Zsákbamacska-meglepetésként érkezett hozzám Emma Lira Bújj a bőrömbe című regénye, így amikor kibontottam a csomagot, tulajdonképpen teljesen ismeretlen történettel találtam szemben magam. Korábban sem a szerzőről, sem a könyvről nem hallottam, és azt sem tudtam, hogy a Szépség és a Szörnyeteg történetének vannak valós történelmi előzményei, illetve olyan személyek, akik ihletet adhattak a jól ismert meséhez. Az eredettörténetek azonban mindig felkeltik a figyelmemet, így már önmagában ez a felfedezés is kíváncsivá tett. Ráadásul a könyv borítója is nagyon tetszik: letisztult, elegáns, ugyanakkor van benne valami sötét és titokzatos, ami tökéletesen illik a történethez. Így meglehetősen komfortos utazásnak ígérkezett.
Bizonyos szempontból nem is tévedtem, bár azt azért el kell mondanom, hogy nem haladtam vele különösebben gyorsan. A regény rengeteg történelmi tényt, eseményt és aprólékosan kidolgozott korrajzot tartalmaz, ami számomra egyszerre volt érdekes és időnként nehezen emészthető. Voltak részek, ahol úgy éreztem, hogy szívesen olvastam volna még részletesebben egy-egy eseményről vagy szereplőről, máskor viszont éppen az információk mennyisége miatt éreztem úgy, hogy kissé lelassul a történet. Valahogy a regény belső arányai időnként eltolódtak számomra. Ennek ellenére végig érdekes maradt, és mindig volt benne valami, ami miatt kíváncsi voltam a folytatásra.
A történet a 15. században Tenerife szigetén indul, ahol megszületik egy különleges kisfiú. Guancancha (később: Don Petrus) külseje miatt az emberek hol iszonyattal, hol csodálattal fordulnak felé, de kétségtelen, hogy senkit sem hagy közömbösen. Ahogy azonban növekszik, egyre inkább kiderül, hogy nem csupán a külseje miatt különleges: intelligenciája, természete és képességei is kiemelik a környezetéből. Egy sor váratlan esemény következtében hamarosan a francia király fényűző udvarában találja magát, ahol barátokat és ellenségeket egyaránt szerez, miközben egészen közelről figyelheti meg a történelem alakulását.
Don Petrus életútját I. Ferenc uralkodásától egészen Navarrai Henrik trónra lépéséig követhetjük, vagyis egy teljes emberöltőn keresztül kísérjük őt. Közben betekintést kapunk a francia királyi udvar mindennapjaiba, a hatalmi játszmákba, az uralkodók és az udvar szereplőinek kapcsolataiba. Megmutatja azt is, milyen komoly politikai jelentősége lehetett egy-egy házasságnak, hogyan alakíthatták a királynék és a királyi szeretők a bel- és külpolitikát, és milyen szerepet játszottak a dinasztikus kapcsolatok a béke fenntartásában.
A vallási ellentétek legalább ilyen fontos szerepet kapnak. A katolikusok és a hugenották közötti konfliktusok egyre súlyosabbá válnak, és végül háborúkhoz, vérontáshoz és családi tragédiákhoz vezetnek. Mai szemmel szinte elképzelhetetlen az a szigor, amelyet a vallásosság és az egyházi szabályok megköveteltek, miközben az is különös ellentétet teremt, hogy az udvarban mennyire nyíltan és kreatívan találták meg az emberek a módját annak, hogyan kerülhetik meg ezeket a szabályokat.
A regény természetesen elsősorban a szerelemről is szól, de nem egészen úgy, ahogyan azt a cím vagy a Szépség és a Szörnyeteg ismert története alapján várnánk. Ez nem egyszerűen annak a mesének a történelmi változata, amelyben a szépség beleszeret a szörnyetegbe. Sokkal inkább azt mutatja meg, milyen következményekkel járhatnak a szerelmek egy olyan korban, amikor az érzelmeket gyakran felülírta a politika, a társadalmi helyzet vagy éppen a családi érdek.
Így kerülnek előtérbe a királyi fattyak, a nők közötti konfliktusok, a tiltott románcok, a lehetetlen kapcsolatok és a beteljesületlen szerelmek. Sok történet nem úgy végződik, ahogy egy romantikus regénytől talán várnánk. A boldogabb kimenetelű szerelmi történetekből akad néhány, de ezekből egyértelműen kevesebb van. Talán éppen ezért is érdekes a könyv: a szerelem itt nem mindig megnyugtató menedék, hanem sokszor újabb konfliktusok forrása.
Számomra azonban a regényben a történelmi háttér volt a legérdekesebb. Bevallom, meglehetősen keveset tudtam eddig a 15–16. század Franciaországáról és a Valois-korszakról, így rengeteg olyan információval találkoztam, amely teljesen új volt számomra. A sok név és történelmi szereplő miatt néha ugyan nem volt egyszerű követni az eseményeket, de közben kifejezetten szerettem azt az érzést, hogy olvasás közben egy számomra kevésbé ismert korszak tárul fel.
Különösen tetszett, amikor a történetben olyan valós történelmi személyiségek jelentek meg, akiknek a neve már ismerősen csengett. Nostradamus munkásságáról és személyéről például most olvastam először ilyen részletesebben, és a Mediciek családi életébe is valamivel közelebbről betekinthettem. Ezek a részek kifejezetten lekötöttek, és összességében is azt vettem észre, hogy a regényben a valós történelmi személyekhez és eseményekhez kapcsolódó részeket vártam a leginkább.
Ami számomra időnként kicsit soknak bizonyult, az a vallási és hitbéli viták mennyisége volt. Ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy a korszakot ezek nélkül aligha lehetett volna hitelesen bemutatni. A vallás ugyanis nem valamiféle háttérelem volt ebben a világban, hanem a politika, a mindennapi élet és az emberi kapcsolatok szerves része. Így még ha olvasóként néha nehezebben is haladtam ezeken a részeken, utólag érthetőnek érzem, hogy ekkora hangsúlyt kaptak.
Összességében a Bújj a bőrömbe számomra egy érdekes és különleges történelmi utazás lett. Nem egy könnyed, gyorsan olvasható romantikus regény, és aki a cím alapján egy klasszikus Szépség és a Szörnyeteg-féle szerelmi történetre számít, annak valószínűleg érdemes más elvárásokkal belevágnia. Sokkal inkább egy történelmi regényről van szó, amelyben a szerelem, a politika, a vallás és az udvari intrikák egymással szorosan összefonódnak.
Én összességében szerettem olvasni, még akkor is, ha a lassabb haladás miatt néha meg kellett küzdenem vele. Különösen a történelmi háttér, a valós személyek és események, valamint Don Petrus életútja érdekelt. Aki szereti a történelmi regényeket, a részletes korrajzokat, a királyi udvarok világát, az intrikákat és azokat a történeteket, amelyekben a romantika mellett bőven akad politika és történelem is, annak bátran ajánlom. Köszönöm szépen a könyvet az Alexandra Könyvkiadónak és a moobius_hu-nak!
Adatok:
Kiadó: Alexandra
Megjelenés: 2022
Oldalszám: 544
Fordította: Kiss Viktória
Fülszöveg:
1547-ben, az éj leple alatt a tenerifei barlangok egyikében egy fiatal nő ad életet gyermekének. Az őt segítő asszonyok iszonyodva kapják szájuk elé a kezüket: a kis újszülött testét tetőtől talpig szőr borítja. Ez lehet az istenek büntetése azért, mert apja szent nőre vetett szemet? Vagy talán az apja nem is ember, hanem valamiféle démon, a kutyaisten? A kisfiúnak születése pillanatától újra és újra bizonyítania kell, hogy az emberek világába tartozik. Sorsa gyermekként a francia királyi udvarba sodorja, ahol az uralkodó különleges lehetőséget kínál esélyét kínál neki: a királyi neveldébe küldi, ahol a nemesek gyerekeivel, hercegekkel és hercegnőkkel tanulhat együtt. Rövidesen utoléri a szerelem is, de vajon győzedelmeskedhet intelligenciája, kedvessége, erénye segítségével előnytelen külseje felett? És vajon érdekében áll-e bárkinek a királyi udvarban, hogy a vadember megtalálja a boldogságot?A spanyol Emma Lira fordulatos regénye a szépség és a szörnyeteg igaz története – nem pont úgy, mint a tündérmesében.












