Wednesday 19 May 2021

Leigh Bardugo: Shadow ​and Bone – Árnyék és csont (Grisa trilógia 1.)

Valószínűleg hiba volt megnézni a sorozatot olvasás előtt, főként mert így a karaktereket már csak a film szerint látom magam előtt. Ugyanakkor, bár a könyvtárunkban évek óta megvan (az asztalommal szembeni polcrendszer felső polcán), de annyira ronda a borítója, hogy egyszerűen nem bírtam magamhoz venni. Végül a film miatt költözött hozzám ideiglenesen, ilyen szempontból talán mégsem volt hiba megnézni.
Ami elsőre megfogott az az oroszos vonal. Bár én már nemvoltam úttörő azért hozzánk még mindig nagyon közeli az orosz világ, és ezt a könyv csodálatosan hozza, akkor is, ha kitalált világban játszódik. (Megjegyzés: vannak azért olyan szavak és fogalmak amik oroszból származnak pl. a cár, a kvász, balalajka stb. ..)

Ugyanakkor pl a grisa mint fogalom teljesen kitalált, talán a mágus/boszorkány, és a mi vajákosunk közt foglal helyet, nem tud létrehozni inkább csak formálni. Nagyon szépen rétegezte Leigh Bardugo a saját varázsvilágát, kasztrendszert épített a grisáknak, valamelyest elkülönítette őket az emberektől de mégsem, ellenségeket alkotott nekik, sőt a különlegesen belül is különlegeset teremtett az Éjúrral (és Alinával).

Mal és Alina párosa nekem az árvaházi kezdetektől nosztalgikusan romantikus (mégha nem is az) ezért én ezt a fő irányt szerettem követni, míg mások, lássuk be inkább Éjúr drukkerek. (Itt jegyzem meg, hogy a sorozat alkotói is többet hoztak ki belőle mint Mal-ból).

A Zóna szerintem zseniális, és jó hogy nem különösebben összetett. Van benne homály és volkrák aztán pont. Annyira egyszerű, és mégis annyira árnyalt, hogy igazából nincs is szükség ennél többre.

A lineáris cselekményvezetés, és az énelbeszélő forma miatt a grisaverzumot Alina látószögén keresztül ismerjük meg, ez pedig lassúvá teszi a történetet, az első rész főként a környezetábrázolással telik. Emiatt ez nem egy gyors folyású történet, sőt! Érdekes, hogy néha még meg is botlik, szépen felépül valami aztán egy külső impulzus miatt megtörik a cselekmény íve. Ez összességében nem ront rajta, de kicsit bizonytalanná tesz.

A teljes történet alatt Alina jellemfejlődése talán a legerősebb, az író nagyon jól érzékelteti, hogy a modortalanság, tanulatlan árvából hogy nyílik ki a személyisége.

A filmmel összevetve nincsenek nagy különbségek (igaz vannak kimaradó részek), felismerhető a történet és a szereplők is.
A film érdekessége, hogy nagyon sok jelenetet Magyarországon forgattak. (személyes kedvencem a Kispalota). Deszy blogján van erről egy gyűjtés.

Adatok:
Kiadó: Könyvmolyképző
KIadás éve: 2014
Oldalszám: 374. oldal
Fordítás: Varga Csaba Béla

Fülszöveg:
Alina ​Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából… Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.

A szerző:
Interjú a szerzővel magyarul itt.
Izraeli- amerikai fiatal felnőtt és fantasy szerző. Bardugo az izraeli Jeruzsálemben született , és az amerikai kaliforniai Los Angelesben nőtt fel, ahol nagyszülei nevelték.
A Yale Egyetemre járt , 1997 tavaszán angol diplomát szerzett. (Forás: wikipédia)



Saturday 15 May 2021

Dalia László: A cigánytábor nem az égbe megy

2009-ig egy baranyai faluban dolgoztam, időnként szociális vonalon is, emiatt párszor hallottam beszélni Bogdán Lacit, néhány közös beszélgetésben is részt vettünk. Nem tudom, sosem merült fel hogy Lászlónak hívjam, most sem teszem.Egyáltalán nem ismertem, de voltak közös vagy hasonló dolgaink, láttam én is mélyszegénységben élő embereket, cigányokat is, ezért többnyire értettem miről beszél, még akkor is, ha néha nekem kicsit radikálisan fogalmazott.
Emiatt kezdtem el ezt a könyvet, nem az érdekelt, hogy miért halt meg, nem is az élete főként, hanem, hogy hogyan épült fel a módszere, át lehet-e adni, és hogy Cserdi hogy „teljesít” ma, mi maradt meg az értékrendszeréből. Ezekre a könyvből alig kapunk választ. Valószínűleg a hatásvizsgálat még korai is lenne, de maga a könyv nem is törekszik rá. Interjúkat, korábbi beszélgetéseket kapunk, melyek fontos gondolatokat fogalmaznak meg, ugyankkor nekem erősen átsejlik a szerző politikai hovatartozása, kicsit egyoldalúan sorolja fel azokat a politikusokat akik találkoztak vele, pedig számtalanszol elhangzott, hogy Bogdán Laci igyekezett politikamentes lenni. (nem azt állítom, hogy ő nem találkozott velük, vagy hogy a jobboldali politikusok is legalább annyit látogatták volna, hanem azt, hogy ő bárkinek beszélt Cserdiről függetlenül attól, hogy milyen politikai irányt képviselt). Őszintén szólva ez nem tetszett a könyvben, az utólagos megítélését éppúgy ferdíti, mint a roma politikusok ítélete, vagy éppen az öngyilkosság okainak találgatása. Ennél sokkal fontosabb lenne kimondani, megfogalmazni azt, hogy nincsenek különbségek. Nincs különbség a szegény magyar vagy a szegény cigány, és a gazdag magyar vagy a gazdag cigány között. Az előbbi alig tudja magát kirángatni a helyzetéből, az utóbbit pedig nem érdekli a többi sorsa. Ezt meg lehet tanulni a könyvből és azt is, hogy lépésről lépésre következetes munkával túl lehet jutni a helyzetünkön, de ehhez rengeteg idő, türelem és kitartás kell, az meg mostanában egyre kevesebb van.

Adatok:
Kiadó: Kossuth
KIadás éve: 2020.
Oldalszám: 208. oldal
Fordítás: Varga Csaba Béla

Fülszöveg:
Bogdán László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott. Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.


Thursday 6 May 2021

Estelle Maskame: Kai ​sötét oldala

Korábban olvastam Estelle Maskame DMILY regényciklusát, és nekem az kifejezetten bugyutának tűnt, ezért őszintén szólva nem voltam meggyőzve arról, hogy ezt a regényt szeretni fogom. De aztán akadt egy laza estém, úgyhogy arra gondoltam pont egy kamasz-szerelemre elég ez az idő, így nekifogtam.
Szerencsémre még a hangulata is más, mint az említett sorozatnak. Nem feltétlenül szeretnék hasonlítani, de inkább LOL-sorozatba illő kedves ifjúsági romantikus regény. Nem azt mondom, hogy klissémentes, de nem is panelekből építkező történet, jól eltalált történetvezetéssel. 
Nagyon gyorsan haladtam vele, olvastatja magát a regény. Könnyű nyelvezetű, gördülékeny, a cselekménye folyamatosan fenntartja az érdeklődést. Több ez, mint egyszerű kamasz-szerelem, jól ragadja meg a közösségi média általi bántalmazást, az adok-kapok bosszúhadjáratok végtelenségét, és a gyászfeldolgozás nehézségét. Ami nem tetszett, de ez nem a regény, hanem a társadalom problémája, az az, hogy a tizenévesek szexuális életéből eltűnt az ártatlanság (itt nem a szűziességre gondolok), és valahogy elmosódott a határ ezen a téren a felnőttek és a kamaszok közt (gyakorlatilag ugyanazokat a praktikákat alkalmazzák a lányok, mint a felnőtt nők, ugyanolyan nyíltan beszélnek a szexualitásról, és ráadásul kb. ugyanolyan gyakran csinálják is, bár a könyvben ez nincs ennyire részletezve). Persze értem, hogy általánosságban ez a helyzet, a regény csupán leírja ezt, mégis zavaró a számomra. Jó volt viszont az, hogy a két főszereplő az előbb említett ártatlanságot azért visszacsempészi a történetbe. Vanessa és Kai nem feltétlenül a legszimpatikusabb gimisek az elején, de a regény folyamán szépen felépül a történetük, jellemük, és szerethetőek lesznek a végére, éppúgy mint a többiek (talán néhány apró kivétellel). Jó kis olvasmány ez, kamaszoknak mindenképp, de felnőtteknek is szívesen ajánlom.

Adatok:
Kiadó: Gabó
Megjelenés éve: 2020
Oldalszám:304
Fordította: Szabó Luca

Fülszöveg
A ​tizenhét éves Vanessa nem hisz a kapcsolatokban – nem akarja összetört szívvel végezni, mint az apja. Így hát, amikor legutóbbi nem-pasija, Harrison Boyd elhívja egy hétvégére a haverjaival és az ő barátnőikkel, világos számára, hogy itt a kaland vége. Másnap kikerül a netre egy videó, amelyen Vanessa hiányos öltözékben Harrisonnal szórakozik, és a lány életén úrrá lesz a káosz.
A barátokból hirtelen ellenségek lesznek, mindenki elítéli Vanessát, ő pedig ki akarja egyenlíteni a számlát. Kai Washington, a rivális iskola focicsapatának tagja, aki most jött át Vanessa iskolájába, szintén bosszút esküdött Harrison ellen. Ők ketten szuper csapatot alkotnak. A bűntársak kiszúrják Harrison kocsiján a kerekeket, feltörik a mobilját, és belopóznak a szülei házának pincéjébe is. De amikor Vanessa Harrison módszerével vág vissza a fiúnak, meglepetés éri: nem tölti el az az elégedettség, amelyre számított.
Vanessa Kaiben társára akadt. Egyre több időt töltenek együtt, újabb és újabb terveket eszelnek ki Harrison tönkretételére, és Vanessa azon kapja magát, hogy nem vigyáz eléggé az érzéseire.
NÉGY ÉV… HAT KÖNYV… 1,25 MILLIÓ ELADOTT PÉLDÁNY… ÉS MÉG CSAK HUSZONKÉT ÉVES!
Estelle Maskame tizenöt évesen tört be a könyvpiacra tizenhárom éves korában elkezdett könyvével. Bestsellerlistás DIMILY-trilógiája után most a Kai sötét oldala című regényével jelentkezik, amely bizonyítja, hogy felnőtté érett.

A szerző:
Észak-Skóciában él a családjával és  a kutyájával. 17 évesen adták ki az első könyvét.
Honlapja: http://www.estellemaskame.com/

Monday 3 May 2021

Alessandro Baricco: Selyem

Nehezen emésztem most, annak ellenére, hogy gyorsan elolvastam. Többen írják az értékelésekben, hogy selyem finomságúnak, érzékenynek érzik a történetmesélést. Nekem pedig épp egy ropogós ütemes írás volt, mint egy dal, visszatérő refrénekkel. Egy nem annyira jó dal. Törött mondatok, pattogós írás, azonos (kevés eltéréssel megírt) blokkok, szükségtelen mondatok, és kifejtés nélkül álló gondolatok. Azt nem mondom, hogy egyáltalán nem tetszett, de inkább érdekes volt, mint jó.A mű akár egy fantasztikus utazás is lehetett volna a japán kultúra mélyére, de csak a kegyetlenséget engedte láttatni.
Talán könnyebb lett volna, ha a főszereplővel közösséget érzek, viszont ez az ember nekem olyan volt mint egy papírlap. Könnyű, semmitmondó, bármivé és semmivé formálható. A regény maga sem a szerelemről szólt számomra (szerintem egyedül a feleség esetében beszélhetünk szerelemről), hanem inkább a vágyról. Arról a vágyról amit mindenki és bárki beteljesíthet.
Talán sablonosabb lett volna, ha bővebben ír, így viszont csak hiányérzetem maradt. Az olvasás elején még érdekelt a film, de már nem, elengedem ezt a történetet. Sajnálom, és tényleg, volt ami tetszett, de végül mégsem tudom szeretni.

Adatok:
Kiadó: Helikon
Kiadás éve:2019
Oldlaszám: 132
Fordító SZékely Éva

Fülszöveg:
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. „Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani” – írta Baricco a Selyemről –, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót.
A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

A szerző:
Alessandro Baricco (Torino, 1958. január 25. –) olasz író, rendező és előadóművész. Regényeit a világ számos nyelvére lefordították. Rómában él feleségével és fiával. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alessandro_Baricco)

A Selyem címú regényből 2007-ben jókészült film, ahol Hélène Joncour-t Keira Knightley játszotta.



Kép forrása: https://alchetron.com/Silk-(2007-film)





Sunday 2 May 2021

Brigid Kemmerer: A ​Curse So Dark and Lonely – Sötét, magányos átok (Az Átoktörő 1.)

Őszintén szólva vagy egy hétig pakolgattam az asztalon, mire rászántam magam. A könyv egy újramesélt „Szépség és a Szörnyeteg” story, és mostanában egy kicsit elegem volt ebből a történetből, és az Emma Watson-féle film sem tetszett. De olyan jókat írtatok a könyvről, hogy végül mégis nekifogtam.Előljáróban elmondanám, hogy a közelmúltban nagyon sok csodás fantasyt olvastam, (Pl az Üvegtrón sorozatot, vagy a Levegő Népe sorozatot) ennél jobbakat is, de tulajdonképpen az első fejezettől magával ragadott a történet. A Brigid Kemmerer féle világ olyannyira beszippantott, hogy két napra teljesértékű Emberfall-i polgárrá váltam, így mindenképpen jár a maximális pontszám.
A regény háttere teljesen felépített, a környezet, az ország történelme, a királyság, és a királyi család múltja mind részeletesen kidolgozott keretet ad a történetnek, a mese hihető, a cselekmény teljesen megáll a lábán. Nagyon szerettem, hogy nem túlbonyolított, hogy nincsenek szükségtelen drámák, hogy a történetmesélés egyszerű mederben halad, lassan, és teljesen tisztán bomlik ki.
A szereplők jók is rosszak is. Harper és Grey a kezdetektől szimpatikus, Rhen talán nem. Vele kapcsolatban egy kicsit zavaró, hogy alig akad rossz tulajdonsága. De mások, többen is kedvelhetőek, és valódiak. (PL. Jake és Noah).
Jó hogy bár van függővége, a történet önmagában is kerek egész, nem kell lerágnom a körmömet a folytatásért, amit azért mindenképpen szeretnék.


Forrás

Adatok:
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés éve: 2021.
Oldalszám: 528.
Fordító: Molnár Edit
Fülszöveg:
Egy ​elátkozott birodalomban…
a szerelem a legsötétebb zugokba kényszerül.
Légy szerelmes, törd meg az átkot!
Rhen herceg, Emberfall trónörököse azt hitte, minden rendben lesz. Bár egy nagy hatalmú varázslónő megátkozta, és arra ítélte, hogy folyamatosan újraélje a tizennyolcadik évének őszét, ő biztosra vette, hogy ha egy lány beleszeret, azonnal megmenekül. Azonban minden ősz végén gonosz, kíméletlen bestiává változik.
És elérkezett az utolsó ősz…
Harperhez sosem volt kegyes a sors. A családja romokban, a bátyja pedig, aki képtelen összetartani a családot, folyamatosan alábecsüli őt. Harper már korán megtanulta, hogy csak kemény küzdelmek árán boldogulhat. De amikor egy embertársa megmentésére siet, hirtelen Rhen elátkozott világában találja magát.
Törd meg az átkot, mentsd meg a birodalmat!
Herceg? Szörny? Átok? Harper azt sem tudja, hol van és mit higgyen. De ahogy egyre több időt tölt el Rhennel a mágikus birodalomban, lassan megérti, mi minden forog kockán. És amikor Rhen rájön, hogy Harper nem csak egy újabb meghódítandó nőnemű, ismét feltámad benne a remény. De hatalmas erők állnak szemben Emberfall-lal… Vajon ha megtörik az átok, az elég ahhoz, hogy megmentse őket és a birodalom népét a teljes pusztulástól?

Szerző:
Brigid Kemmerer a New York Times legnépszerűbb szerzője olyanYA regényeket ír, mint a "Sötét magányos átok" vagy az Elementálok sorozat. Főállású író, a férjével, fiaival, kutyájával és macskájával Baltimoreban él.


Honlapja: https://brigidkemmerer.com/