznosítani a természetet, amiben azonban kockázat is rejlik: ha nem vagyunk mértékletesek és körültekintők, a saját létezésünk alapjait áshatjuk alá.
Anne Sverdrup-Thygeson, a Terra Insecta című bestseller szerzője legújabb könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. Fajok milliói kínálnak számunkra ihlet- és örömforrást, teszik élhetőbbé a környezetünket.
Az élet szövete elgondolkodtató és magával ragadó történetein keresztül a fajok sokféleségét és a kényes egyensúlyon alapuló együttélést ünnepli. Ám arra is figyelmeztet: ha mindezt a csodát meg akarjuk őrizni, vigyáznunk kell rá, és változtatnunk kell az életmódunkon, amíg nem késő.

ANNE SVERDRUP-THYGESON
Kutató, kommunikátor, a rovartan tudósa, egyetemi oktató. Doktorátusát természetvédelmi biológiából szerezte, a biodiverzitás szakértője. Negyedszázada kutatja az erdőket és az öreg fákat lebontó szervezeteket, az ember hatását az ökoszisztémára. Első könyve, a Terra Insecta – Miért csodálatosak és nélkülözhetetlenek a rovarok? számos országban bestsellerré vált. Lelkes természetjáró és ultramaraton-futó, három gyermek édesanyja.

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://hvgkonyvek.hu/konyv/az-elet-szovete

Natalie Haynes: Ezer ​hajó

Az „Ezer Hajó” egy nagyon különleges irodalmi vállalkozás. A világ talán legismertebb mitológiai történeteit összegyűjtő Trójai mondakört dolgozza fel szinte teljeskörűen. A lapokon megelevenedik az Eris almáján összevesző Anthéné, Héra és Aphrodité, a szép Helénát megszöktető Parisz királyfi, Agamemnon, Menelaosz a kalandozó Odüsszeusz és a hős Achilleusz alakja. Mindannyian velünk élnek az általános műveltségünk részeként. Azonban ez a kötet inkább anti-hősköltészet, szemben az eredeti mondák magasztos hőskultuszaival. Soha még ilyen formában nem találkoztam a görög regékkel.

Natalie Haynes alighanem minden ismert mondafeldolgozást összegyűjtött, Euripidésztől Vergiliusig, az Odüsszeusztól az Iliászig. Majd fogta magát és az egyes történetekből kirajzolódó háborús eseményeket lefordította a benne szereplő nők nyelvére. Azzal, hogy a történet fókuszpontját megváltoztatta, tulajdonképpen egy egészen másfajta oldalról mutatta meg az ismert (vagy legalábbis feltételezett) történelmi eseményeket. 

A regényben keveredik a mítosz és a valóság. Istenek és emberek tapossák Trója földjét. A görög istenek nemcsak a templomok hatalmas szobraiban és a nekik bemutatott áldozatokban jelennek meg, hanem mesélőként is felbukkannak. 

Az „Ezer hajó” meséje nem egyenletes. Az elbeszélések lazán kapcsolódnak egymáshoz, a trójai nők állandóan visszatérő szemszöge olyan mint egy mint egy kardal. Kalüpszó a narrátor, valamint az Istenek és emberek egyenrangú ábrázolásai a klasszikus görög történetmesélést idézi meg. 

Athéné, Pénelopeia, Iphigenia vagy épp Helené meséje egy-egy különálló történet, mégis végigolvasva ezeket szépen kirajzolódik a trójai háború egésze. A háborúnak is leginkább egy sohasem látott mégis nagyon markáns vetülete.

Mert a háborúban a férfiak hősként vagy névtelenül meghalnak, de mi marad utánuk? Mi lesz a nőkkel, akik apát, szeretőt, férjet és fiút veszítenek el? Mi lesz azokkal, akik fogságba esnek? Akiket feláldoznak a háború oltárán, és akik öngyilkoságba menekülnek? A háziasszonyok, királynők, feleségek nimfák és istennők egyvalamiben hasonlítanak. Nők mindannyian. A háború áldozatai, akkor is, ha túlélik azt.

Natalie Haynes erre a koncepcióra építette fel csodálatos módon újra a görög mítoszokat. A hősök árnyékában élő mellékszereplőket hozta ki a fényre, és velük meséli el a véren, fájdalmon és halálon tobzódó hősiességet. Lemeztelenednek a hősök. Achilleusz, Odüsszeusz, Agamemnon és Zeusz végül gyarló férfivá válnak, akik az erőszakot hősi eszmékkel, politikai célokkal, ígéretekkel magyarázzák. Akik elhagynak feleséget és fiút a zsákmányszerzés és a hírnév reményében. Akik éppen olyan tökéletlenek, mint mindenki más. 

A Görög-Trójai háború a világ egyik legrégebbi ismert katonai konfliktusa. Mégis, ahogy az „eredményeiről” olvasok, valójában nem változott semmi.

Éppen ezért nehéz volt számomra, mégis felemelő. A regényben szereplő erőszak, halál és árulás nehezen feldolgozható, de azért a sorok mögött ott volt az együttérzés, bátorság, kitartás is. Legvégül pedig a remény.

A könyvet a General Press Könyvkiadó hozta el hozzánk, és a külső megjelenését sikerült a könyv tartalmához igazítani. Csodás és színvonalas mindkettő.

Adatok:

Kiadó: General Press Kiadó

Megjelenés: 2022.

Oldalszám: 304.

Fordította: Szántó András

Fülszöveg:

Az ​Akhilleusz dala rajongóinak

Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története.

Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket… és a végzetét?

Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit?

Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét.

Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

A könyv megvásárolható ezen a linken:https://generalpress.hu/index.php?action=konyv&id=139497921

Guillaume Musso: Central ​Park

A Musso-sorozat valamit nagyon tud. Külalakra érdekes, meglehetősen minimalista a borítók dizájnja, mégis nagyon jól mutatnak együtt a könyvespolcon. A gyűjtők lakberendezési szempontból is jól járnak, nagyon harmonikus a sorozatkép.

Guillaume Musso nagyon tud valamit, hiszen amióta elindult a @Park Kiadó gondozásában megjelenő sorozata alig van elérhető példánya a könyvtárunkban, pedig megvan a magyarul megjelent teljes életmű. Újra és újra felfedezik, egyre nő a rajongótábora.

Nekem a Central Park című regényét többen is ajánlották, volt aki egyenesen a legjobb Musso-műként hivatkozott, az amúgy az egyik legvékonyabb kötetre. Korábban eddig csak  „Az írók titkos élete” című regényét olvastam, de nem kerültünk mélyebb barátságba, ezért sokáig vártam vele, aztán ripsz-ropsz elolvastam.

Nagyon haladós, olvasmányos regény. Musso egyik titka, hogy igényesen ugyanakkor gördülékenyen ír, jó olvasni a szövegeit. Ráadásul a történetei mindig nagyon mozgalmasak. Szinte fejezetről fejezetre változik a történet, és ez a nagyon feszes cselekményív tulajdonképpen benne tartja az olvasót a történetben egészen az utolsó oldalakig.

 A másik titok vagy a népszerűség legfőbb oka abban rejlik, hogy minden regényének elképesztő a történetvezetése. Nagyon bátran nyúl a cselekményhez, nem fél a teljes koncepciót felrúgni, nagyon sokszor vezeti tévútra az olvasóit, hogy aztán egy csavarral egészen újszerű megoldást hozzon. Musso-t olvasni ilyen szempontból nem komfortos, viszont eléggé izgalmas.

A Central Park remekül illeszkedik a Musso könyvek sorába. Egy kriminek induló történet, ahol Alice és Gabriel az egymás számára idegen páros egy gyilkos nyomába szegődik. Miközben nyomoznak egyre mélyebben merülnek el Alice múltjában, míg végül a felszínre bukkanó emléktöredékek egy egészen különös történtetté alakulnak.

Engem is újra felültetett. Majdnem egy egész regényen keresztül végivezetett egy nyomozáson. Amikor már csak egy centire voltam a végső megoldástól kidobta a kukába az egészet és az utolsó harminc oldalon előállt valami egészen más koncepcióval.

Az, hogy nagyon gyors, és fordulatos volt a történet, sajnos a karakterábrázolás rovására ment. Nem volt igazán felépítve a regény környezete, hiányzott a szereplők hátterének valódi bemutatása, és a jellemrajz is elég felületesre sikerült. Ugyan Alice múltjából kapunk szeleteket, de Gabriel mindvégig titokzatos marad. Bár a szereplők közt jó a dinamika, azért igazán mély kapcsolat nem tud kialakulni a regény időtartama alatt (szerintem).

Nekem Guillaume Musso regényei mindig a hullámvasutat idézik meg. A cselekményük egy pillanat alatt sodor le a lábamról és sohasem tudom milyen sebesen visz beláthatatlan magasságokba és szédítő mélységekbe. Nem szeretem a hullámvasutakat, de megértem mások miért imádják.

Adatok:

Kiadó: Park Kiadó

Megjelenés: 2021

Oldalszám: 288

Fordította: Sárközy Éva

Fülszöveg:

New York, reggel nyolc óra.

Alice, a fiatal párizsi rendőrnő és Gabriel, az amerikai jazz-zongorista egymáshoz bilincselve ébrednek egy padon a Central Parkban.

Nem ismerik egymást, és arra sem emlékeznek, hogy valaha találkoztak volna. Alice előző este barátnőivel a Champs-Élysées-n bulizott, Gabriel pedig egy dublini klubban zongorázott.

Lehetetlen? És mégis…

Az első döbbenetet megannyi kérdés követi. Hogy kerültek ilyen veszélyes helyzetbe? Honnan származik a vérfolt Alice ingén? Miért hiányzik egy töltény a fegyveréből? Ha meg akarják érteni, mi történik velük, és visszatérni régi életükhöz, Alice és Gabriel kénytelenek összefogni. Az igazság, amire rábukkannak, fenekestül felforgatja az életüket…

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://www.libri.hu/konyv/guillaume_musso.central-park.html