Bessenyei Gábor: Tested és lelkem

Teljesen lesokkolt ez a történet. Nem olvastam még Bessenyei Gábor könyvet eddig. Néha véletlenszerűen ránézek a youtube csatornájára, vagy belefutok egy-egy karcba a molyon, így feltűnt hogy az írónak van szókincse és nem fél használni. Erre az olvasmányra azonban semmi nem készített fel, még a fülszöveg sem, pedig igyekezett. A borító alapjáraton semleges, de az olvasás után azt kell, mondjam illik a történethez. Amíg nem fejeztem be nem pont értettem mi ez a nyalókás dolog, de rendben, mostanra fogtam az adást.

A regény a fülszöveg szerint arról szól, hogy egy gimis lánynak, Lucának bosszúból visszaélnek a képeivel, és ez a –ne szépítsük – iskolai zaklatás milyen hullámokat vet a közvetlen környezetében.

A történetmesélő Bálint a kezdetektől Lucával szeretne lenni, így az ő elfogult szemszögéből kísérhetjük végig az eseményeket.

Nos, a mai kor magas ingerküszöbén ácsorogva talán a legtöbben itt meg is rántjuk a vállunkat, mondván van ilyen. Gyanús, hogy mindannyian találkoztunk már ehhez hasonló üggyel, ha más nem a közösségi médiákban felbukkanó celebeket követve. Rögtön meg is állapítjuk vállvonogatva, hogy persze, minek készít valaki egyáltalán képet magáról. Minek is? Hiszen sem a közösségi média, sem a baráti és párkapcsolatok nem szólnak a magamutogatásról egyáltalán. Ja, de.

Ugyanakkor… Bessenyei Gábor úgy írja le a jóízlés határán lévő, de azért majdnem mindennapos esetet első pillanattól az utolsóig, hogy úgy éreztem magam olvasás közben, mint egy reflektorfénybe került szarvas. Időnként szám elé kaptam a kezem, hogy ilyen nincs. Ilyen nincs. … Nem maga a cselekmény váltotta ki ezt,  - bár lássuk be egy bántalmazás olvasása azért vált ki érzelmeket -, hanem a környezet összes nézőpontjának alapos megvizsgálása. Az, hogy az elkövetőn kívül, -aki a fotókat nyilvánossá tette, - hogyan és hányféleképpen bántják az áldozatot, hogy az aki segíteni akar is ítélkezik, hogy az akinek a legjobban kellene támogatni, csak a saját helyzetét látja ebben a történetben, hogy mennyien és menyiféleképpen vagyunk képesek bántalmazni.  Borzasztó volt olvasni, az emberi gonoszság százféle árnyalatát, miközben nagyítóval kerestem, hogy én vajon melyiket követtem már el.

Természetesen az alapproblémára, -kívülálló okos felnőttként- nekem is lett volna javaslatom, és megoldásom, de nem vagyok biztos abban, hogy az nem lett volna ugyanúgy előítéletes, kikényszerített, bántó.

Besenyei Gábor nagyon jól ír. Pörgős, lendületes, könnyen olvasható, sok a párbeszéd, kevés a leírás (ez nem is feltétlenül tetszett). Amit azonban ennél is jobban tud az a témaválasztás. Egy viszonylag egyszerűnek tűnő visszaélés mértani pontosságú felboncolása. Kirázott tőle a hideg, miközben pedig nagyon valós tükröt mutatott a 21. századi lélekről. Gyerekekről és felnőttekről egyaránt. A látszat, a látszólagos közösség fontosságáról, a megfelelési kényszerekről, és az ítélettől való félelemről. Miközben bemutat egy helyzetet, és sok nézőpontot, valójában nem ítélkezik. Nem ad megnyugtató lezárásokat, csak elmesél valamit ami igazából bármelyikünkkel megtörténhet, vagy a gyerekünkkel…

Ezt a regényt valószínűleg minden középiskolás kezébe kellene nyomni, de legalább a pedagógusoknak és a szülőknek el kellene olvasnia, hogy a környezetükben történik ilyen legalább hellyel-közzel normálisan tudják lereagálni.

Több időbe telt megfogalmazni a véleményem, mint elolvasni a teljes könyvet. Most megyek, benyomok egy tábla csokit, és olvasok valami boldogító romantikus tinglitanglit, hogy kicsit rendezzem a lelkem. Köszönöm Gábor az élményt, nem felejtem el egyhamar!

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 408.

Fülszöveg:

Semmi ​bajom a meztelenséggel.

Hogyan is lenne? Igazából nincs is annál jobb, mint eljutni oda a lánnyal, hogy meztelenül láthasd. De mi van akkor, ha nemcsak te láthatod? Hanem az összes haverod, az egész iskola, és hirtelen mindenki azt hiszi, hogy jár neki belőle egy darab. Ez nem lehet a valóság. Mert ha az, nem biztos, hogy el bírom viselni. De ha én nem bírom elviselni, mi lesz Lucával?

Kemenes Bálint élete boldog. Ő a focicsapat ünnepelt sztárja, egyre sikeresebb a YouTube-csatorna, amit a barátaival csinál, és még egy gyönyörű lánnyal is flörtöl. Igaz, az a lány a legjobb haverja barátnője… De hát miért nem szakít Luca Áronnal? Talán fél a fiú bosszújától?

Orosz Luca az egyik legvidámabb, legmagabiztosabb lány az osztályban. Szeret olvasni, szívesen bulizik a barátaival, jól tanul és másoknak is segít. Aztán egy nap megtörténik vele az elképzelhetetlen: olyan képek kerülnek fel róla az internetre, amiket csakis egyetlen embernek szánt.

Hogyan lehet ezután folytatni az életet? Ugyanaz az ember tud maradni, aki eddig volt? Kire számíthat, kibe kapaszkodhat?

Bálint és Luca közös kalandja éppen csak elkezdődik, de a képek mindent megváltoztatnak. Bimbózó szerelmüket letöri egy olyan bosszú, aminek talán sohasem lépnek túl a következményein.

Mit hajlandó Bálint feláldozni azért, hogy Luca mellett kiálljon? És vajon mennyit ér ez a szerelem?

Te kitartanál a végsőkig is? Tudnál ítélkezés nélkül segíteni?

Tarts Bálinttal ezen a különleges úton, és ismerd meg a fiúk lelkének mélységeit!

A szerzőről:

Bessenyei Gábor 1985-ös születésű író, a főiskolán újságírást tanult, a pályafutását is újságíróként kezdte. A III. Aranymosás irodalmi pályázat egyik győztese, eddig egy fantasy trilógiája, két realista regénye és több novellája jelent meg. (Forrás: Bessenyei Gábor: Tested és lelkem könyv szerzői életrajz fejezete. A kép forrása: https://moly.hu/alkotok/bessenyei-gabor)

Tavi Kata: Tagadj ​mindent!

Tavi Katával szemben vállaltan elfogult vagyok. Részben távoli munkatárs, részben pedig szerettem a Sulijegyzetek sorozatot. Emiatt nagyon vártam, hogy kezembe foghassam végre az új kötetét. Elöljáróban annyit, hogy engem a borítója nem talált meg, frászt kapok ennyi narancssárgától, de tagadhatatlanul romantikus kép a naplemente a Velencei tónál.

A főként tizenéveseknek szóló szerelmes történet helyszíne is a Velencei tó környéke, amely alig szerepel a hazai irodalomban. Örömmel tapasztaltam, hogy a cselekmény kiköltözött a fővárosból egy talán kevéssé ismert nyaralóövezetbe. A szerzőnek nagyon jól sikerült bemutatni a környék sajátosságait, a turistaforgalomra épülő időszakos vendéglátás és a közbiztonság kihívásait, a gyalogszerrel is könnyen elérhető távolságokat, és a fővároshoz közeli, mégis kissé elzárt települések elszigeteltségét.

A regény szóhasználata számomra meglepően a szlenges. Nem hibaként hozom, mert a tizenéves célközönség számára teljesen érthető, és valószínűleg sokkal közelebbi is, mint az irodalmi nyelvezet, és a főszereplők stílusához is jobban illeszkedik, de nekem már nehezebben csúszott, néhol meg is akasztott egy-egy kiszólás. Összességében azonban nem a nyelvezet bizonytalanított el.

A történet első 160-200 oldala minden jószándékom ellenére is untatott. Nagyon túl volt írva. A környezet alaposan és bőven be lett mutatva, minden érzés gondosan nagyító alá lett véve, végül már csak sóhajtottam a sokadik ki mit eszik, ki mit visel körön. Valahogy nem sikerült igazán jól megfogni a környezettanulmányt, mert sok apróság semmit nem tett hozzá a történethez, más fontosabb ügyek pedig bemutatás nélkül maradtak. Például: a történet végén Emma megállapítja, hogy rossz volt az osztályközösség, de alig öt főről tudunk az osztályban, említésszinten még +/-kettőről. Az iskola tanárai közül egy főt említenek, és az igazgatót. Az elejétől ismert tény, hogy meghalt  Emma anyukája, de nem tudjuk hogyan. A nagynénjéről kiderül, hogy mit olvas, mit visel és mit főz, de csak keveset tudunk az érzéseiről, stb. ..

A történet közepétől aztán, ahogy a cselekmény felpörög,  beszippantott a történet és aztán már nem volt időm fanyalogni rajta. Tempósan, gyorsan haladtam az olvasással, és a végére megkedveltem Konrádot, Emmát, és olvastam volna róluk még kicsit többet, kicsit mélyebben. .

Szeretem Tavi Kata írásaiban, hogy a szereplők valódiak. Vannak hibáik, a rossz döntéseik megmaradnak, nem tünteti fel őket tévedésként, nem menteget. Nincsenek túlidealizálva, mindegyikük pont olyannak tűnik, mint mi magunk is. Amellett, hogy lehet azonosulni velük el is dönthetjük, hogy a helyükben mi  mit tennénk, meddig mennénk el, mit tudnánk megbocsátani. Pont emiatt valahogy jobban részévé lehet válni a cselekménynek. (Én például nem tudtam egyetérteni Konrád döntéseivel, nehezen vettem Emma folytonos panaszkodását a családjára, és kifejezetten zavart, hogy a barátai mennyire nem állnak mellette és milyen könnyen elfordulnak tőle. Ugyanakkor be kell látni, hogy valóban ilyen az élet, minden más többnyire csak egy ideális világ eszményképe. )

A tökéletlen karakterek részben a fejlődés lehetőséget is magukban hordozzák, és itt erre sok példa adódott, másrészt módot adnak arra, hogy jobban megvizsgáljunk egy-egy helyzetet. Ha egyértelműen pozitív egy szereplő, többnyire csak elfogadjuk  a döntéseit, itt viszont sokkal jobban lehet háborogni szinte mindenkin, vagyis sokkal több érzelmet tud kiváltani a regény. Legalábbis velem ez történt.

Tény azonban, hogy ez a regény nem nekem szól. Talán most először fordult elő egy young adult történet olvasása közben, hogy úgy éreztem kiöregedtem belőle, hogy olyan dolgokkal találkoztam amivel „bezzeg az én időmben” nem. Remélem, ez nem azt jelenti, hogy lassan el kell engednem a fiataloknak szóló könyveket. Mindenestre azt hiszem a középiskolások igazán szeretni fogják ezt a regényt, még ha én nem is tudtam maradéktalanul.

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 428.

Fülszöveg:

Szeress ​azért, aki vagyok!
Váradi Emma tizenhét éves, és úgy érzi, nincs sem otthona, sem igazi családja. Rideg nagynénje és nagybátyja koloncként tekint rá, ráadásul az iskola mellett kénytelen dolgozni az éttermükben, nehogy kitegyék a házukból.
Bármit megtenne azért, hogy megtalálja távoli rokonait, akik végre szeretettel fordulnának felé. Egy kis lógás az iskolából és némi betörés cseppet sem tűnik nagy árnak. Csak éppen azzal nem számol, hogy Barabás Konrád, az eszméletlenül helyes, huszonkét éves rendőr tetten éri.
A fiú alkut ajánl Emmának: nem tartóztatja le, de más módszert kell választania, hogy rendbe tegye az életét.
Az út, amit Konrád javasol, sokkal ijesztőbb, mint betörni valahová, sőt, még Emma egykori legjobb barátnőjének bosszújánál is ijesztőbb. Ez az út elvezeti Emmát önmaga megismeréséhez. Ez az út randik és vonzalmak között vezet. Ez az út megmutatja, hogy a szeretetnek mennyi arca van. És ráébreszti Emmát, hogy ő sem tévedhetetlen. Ez az út segít Emmának megnyílni és felvállalni az érzéseit. Te mit tennél meg azért, hogy megtaláld a helyed a világban?
Tarts Emmával ezen a különleges úton a boldogság felé!

A szerzőről:

"A Tavi Kata írói álnév. Romantikus-ifjúsági regényeket írok, amikben éppúgy foglalkozom az érzelmek sokszínűségével, mint a mindennapi élet legfontosabb mérföldköveivel.

A történetmesélés a hobbim és s a mentsváram is egyben."

(Forrás: https://tavikata.blogspot.com/p/rolam_25.html)

R. Kelényi Angelika: Heaven

R. Kelényi Angelikától még nem olvastam semmit. A könyvtárunkban nagyon népszerű, majdnem az összes kötete meg is van, de ritkán találni belőle a polcokon. Kíváncsi voltam az írónőre már egy ideje, de bevallom őszintén nem volt kedvem egy újabb sorozatba belevágni, még akkor sem, ha csak 3 részes. Emiatt kapóra jött a Heaven című könyv, ami egyenlőre egyrészesnek tűnik, bár bőven benne van a folytatás lehetősége.

Elöljáróban leszögezném, hogy R. Kelényi Angelika jól ír. A történet elejétől a végéig lekötött, gyorsan olvastatja magát, a szóhasználat választékos, a cselekmény jól követhető, izgalmas, fordulatos. Megértem, hogy miért szeretik sokan az írónő stílusát, műveit.

A -fülszöveg szerint - misztikus krimi a kelta hitvilágba vezet vissza bennünket. Látszólag két idősíkon játszódik, de a Krisztus előtti 2. századba tulajdonképpen csak kilép picit, hosszasan nem marad. A valódi cselekmény a mai Angliában illetve Magyarországon játszódik, nagyon sok már-már varázslatos elemmel, de mégis csak nagyon mai modern szereplőkkel.

Ha hasonlítgatni szeretném valamihez, elsőként a Tomb Raider (Lara Croft) jut eszembe róla. A jó és a rossz szövetségei a mai modern korban egymás ellen harcolnak, és a háborúban a jók legerősebb fegyvere egy nő. A történet megalapozásához a kelta vallás elemeit használja az író, ami teljesen illeszkedik a helyszínhez és a cselekményhez annyira, hogy szerintem a magyar vonal beillesztése indokolatlan és felesleges. Nekem nagyon tetszett a kiindulópont, a múltba nyúló igazak és gonoszok harca koncepció, de azt kell mondjam kidolgozatlan és elnagyolt a váz. A mai korban főként már egy harcos világuralomra törő rend léte elég kevéssé indokolt, nem láttam a motivációt (miért harcolnak), sem az eszközöket (mivel harcolnak), és a főhős sem gondolkodott el túlságosan önnön szerepének indokoltságán, csak elfogadta, hogy az egész élete egy hazugságra épül, és ő tulajdonképpen a Kiválasztott. Legyünk őszinték, a mai korban ezt bármelyikünk mennyire hinné el egyáltalán? Igen, tudom, hogy ez egy misztikus regény, így felesleges keresnem benne a valóságot, de pont ezeknél a történeteknél nagyon fontos a gondosan felépített háttér. Sajnos itt hiányzott. Ezen túl is rengeteg életszerűtlenség van a könyvben, hogy csak néhányat említsek: 2006-ban előzetes foglalás nélkül hirtelen ötlettől vezérelve valaki szombatról vasárnap hajnalra repülővel Londonból Budapestre érkezik, majd szintén előzetes foglalás nélkül beesik a Hiltonba és szobát kap. Melyik univerzumban? Persze befolyással, pénzzel minden magyarázható, (vagy nem), de itt ez érvként fel sem bukkan. Szintén elég hihetetlen, hogy a dédnagymama aki 2000-ben halt meg, pendrive-t használt, amit csak 2000 decemberében kezdtek forgalmazni Amerikában. Bár voltak kísérletek 1999-től a dédnagyi minimum 98 éves volt ekkor. Mennyire életszerű, hogy kísérleti számítástechnikai eszközöket használt? És hahó, hol volt a szerkesztő?

Sok apró elcsúszás, vagy logikátlanság miatt nálam a teljes koncepció felborult, és a végére már csak a fejcsóválás maradt. A megoldás a semmiből érkezik, túl gyors, és persze a magyarázatok megindokolnak majdnem mindent, de az alapot már nem teszik helyre.

Ami miatt mégis kedvelhető a történet az az, hogy nem sablonos, és nagyon fordulatos. A nyomozás során sok különleges információt tudunk meg, a főszereplő családtörténete kifejezetten érdekes, az események láncolata jól felépített, izgalmas olvasmányélményt nyújt. Nekem tetszett, hogy nem a szerelemre épül fel a regény, és a misztikum sem túl sok. Inkább történelmi kalandregény, vagy krimi, ami nem kifejezetten R. Kelényi Angelika zsánere, ezért első ilyen típusú írásnak jó, de bőven maradtak benne kiaknázatlan lehetőségek, és elvarratlan szálak.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2021

Oldalszám: 248 oldal

Fülszöveg:

Heaven ​Campel élete egyik pillanatról a másikra a feje tetejére áll.
Harmincharmadik születésnapján megtudja, hogy nem az, akinek eddig hitte magát, a szülei sem azok, akiket egyszerű, dolgos embereknek ismert, és a dédnagyanyja sokkal különlegesebb volt, mint amit el tud egyáltalán képzelni. Heaven két lábbal a földön áll, nem hisz a természetfelettiben, a túlvilágban vagy a misztikus ostobaságokban, de ezen a napon át kell értékelnie mindent, amit eddig a világról gondolt. A világról, amely egyetlen perc alatt részeire hullott…
Egy markáns nyomozó segítségével nekilát, hogy kiderítse a származását, megtudja végre, ki és miért gyilkolta meg azt, aki tudta a kérdéseire a válaszokat, miért üldözik sötét alakok, és miért segítik ijesztő idegenek. És a lehetetlen nemcsak lehetségessé, hanem a mindennapok részévé válik…
R. Kelényi Angelika minden szabályt felrúg, és történelmi vagy romantikus regény helyett egy misztikus krimivel sokkolja az olvasóit. Heaven Campel története egy lehetetlenül lehetséges sztori, amely tornádóként süvít végig az olvasók elméjén és lelkén.

A szerzőről:

R. Kelényi Angelika 1970. december 2-án született Kazincbarcikán. Húsz éves koráig élt a szülővárosában, majd Budapestre költözött. 2006 óta Budakalász az otthona. Az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán végzett. 2006-tól a Blikk Nők és Tina magazin külsős cikkírója volt. 2012-től a Nőkorszak.hu online magazin főszerkesztője. 2014-ben nyerte el a Terézanyu pályázat fődíját, ezt követően indult el regényírói pályafutása. Jelenleg hivatásszerűen regények írásával foglalkozik. Egy kislánya van, akit egyedül nevel. A moly szerint 31 regénye jelent meg.  (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/R._Kel%C3%A9nyi_Angelika, kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/R._Kel%C3%A9nyi_Angelika#/media/F%C3%A1jl:R._Kel%C3%A9nyi_Angelika_1.jpg) 

Beth Morrey: A remény lányai

Ez tipikusan az a könyv, amit a borítója miatt választottam. Nagyon tetszett a letisztult, franciás színvilágú keménytáblás külalak, és reméltem, hogy a tartalom sem marad el tőle. A szerzővel kapcsolatban nem voltak előzetes tapasztalataim, így különösebb elvárásaim sem.

A regény alaptörténete érdekes. Van benne egy kis szerelmi szál, egy titok, némi múltidézés, de nem igazán lehet romantikus kategóriába zárni.  Leginkább fejlődésregényként tudnám jellemezni. Számomra egy nő, nővé válásáról szólt. Arról, hogy egy anya, gondozónő, családfenntartó szerepbe beragadt harmincas fiatalasszony egy hosszú, olykor fájdalmas jellemfejlődés során hogy válik újra nővé. Hogy bújik ki a csigaházból, fedezi fel önmagát, és lép tovább. Életünk bizonyos pontjain minden nőnek el kellene ezt olvasni.

Delphine a félig francia, félig angol főszereplő csodálatos adottságokkal rendelkezik, de ezeket sem kihasználni, sem egyáltalán használni nem tudja. Megrekedt, az élete egy mély sárbarázdába fut és már annyira megszokta, hogy sem kimászni, sem belefulladni nem tud. Aztán egy apró változás változást indít, és sok egymásra épülő kis mozaikdarab lassan felépít benne egy bátrabb, önmagával békében élő, új, nyitott személyiséget.

Engem több ponton szólított meg történet. Sokszor nem is gondoljuk mekkora kincs a tanulás szabadsága, hogy a lehetőségünk van olyan képzésre járni, ahova szeretnénk, akkor, amikor szeretnénk. Hogy még ha nem is élünk vele, legalább módunk van rá.

Az a fajta szegénység amiben Delphine él ellehetetleníti az embert, a beletörődéssel lezárulnak a lehetőségek, megszűnik a választás szabadsága, tulajdonképpen Delphine maga is, mint önálló személyiség. Csupán a körülményein keresztül tudja önmagát definiálni. Ez az, amit mi mindannyian megteszünk időről időre.  

A regény lassú folyású, néhol vontatottnak is tűnik, de minden része egy építőkő, amire változás épül, ezért egyáltalán nem untam. Szerettem a sok szeleburdinak tűnő karaktert, az okos gyereket, a rendetlen zenészt, a szabadszájú tanárnőt, az afrikai házaspárt, és a francia nagyasszonyt. A sok nagyon különböző szereplő egy színes kulturális hátteret varázsolt az amúgy tipikusan unalmas észak-londoni helyszínből. A regényben az irodalom, festészet és zene természetesen kapcsolódott össze a mindennapokkal, és elgondolkodtatott arról, hogy ez vajon általában miért nem így van. Arról is, hogy vajon a mindenben ott lévő szegénység, ami akadályozza ugyan a technikai lehetőségek megszerzését, és valódi használatát, vajon nem ad-e nagyobb teret a művészeteknek. Hogy a közösségi oldalak hiánya nem hiány, hanem lehetőség egy tartalmasabb életre.  Ebben a regényben a szereplők olvasnak, zenélnek, rendezvényekre járnak, beszélgetnek, ami kicsit már ódivatúnak tűnik, mégis sokkal élettel telibb mint a mai, digitális eszközükre fixált életünk.

A regény nyelvezete jól követhető, bár teli van francia kifejezésekkel, mindenhol ott a fordítás. Könnyed, a hangulatában jól keveredik az angol földhözragadtság a francia eleganciával. A történetvezetés nem egyenletes, ugrál az időben, de sosem céltalanul. Szépen fel van építve a cselekmény, még akkor is, ha a közepe kissé laposnak tűnik.

Nagyon szerettem ezt a történetet, és szívből ajánlom mindenkinek.  

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2022

Oldalszám: 460 oldal

Fordítás: Lukács Andrea

Fülszöveg:

Egy anya. Egy lány. És egy titok, amely csak arra vár, hogy kiderítsék.
Delphine Jonesnak egykor nagy álmai voltak. Az okos és ambiciózus lányra ragyogóan szép jövő várt. Csakhogy útközben valahogy minden elromlott… Delphine most egyedülálló anya, pincérnőként dolgozik, és a kanapé párnája mögé csúszott aprópénzt is ki kell halásznia, hogy meg tudjanak élni a lányával, Emmel.
Egy dologról azonban sohasem mondott le: a reményről.
Amikor kirúgják a munkahelyéről, amit gyűlölt, és kénytelen újrakezdeni, lassan eszébe jut, hogy ki is ő, és mire képes… de bárcsak maga mögött hagyhatná a múltat!
Vajon a remény képes valami többet hozni Delphine-nek és Emnek?
Beth Morrey első regénye, Az igaz szerelem nem öregszik című Sunday Times bestseller után ismét egy csodálatos női történettel jelentkezik a szeretetről és az emberekben lakozó hatalmas teremtőerőről, amely a sorsot is képes megmásítani.

A szerzőről:

Beth Morrey Tv producerként dolgozott,  hosszú ideig az RDF Televízió fejlesztési kreatív igazgatója volt, de a 20-as éveitől fogva írt történeteket. Jelenleg Londonban él férjével, két fiával és egy Polly nevű kutyájával. (forrás: https://www.bethmorrey.co.uk/Biography/, https://www.goodreads.com/author/show/19073903.Beth_Morrey, a kép forrása: https://moly.hu/alkotok/beth-morrey)

María Isabel Sánchez Vegara: Teréz ​anya

 A „Kicsikből NAGYOK” sorozat két végletével kezdtem alighanem. A fekete borítós Stephen Hawking után a fehér borítós Teréz anyát olvastam María Isabel Sánchez Vegara tollából. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni akkor az értelem és érzelem két pólusát ragadtam meg, bár nyilván ennyire nem lehet szűk látókörűnek lenni, mégis adja magát a gondolat. Egy nagyon materialista tudós életrajza után az abszolút spirituális tanító története érdekes kontrasztot jelentett. 

Ezt a könyvet Natascha Rosenberg illusztrálta,  így a külalakjában is másabb kicsit mint az előző kötet. Abban hiányoltam a körvonalakat, itt maximálisan megkaptam. Az élmény azonban ettől nem lett több, bár itt is meg kell állapítani, hogy nagyon szép a kiadvány kívül-belül. A fekete szövetkötésű gerinc különösen tetszik. A belső illusztrációk színesek, vidámak, az Indiai részeknél különösen jól sikerült megragadni a kultúra színvilágát, mozgalmasságát.

Szövegezésében egyszerű, könnyen érthető. Azonban egy-egy gondolat nincs befejezve, mintha  a történetet „meghúzták” volna. A vallási elköteleződés nincs igazán kiemelve, de a segítségnyújtás módja sincs bemutatva. {{pl egy helyen leírja, hogy Teréz anya belebotlott egy nőbe aki a földön feküdt, de nincs folytatása a történetnek, nem tudni hogyan segített, mit tett ezután}}. Épp Teréz anya lelki és szellemi nagyságát, örökségét nem érzékelteti a leírás. Egy csodálatos életút bemutatásához ez a könyv kevés, de még egy kisgyermek számára is lehetett volna valamivel több információt közvetíteni.

Ezzel együtt is fenntartom azt a nézetemet, hogy ez a sorozat nagyon hasznos és értékes. Örülök annak, hogy a korunk kiválóságairól szóló mesekönyvekkel mutathatunk pozitív példát a gyerekeknek, hogy már egészen kicsi korban is inspirációt jelenthet egy jól bemutatott életút.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2021.

Oldalszám: 32

Fordította: Pethő Dóra

Fülszöveg:

Ismerd meg kiemelkedő emberek – tudósok, művészek, újítók – életét! Valamennyien hihetetlen dolgokat vittek véghez, pedig életüket ők is nagy álmokat dédelgető kisgyerekként kezdték.
Teréz anya, az albán származású római katolikus apáca már fiatalon nagy érdeklődéssel hallgatta a misszionáriusokról szóló történeteket, és ő is arra vágyott, hogy másokon segíthessen. Fáradhatatlan elszántsággal gondoskodott a betegekről és a szegényekről, és ma Kalkuttai Szent Terézként neve egyet jelent a segítőkészséggel és az áldozatos önzetlenséggel. Az inspiráló történet végén fényképes összefoglaló olvasható az életéről.

A szerzőről:

Maria Isabel Sánchez Vegara a Little People, BIG DREAMS (Kicsikből nagyok) inspiráló bestseller-sorozat szerzője és alkotója. A 70-es években Barcelonában nőtt fel, hősnői Harisnyás Pippi, Momo és Csingiling voltak, és nagy csodálatot érzett Gloria Fuertes spanyol költő iránt. Arról álmodozott, hogy egyszer olyan költő lesz, mint ő. Maria Isabelnek majdnem 40 évébe és megtakarításainak nagy részébe telt álma valóra váltásá. 2012-ben, 20 reklámszamébn eltöltött év után, saját kiadásában adta ki első könyvét. Két évvel később kiadta azt, amit születési ajándéknak szánt ikerunokahúgának, Albának és Claudiának: a Little People, BIG DREAMS sorozat legelső kötetét. (Forrás:https://littlepeoplebigdreams.com/about/)

Rácz-Stefán Tibor Éld ​át a pillanatot!

Rácz-Stefán Tibortól ez volt ez első könyvem. Azért nem első olvasásomat írtam, mert régóta követem könyvajánlós blogját, elolvasom az interjúit, többször találkozom hozzászólásaival a közösségi oldalakon, de osztottam már meg kezdeményezését is. Általában egyetértek Tibor gondolataival, véleményével, valószínűleg pont ezért nem kezdtem még bele regényébe, szerintem tartottam attól, hogy csalódni fogok, hogy ha kevésbé tetszik a története őt magát sem fogom annyira kedvelni. Kicsit nyakatekert nekem is az érvelés, de tény hogy eddig halogattam az olvasást.  

Körülbelül 11 évvel ezelőtt, még az Aranymosás (Könyvmolyképző Kiadó programja) első fordulóiban egy teljesen ostoba vitába keveredtem valakivel nyílt fórumon. Akkor vadidegenként, rám írt egy kezdő író, Rácz Tibor. Maga a nézeteltérés tényleg jelentéktelen, de máig emlékszem a kéretlen hozzászólóból áradó empátiára és kedvességre. Annyi támogatás, és együttérzés sugárzott az akkori leveléből, hogy teljesen elmosta a problémát, és a haragot is.  Na ugyanezt az érzést váltotta ki most az azóta sokkönyves íróvá vált Tibor „Éld át a pillanatot” regénye.

Az alaptörténet nem túl izgalmas, tulajdonképpen egy első szerelem a maga esetlenségével és hibáival, nézeteltéréseivel. Persze karácsonykor, hogy még romantikusabb legyen, és a borító is amolyan csilllámcukor, csupa ragyogó édesség. Teljesen szeretem a romantikus ponyvát vagyis ez engem nem nagyon tántorított el, de olyan sokat nem is vártam a fülszöveg és a külalak alapján. Ami miatt mégis jóval többé vált, az a főszereplők háttértörténete, és a másság (mindenféle másság) természetes elfogadása. Szinte minden szereplő hurcol magával múltbéli sebeket, fizikai és érzelmi traumákat, de ezek feldolgozása, vagy épp az ezekben való megrekedés adja  a történet valódi vázát. A szerző nagyon szépen, nagyon finoman von le tanulságokat, nem szájbarágós, nem túlmagyarázott, sokszor nem is egyértelmű az állásfoglalása, de mégis mindannyian látjuk a helyes utat, és a valódi megoldásokat.  Bastien és Panka találkozása, együttléte tulajdonképen nagyon rövid, mégis rengeteg dolgot felszínre hoznak, feloldanak, átértékelnek. Ez a folyamat az, ami mindannyiunk életében – többször – visszatér, és ez az, amiben a könyv igazi többletet ad.  Hogy látjuk, másnak hogyan sikerül, vagy épp nem sikerül, hogy a könyv olyan támogató közeget biztosít ami nekünk is segít átgondolni a magunkkal hurcolt csontvázak helyét és szerepét. És ennyi komolyság mellett mégis sikerült egy kedves, romantikus mesét teremteni.

Nekem különösen tetszett a kiadói létbe és a szerzői mindennapokba való betekintés a dedikálástól a bloggerek kezelésén át a közösségi profilokig vagy épp az ihletválságig. Sok szegmensét láttam már a könyvkiadásnak kívülről, de ennyire olajozott gépezetként egybe még sosem tudtam szemügyre venni. Bár nem ez volt az elsődleges, azért ezen a platformon is sikerült néhány nagy igazságot megfogalmazni.

Nagyon jól olvasható a regény, nincs túlgondolva, nincsenek benne logikai bukfencek, a váltott szemszög sem töri meg a cselekményt nagyon tiszta és egyszerű. Nekem néhol hiányoztak leíró részek, némi kifejtés elfért volna. Az érzelmek irányába kicsit elhúz a történet, és ez az én szőrös szívemnek sok volt. De ez nem a regény hibája, sőt, bárkinek szívesen ajánlom olvasásra, szintem mindenki megtalálja benne a saját tanulságát, de ha nem akkor is remek kikapcsolódás.

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2020.
Oldalszám: 270.

Fülszöveg:

Egy ​dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat.
A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes.
A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson.
Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!

A szerzőről:

Rácz-Stefán Tibor, az Aranymosás Irodalmi pályázatán bukkant fel, Fogadj el! című regényét 2014 decemberében jelente meg Könyvmolyképző Kiadó. Azóta nyolc önálló regénye jelent meg  és négy antológiában szerepelnek novellái. (Forrás:https://racz-stefan-tibor.blogspot.com/p/racz-stefan-tibor.html, https://moly.hu/alkotok/racz-stefan-tibor)

Elisabetta Gnone Jum, ​a sötét szerzet (Olga, a papírlány 2.)

Elisabetta Gnone újabb Olga a Papírlány könyvében Balicó visszatér, és vele együtt újra találkozhatunk furcsa, kedves, különleges lakóival. Közben beköszönt a tél, és ahogy hó a tájat, úgy fed be mindent a hideg, és az üresség érzése. Nemcsak a falu lakóinak elhunyt szerettei vannak távol, de Minna is otthon van, így Olga és Bruco kicsit magányosabb, kicsit szomorúbb. Ezek az idők új meséket, újabb, másabb hangulatú történeteket hívnak elő. A kivágott erdő helyén üresség támad, beköltözik az emberek szívébe, a mindennapokba, és megjelenik Jum, aki maga a sötétség, és az ezerízű emberi könnyekkel oltja szomját.

A könyv főleg a bánatról, a hiányról és a magányról szól, de a sorok mögött ugrásra készen ott lapul a fény, a remény, és a szeretet is. A borongós hangulat miatt sokkal nehezebb olvasmány, is mint az első rész, amelynek különleges, törékeny szépsége ebben a mesében nem bukkant fel, ahogy Olga a papírlány sem, bár a sorozatcím erre engedett következtetni.

Jum történetei rövidek. Mindig választ adnak, egy-egy szereplő lelkiállapotára, érzéseire, mégis a történetek nem kapcsolódnak igazán össze. Az alapjuk ugyanaz, de a mesék nem állnak össze végül külön történetté. Csupán a végén értettem meg, hogy ezúttal a fókusz , a valódi mese Balicóban van. Az igazi kerek mese az ott lakók történetéből fűződik fel, és a sok apró változás végül elhozza  a fényt a faluba, karácsony estére.

A könyv egyik legfontosabb tanulsága számomra, hogy az üresség, a hiány félelmet szül, a félelem pedig erőszakhoz is vezethet. Hogy a pletyka, a félrehallás elképesztően ostoba hullámokat vethet, és rettentően kártékony.

Nagyon szerettem a megszelídülő karaktereket. A nagymama megbocsátását, a pap türelmét, a révész kedvességét, de mindenekelőtt Arit, és az első szerelem báját. Elizabetta Gnone nagyon jó az érzelmek bemutatásában, és a karakterábrázolásban. Nincsenek tökéletes szereplők, még Olga sem az, de az esendőségben ott van a lehetőség a hibák orvoslására, a megbánás, és az újrakezdés.

A "Jum" egy fontos, de komor mese. Remélem a következő rész vidámabb lesz.

Adatok:

Kiadó: Móra Kiadó

Megjelenés: 2019.

Oldalszám: 224.

Fordította: Dobosiné Rizmayer Rita

Fülszöveg:

Beköszöntött a tél, Balicót vastag hótakaró borítja, közeleg a karácsony. A falubeliek vacognak a mindent átható fagytól, ezért Olga meséivel próbálja felmelegíteni a szívüket. Van egy új története, amely a kivágott erdő helyén tátongó ürességből született. Ez az űr eszébe juttat valakit, akire hűséges kutyája, Valdo is emlékszik. Nem csoda, hiszen, aki egyszer találkozik Jummal, a sötétségből szőtt lénnyel, az többé nem felejti el őt.

Ennek az alaktalan, lomha lénynek nincs se keze, se lába. Öblös hangja egy feneketlen kút visszhangjához hasonlítható. Egész lénye maga a sötétség és az üresség. Az üresség, amely akkor támad bennünk, amikor elveszítünk valakit, aki, vagy ami nagyon kedves volt számunkra. Jumhoz több olyan történet is kapcsolódik, amitől sokan ódzkodnak. Pedig mindegyik történet egy-egy ajándék Olga részéről azok számára, akiknek szükségük van rá. Mert ezek a mesék vígasztalnak, felemelnek, egyszóval világosságot hoznak életünkbe.

A szerzőzől:

1965. április 13.-án Genovában született, és a Monferrato környéki dombok között lakik. A Walt Disney által kiadott női és gyereklapok igazgatója volt; 2001-ben megalkotta a cég számára a W.I.T.C.H. című képregénysorozatot, amely világsikert ért el. 2004-ben jelentette meg a népszerű Fairy Oak-saga első kötetét. Ez a sorozat ifjú olvasók millióinak szívét hódította meg világszerte.

Az utóbbi éveket az Olga, a papírlány írásával töltötte. Ez a meseregény- sorozat a történetmesélés fontosságáról szól, és hol viccesen, hol meghatóan beszél a törékenység, sebezhetőség, tökéletlenség témájáról. (forrás: https://mora.hu/alkoto/gnone-elisabetta)

L. J. Shen Vadító (Vágyak iskolája 3.)

Jézusisten! Alig bírok magamhoz térni. Ez brutális volt, durva, sokkoló, tabudöngető, trágár, mégis ennek elenére, vagy épp ezért megszerettem. Azt hittem J. L. Shen-től már mindent láttam, de őszintén szólva erre a regényre nem készített fel semmi.

Amióta kénytelen vagyok magamra felnőttként tekinteni sokkal vonalasabb vagyok annak tekintetében, hogy ki, mit engedhet meg magának szóban és tettben egyaránt. Nehezen fogadtam el ezt, de ma már sokkal kevésbé vagyok megértő, ha aljasságot, káromkodást, bántalmazást látok/olvasok, mint korábban. Emiatt tulajdonképp a teljes komfortzónám felborult olvasás közben, de valahogy furcsa mód mégis megérte.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindent megértettem, vagy hogy maradéktalanul szerettem ezt a könyvet. De kétségtelenül leásott a lelkem legaljára. Ez azért főként egy laza romantikus-erotikus regényél ritkán történik meg. Valószínűleg ez L. J. Shen legerősebb fegyvere, elgondolkodtat azon, hogy én mit tennék, érzelmeket vált ki, -dühöt mindenképp-, és felszínre hoz takargatni vágyott érzéseket vágyakat.

Vaughn-ban elsőre a szülei voltak a legérdekesebbek. Tavaly olvastam Vicious történetét, és mind a hét Todos Santosi fiú közül nekem ő volt a kedvencem, akkor is, -vagy épp azért- ha nyilvánvalóan sosem volt normális. Emilia pedig a kedvenc női főszereplők, és elég egyértelműnek tűnt, hogy a gyerekük is érdekes lesz, még akkor is, az előző részekben kevés különlegességet produkált. Vaughn nem volt szimpatikus, sem Daria és Pen és Knight és Luna történetében. Hideg volt és érzéketlen, bár azt azért lehetett tudni, hogy ők mind barátok, és bizonyos mértékig a barátaival azért törődött. Pont mint az apja. Feltételeztem, hogy Vaughn tulajdonképpen leképezi az apja történetét, és Lenora is Emilia közt is erős párhuzamot lehetett vonni az elején. A könyv első felében, a todos santosi gimnázium utolsó évében nem volt kedvelhető karakter, sőt. Ostoba kegyetlenkedésben bőven túllépett Viciouson, itt-ott egyenesen kegyetlenül viselkedett, beszélt. A tetteinek a mozgatórugóit sem lehetett igazán sejteni, így azt éreztem, hogy nem fog túllépni a szülein. A valódi konfliktusra elejtett félmondatokból lehetett ugyan számítani, de a végeredmény ezzel együtt is teljesen meglepett és ledöntött a lábamról.

A regényben több szál szövődik össze, olyan mesterien, hogy nemcsak a korábbi részekre történik több utalás, hanem még a Sparrow-ból maradt nagy kedvenc Troy Brennan is feltűnik említésszerűen. Nagyon sok véletlennek tűnő esemény ér össze, hogy mindenre egyértelmű magyarázatot adjon, és végül a szereplők mellett az olvasó is megroppanjon kicsit. Csak úgy tudtam egy slukkal végigolvasni, hogy közben időnként jártam egyet, ettem egy csokit, de még így is sokkolóan soknak bizonyult egy olvasatra.

A feszültség és a dráma mellett a Shenre jellemző humor most teljesen hiányzott. A regény hangulata nagyon feszes, nagyon komor, és bár a fináléban ez egy kedves csavarral, valamint az epilógussal teljesen feloldódik, bennem még maradt utána némi görcsösség.

Lenora és Vaughn jelleme átmegy valamiféle fejlődésen de még így is mindketten elég sötét karakterek maradnak. Lehet velük közösséget vállalni, de elhatárolódni is. Mindenesetre a korábban megtapasztalt női főszereplőkre jellemző kedvesség mintha Lennyből teljesen kimaradt volna. Sőt az adok-kapok versenyben időnként bőven felülkerekedett, akár vállalhatatlan módokon is. De a többi szereplő is olyan mintha a pokol egy különösen sötét bugyrából bukkant volna elő, kortól és nemtől függetlenül. Hátborzongató volt, hogy mennyi furcsa kis torzszülött kapott helyet a történetben.

A regény szövegezése viszonylag egyszerű, de a trágár szóhasználatra készülni kell. A cselekményvezetés érdekes, linelásnak nem mondható, de ettől függetlenül haladós az olvasás.

A borító nem igazán tetszik, valahogy nem ilyennek képzeltem el a Spencer fiút, és ez a sárgás-barnás alapszín sem illik hozzá, de az angol borító sem jobb. A címben viszont az angol –a Dühös Isten- talán kifejezőbb.

Én nem tudom, hogy hova tud még eljutni Shen, hogy milyen mélységekben keres még jellemrajzokat és drámát, de nem biztos, hogy akarom olvasni. Vagy de. Még akkor is ha megvisel.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2022

Oldalszám: 460 oldal

Fordítás: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

„Az ​év legjobb könyve.” – When Vane Reads blog
„Felkorbácsolja az érzelmeket.” – BluvsBooks blog

Az összetört szívek szellemei visszatérnek

Vaughn Spencer.
Csak úgy nevezik: A Vadító.
Számomra nem több egy szívtelen királyfinál.
A szülei uralják a várost, a rendőrséget és a Fő utca minden polgárát és üzletét.
Nekem nincs másom, csak az én szaftos kis haragom, amit iránta érzek – amióta egyszer majdnem megölt.
Miközben minden hétvégén más csajjal kavar, sorra töri a szíveket, orrokat és szegi meg a szabályokat, arra is marad ideje, hogy engem szívasson.
Foggal-körömmel küzdök ellene, és nem számítok arra, hogy a gimnázium befejezése után az óceán túloldalára is követ majd.
Most mégis itt van velem egy sötét, kísérteties kastélyban, London külvárosában.
Ösztöndíjas gyakornok. Egy pazar szobrász. Egy született zseni.
Azt mondják, ez a hely el van átkozva, és tényleg.
A Carlisle-kastély két szörnyű titkunkat is őrzi.
Vaughn azt hiszi, megölheti az elmúlt idők szellemeit, de van valami, amit nem tud. Hogy amit kaszabol, az a szívem.

Az Amazon, USA Today és Washington Post bestsellerszerző L. J. Shentől megérkezett egy új, érzelmes, önálló regény az első szerelemről, a második esélyről és arról, hogyan élhetsz túl fiatalon egy lélegzetelállító veszteséget.

A szerzőről:

LJ Shen a USA Today és a Washington Post kortárs romantikus szerzője. Kaliforniában él férjével, fiával és lusta macskájával. mikor nem ír, szívesen olvas egy jó könyvet egy pohár bor mellett, és nézi kedvenc HBO- és Netflix-műsorait. Forrás: https://www.goodreads.com/author/show/13531492.L_J_Shen

María Isabel Sánchez Vegara: Stephen ​Hawking

Amikor először, még angolul megláttam María Isabel Sánchez Vegara "Kis emberek, nagy álmok" sorozatát, már akkor vágytam rá, annak ellenére, hogy az angoltudásom annyira nem magabiztos. Tetszett a gondolat, hogy kisgyermekeknek készül egy ismeretterjesztő széria korunk híres tudósairól, alkotóiról, akik történetével a felnőttek sem feltétlenül vannak tisztában.

Nagyon örültem, amikor a HVG Könyvek kiadó úgy döntött, magyarul is érdemes megjelentetni, bár a sorozatcím választással nem feltétlenül értek egyet, nekem az eredeti sokkal kifejezőbb.

Be kell valljam, Stephen Hawkinsról keveset tudok, persze látom magam előtt, a könyve címe is eszembe jut, de az élete egy nagy sötét folt volt, ezért is ezzel a résszel kezdtem.

Külalakra nagyon szép a könyv. Meglepően nagy, én sokkal kisebb méretre számítottam a képek alapján. A fekete borító jól illik a tartalomhoz (a világűr miatt), és nagyon tetszik a gerincén a szövetkötés is.

Belül hasonló. A rajzok színesek, vidámak, kifejezetten pozitív töltetűek, még akkor is, amikor a főhős élete nem feltétlenül vidám. Eleinte zavart, hogy körvonal nélküliek az alakok, de elengedtem ezt, és rájöttem, hogy gyerekekhez valószínűleg közelebb áll ez a stílus. A képek uralják a könyv nagy részét, ezért kisebbeknek, vagy épp olvasni tanuló gyerekeknek optimális kiadvány, kifejezetten nem iskolai ismeretterjesztő könyv.

A szövegek jól illeszkednek a rajzokhoz. kisgyerekek számára is teljesen érthetőek, és végigkísérik a főhős életének főbb mozzanatait kisgyermekkortól időskorig. Természetesen nem lettem sokkal tájékozottabb Stephen Hawking életéről, hiszen képtelenség egy kicsinek szóló könyvbe rengeteg információt betuszkolni,  de arra tökélete a kiadvány, hogy egy kisgyermekek kíváncsiságát felkeltse (vagy akár egy felnőttét). Mesél Stephen Hawking gyerekkoráról, tanulmányairól, betegségéről, gyermekiről, sőt arról is, hogy járt a világűrben. Mindez nagyon inspiráló, és arra is rámutat, hogy bár nem a legjobb tanuló olt, képes volt egy nagyobb cél érdekében felülemelkedni önmagán és a lehetőségein.

Mégis ami leginkább tetszett a könyvben, az az oldalakon átütő makacs akarat, hogy a bajok ellenére is talpra lehet állni és lehet alkotni valami nagyszerűt. Ha valamit lehet tanulni a könyvből akkor ez az, hogy mindegy milyenek a körülmények, lépj tovább, alkoss, vidd véghez a lehetetlent! Erre az üzenetre mindannyiunknak szükségünk van újra és újra.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2021.

Oldalszám: 30

Fordította: Pethő Dóra

Fülszöveg:

Ismerd meg kiemelkedő emberek – tudósok, művészek, újítók – életét! Valamennyien hihetetlen dolgokat vittek véghez, pedig életüket ők is nagy álmokat dédelgető kisgyerekként kezdték.

Stephen Hawking gyerekkorában gyakran nézte a csillagokat, és sokat tűnődött a világegyetem működésén. Habár soha nem volt kitűnő tanuló, kíváncsisága és tudásvágya bejuttatta a legjobb angol egyetemekre. Elméleti fizikai kutatásai és a tudomány népszerűsítése révén a 20. század kulturális ikonjává vált. Az inspiráló történet végén fényképes összefoglaló olvasható az életéről.

4 éves kortól ajánljuk.

A szerzőről:

Maria Isabel Sánchez Vegara a Little People, BIG DREAMS (Kicsikből nagyok) inspiráló bestseller-sorozat szerzője és alkotója. A 70-es években Barcelonában nőtt fel, hősnői Harisnyás Pippi, Momo és Csingiling voltak, és nagy csodálatot érzett Gloria Fuertes spanyol költő iránt. Arról álmodozott, hogy egyszer olyan költő lesz, mint ő. Maria Isabelnek majdnem 40 évébe és megtakarításainak nagy részébe telt álma valóra váltásá. 2012-ben, 20 reklámszamébn eltöltött év után, saját kiadásában adta ki első könyvét. Két évvel később kiadta azt, amit születési ajándéknak szánt ikerunokahúgának, Albának és Claudiának: a Little People, BIG DREAMS sorozat legelső kötetét. (Forrás:https://littlepeoplebigdreams.com/about/)

Elisabetta Gnone A ​különleges utazás (Olga, a papírlány 1.)

Az „Olga a papírlány” története egy csoda.

Elisabetta Gnone neve –könyvtárosként- ismerősnek hatott, de igazából nem tudtam azonnal, hogy honnét. A korábbi művei közül régen a Fairy Oak első részét olvastam ugyan, de már nem igazán emlékeztem rá, a W.I.T.C.H. sorozatot pedig csak rajzfilmről ismertem, de alig pár epizódot láttam.

Így a mesébe ismeretlenként vágtam bele, előítéletek nélkül, és milyen jól tettem!

Valóban különleges utazás volt. A fantázia birodalmába és a szív mélyére. Már a történet kezdetén elvarázsolt a meseregény egyedi hangulata, ami valahogy nagyon európai. Van benne egy kis könnyed francia elegancia, egy kis olasz vidámság, az egészen átrezeg a nyugat európai erdőségek varázslatosan sötét hangulata és a végtelen tengerpart szabadsága. Emiatt aztán nagyon közeli a mese, érthető, szerethető, kicsit a mienk is.

A légies, törékeny mesevilág ellenére nagyon erős mondanivalót közvetít, és bár voltak szomorkás részek is, az egészen átsüt az élet, a természet és az emberek szeretete. A regényben újra s újra megjelenik az erdők szeretete, az erdei élővilág ismerete és a környezet védelme.

A regény mese a mesében, valójában egy árért két történetet kapunk. Olga Papel a barátainak mesél Olgáról a papírlányról. Miközben a kis papírlány kalandra indul, megismerjük a mesélő környezetét, az ügyefogyott de okos kisfiút, a határozott mégis kétségek közt gyötrődő barátnőt, a lovagias bandavezért, a bölcs papot, az okos fodrászt, a szigorú nagymamát, és a nem létező Balico falu többi, mesére éhező lakóját is. És ahogy Olga Papel mesél, a nap is kisüt a lakók feje fölött, a viták elsimulnak, a barátságok kinyílnak, és az éjszaka élő csillagász gyakorta elalszik a legkülönbözőbb helyeken, de igazából ez senkit nem zavar.

Találkozunk a bátortalan első szerelemmel, a gyásszal, a várakozással, a mindennapokban ott levő kétségekkel, de egyik sem nyomja rá a bélyegét a történetre, csupán a háttérből szólítja meg az olvasót. Mert az mese előterében Olga a bátor kis papírlány indul kalandra egy kis faluból a tenger felé. Újra során számtalan baráttal találkozik, a latint ismerő borztól a rugóemberkéig, és minden találkozásból tanul valamit, minden ismeretség erősíti, és minden lépés tovább viszi a legfontosabb úton önmagához. Mindez egy nagyon közérthető, gyerekek számára is élvezhető formában jelenik meg.

A kis papírlány kalandja messzire vezet, megfordul egy léghajón, az északi sarkon és a cirkuszban is, és meséjébe a csodás elemeken túl beleszövődik a valóság is, és ettől a történet nagyon élő lesz. Kicsit ugyan hosszúnak tűnik, és nem is nagyon lendületes a történetmesélés, de annyira szép, hogy bőven megéri elkalandozni a történetben.

A két történet a tördelés miatt jól olvasható önállóan, de részekre tagolva esti meseként is jól alkalmazható az arra igényt tartó kiskamaszoknak, fiúknak és lányoknak egyaránt. És, bár valóban nekik szól a felnőttek is élvezni fogják ezt a különleges hangulatú történetet.

Adatok:

Kiadó: Móra Kiadó

Megjelenés: 2018.

Oldalszám: 320.

Fordította: Todero Anna

Fülszöveg:

Olga ​Papel karcsú, mint a nádszál, és hihetetlen történeteket tud mesélni, amelyekről azt állítja, személyesen élte át őket. Az ő világában megeshet, hogy a borz beszél, a nyúl tutajosnak áll, a medve pedig szabó szeretne lenni. Igaz mindez? Vagy csak kitaláció? A bölcs Tomeo, a falu fodrásznője azt állítja, hogy Olga a gyerekkora kísérteteiből szövi történeteit, hogy ne kelljen többé félnie tőlük.

Olga meg akarja vigasztalni Brucót, érzékeny lelkű barátját, ezért egy papírlányról szóló új történetbe kezd. Őt is Olgának hívják, és elhagyja a faluját, hogy Ausolia varázslónő normális, hús-vér emberré változtassa. Kalandos útja során találkozik a nyomkereskedővel, a hőlégballonon lakó fiúval, és egy különleges cirkuszi társulattal is. Vajon rálel a varázslónőre? És milyen áron válhat emberré?

A W.I.T.C.H. és a Fairy Oak világhírű írójának legújabb sorozata a képzelet erejéről mesél minden korosztálynak.

Részlet a regényből:

Ez egy igaz történet. Arról szól, hogy Dzsubát úr idomított medvéje kettévágott, és a Rugóemberke összeragasztott celluxszal. Nála mindig van egy tekercs cellux, mert időnként előfordul vele, hogy elválik a doboz aljáról, és messzire röppen. A repülő nő kölcsön akarta adni az egyik ragtapaszát, de én azt mondom, hogy amikor az embert kettévágják, csak valami erősebb tudja összetartani."

A szerzőzől:

1965. április 13.-án Genovában született, és a Monferrato környéki dombok között lakik. A Walt Disney által kiadott női és gyereklapok igazgatója volt; 2001-ben megalkotta a cég számára a W.I.T.C.H. című képregénysorozatot, amely világsikert ért el. 2004-ben jelentette meg a népszerű Fairy Oak-saga első kötetét. Ez a sorozat ifjú olvasók millióinak szívét hódította meg világszerte.

Az utóbbi éveket az Olga, a papírlány írásával töltötte. Ez a meseregény- sorozat a történetmesélés fontosságáról szól, és hol viccesen, hol meghatóan beszél a törékenység, sebezhetőség, tökéletlenség témájáról. (forrás: https://mora.hu/alkoto/gnone-elisabetta)

Kovács Helga: Cukormentes ​sütemények

Szeretem a HVG Könyvek Kiadót, mindegyik könyvük gyönyörű, igényes és alapos munka. A „Cukormentes Sütemények” előtt azonban fogalmam sem volt arról, hogy szakácskönyveket is adnak ki. (Amikor ennek alaposabban utánajártam és kiderült, hogy Gennaro Contaldo könyveit is megjelentették,  a férj konkrétan kiakadt, hogy a mester receptjeit még nem szereztük be. De ami késik…).

 Kovács Helga neve szintén ismeretlen volt, de mentségemre legyen mondva, csak az utóbbi időben kezdtem kutakodni az egészségtudatos étkezés témakörében. Szerencsére semmilyen egészségügyi okom nincs mellőzni a cukrot,  - csupán a fogyókúrás törekvéseim vezettek idáig - és szakértelmem sincs, emiatt, mondjuk nem feltétlenül tudom megítélni, hogy a receptek mennyire maximálisak az inzulin rezisztenciával vagy allergiákkal élők számára. Azt tudom, hogy a fogyókúrámba tökéletesen illeszthetőek.

A szerző a bevezetőben kitér a saját egészségi állapot változására, és hogy ez hogyan befolyásolta a sütési szokásait. Annak aki hasonló helyzetben van, sokat segít a könyv első része, ami az étrend kialakításáról, az eszközükről, alapanyagokról és a könnyen alkalmazható praktikákról szól.

Izgalmasabb a második rész, amely teli van finomabbnál -finomabb süteményrecepttel kelttésztától a kekszig, muffintól a jégkrémig. Alapanyagok tekintetében nem rugaszkodik el a falusi valóságtól, gyakorlatilag egy nagyobb áruházban minden összetevő megvásárolható, kevés dologért kell bioboltba vagy webáruházba menni. Amikor a párom fellapozta, drágállta az összetevőket, de szerintem egy gyakorlott mentes-étkezőnek éppen hogy minimális extra hozzávalót kell beszerezni. Aki alapból tejmentesen glutén- és cukormentesen étkezik, annak nem fog plusz terhet jelenteni a hozzávalók beszerzése. Mert bár a könyv címe csak a cukormentességet feltételezi valójában a receptek tej- és gluténmentesek is.   Illetve itt van némi csalás, mert ugye a friss élesztő… az nem működik langyos tej és cukor nélkül. Kipróbáltam a zabkekszet és a fahéjas csigát. A zabkeksz teljesen szokásos, a kelt csiga a tönkölyliszt miatt normál változathoz nem ér fel, de a kategóriájában szuper. A többi recept is kivitelezhetőnek tűnik, idővel valószínűleg mindre sort kerítek. A könyv tagolása jól átlátható,  a keresést pedig tárgymutató segíti. A képek abszolút támogatják a nyálelválasztás működését. Időközben ránéztem a szerző blogjára, és érdemes követni annak akinek muszáj mentesen étkezni, de azoknak is akik csak kipróbálnának valami egészségesebbet.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 160.

Fülszöveg:

Készítsük ​el kedvenc süteményeinket az egészségtudatosság jegyében cukor és fehér liszt nélkül!A könyv receptjeit olvasva fellélegezhetünk: az életmódváltás nem jelenti azt, hogy végleg tiltólistára kerülnek a desszertek. Néha elég pár hozzávalót egészségesebb verzióra cserélni, és a reggeli kávénk mellett illatozhat a fonott kalács vagy a fahéjas csiga, ünnepnapokon asztalra kerülhet kedvenc csokoládétortánk, és vendégeinket elkápráztathatjuk szilvalekváros-tepertős pogácsánkkal.
A változatos és könnyen elkészíthető desszertek – édes és sós sütemények, kelt tészták, sütés nélküli édességek – között az inzulinrezisztenseken kívül a legkülönfélébb diéták követői is megtalálhatják a számukra megfelelőt, hiszen minden receptnél feltüntettük a tápanyagértékeket, és szép számmal akadnak olyanok is, amelyek vegánok, tej-, laktóz- és gluténérzékenyek számára is megfelelőek.


A szerzőről:

Kovács Helga végzettsége szerint építész, de ma már tartalomgyártással foglalkozik. Amikor 2014-ben inzulinrezisztenciával diagnosztizálták, azonnali életmódváltásra kényszerült. Szegényesnek érezte az akkori cukormentes sütemények kínálatát, így nekiállt recepteket fejleszteni és fotózni. Ekkor indította el Sugarfree Dots blogját, amely mára több ezer embernek édesíti meg az életét – csakis cukormentesen. (Forrás: https://moly.hu/konyvek/kovacs-helga-cukormentes-sutemenyek, a kép forrása: https://www.sugarfreedots.hu/rolam)

Tamzin Merchant: A ​Kalaposok

„Ha alaposabban megnézte volna őket valaki, rájöhetett volna, hogy a szó szoros értelmében véve nem mind gazfickók. Van köztük egy gazfickó, egy gazlány és egy gazfiú. A lovak egyike pedig alapjában véve szamár.”

A „Kalaposok” számomra az egyik legérdekesebb külsejű ifjúsági könyv. Annyira vidám a borító hangulata, olyan jók a színek és formák, hogy szinte azonnal magamnak akartam. Nincs mit szépíteni, bekapcsolt a borítókra fixált pavlovi reflexem. A másik ilyen reflexem a szerzők nevéhez kapcsolódik, de Tamzin Merchant számomra teljesen ismeretlen volt, így csak egyfelől volt erős a kísértés. A szerző egyébként színésznő ( Nekem a Keira Knightley féle Büszkeség és Balítéletből ismerős, ahol Georgiana Darcy-t játszotta), és első könyve a Kalaposok, ami eredetiben is ezzel a borítóval jelent meg.

A történet helyszínét egy elképzelt Anglia adja, egy varázslattal és mesével átszőtt, de létező 18. század végi- 19. század eleji szigetkirályság III. (Őrült) György király uralkodása alatt. ((Így a Bridgerton-lázban különösen aktuális a meseregény))

A történet alapját az adja, hogy az Öltözékkészítők a különböző ruhaneműk varázslattal való felruházása során pozitív vagy negatív irányba képesek befolyásolni a király döntéseit. Az öltözékmesterek a tudásukat családi hagyományként örökítik, és egyes családok belső hierarchiája az öltözékkészítési feladatok szerint épül fel. Ez az alap egészen különleges hangulatot ad a mesének. A beszélő nevek, a különleges hozzávalók mind segítik a történetmesélést, ami amúgy is gördülékeny, jól olvasható vagy mesélhető. A cselekmény fordulatos, de nem túl gyors. Ennek ellenére meglehetősen lassan haladtam az olvasással. A közepéig körülbelül nem kötött le, de aztán egy lendülettel olvastam el a második felét. Gyermekmeséhez képest szerintem nagyon sok benne a halál, gyilkosság, ármánykodás és politika. Volt néhány vicces jelenet, és jópofa megoldás, de a sok komor és kegyetlen részlet nekem kicsit negatív irányba billentette a regényt.

A főhős kislány nagyon életrevaló, a barátai Pupák és Sam is szimpatikusak, de például a népes Kalapos család semleges maradt, míg a többi Mestercsalád elég antipatikus. Ez a könyv fiúknak és lányoknak egyaránt olvasható, mindkét nem megtalálja benne a hősét illetve a neki szóló tanulságot.

Adatok: 

Kiadó: Manó Könyvek
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 488.

Fordította: Todero Anna

Fülszöveg:

Kordélia a legifjabb Kalapos. Családjának tagjai nemzedékek óta varázserejű fejfedők készítésével foglalkoznak. Akárcsak a Csizmadiák vagy a Kesztyűkészítők, ők is a Királyi Öltözék Mestereinek leszármazottai, akik munkájuk során mágikus összetevőket használnak és az alkímiában is járatosak. Jelmondatuk non nocere, azaz: ne árts! Amikor Kordélia meghallja, hogy apja, Proszperó kapitány a hajójával együtt a tengerbe veszett, nem akar hinni a fülének, és elhatározza, hogy felkutatja őt, akárhol is legyen. Nyomozása során olyan titokra derül fény, amire álmában sem gondolt volna. Úgy tűnik, hogy valaki a Mesterek közül arra használja a varázserejét, hogy háborút szítson… Kordélia talán kiderítheti, ki az, és miért vetemedett ilyen gaztettre.

A szerző:

Tamzin Merchant angol színésznő és szerző, legismertebb szerepe Georgiana Darcy a Büszkeség és balítélet című filmben, láthattuk Catherine Howard szerepében a Tudósok Showtime sorozatában és Anne Hale szerepében a WGN America Salem sorozatban. Ő írta a Kalaposok című 2021-es gyerekkönyvet (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Tamzin_Merchant, fotó forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Tamzin_Merchant#/media/File:Tamzin_merchant2.jpg)

Sarah MacLean: A Lepke és a Láng

Sarah MacLean a Könyvmolyképző Aranypöttyös sorozatának állócsillaga. A 3. sorozatába kezd bele a kiadó úgy, hogy még a másodikat sem fejezte be. Ráadásul ez a rész többször utal egy, magyarul eddig kiadatlan 4 részes regényfolyamra, amely minden bizonnyal beelőzte ezt időrendben. Mindegy végül is, ettől még értelmezhető ez a rész de nem lenne baj némi következetesség.

A borító illeszkedik a hazai Sarah MacLean sorozatba, és bár frászt kapok az elején lévő magenta pacától mégis jobb, mint az eredeti amerikai változat.

A regény, a történelmi romantikus kategóriához képest meglehetősen szószátyár. A történet szerintem nem feltétlenül indokolja az oldalszámot, ehhez képest nem untatott, de lassabban haladtam vele, mint általában.

Tartalmát tekintve több szempontból is eltér az írónőtől megszokott regényektől. A legszembetűnőbb különbség az, hogy a humor helyett ebben a regényben az érzelmesség dominál, néhol túl is teng, emiatt a jellemzően könnyed hangvétel itt sokkal komolyabbra, komorabbra vált. A másik eltérés, hogy a férfi hős már nemhogy épp az arisztokrácia peremén van, hanem egyenesen a szegénynegyedből lép elő. Míg a „szerencsejáték szabályai” sorozat hősei is nemesek, addig Devil egy csempész, vagyis bűnöző a javából. Ezzel az írónő átlépi a bálok és teadélutánok világát, és elmerül a londoni alvilágban. Bár minden szegletét nem mutatja meg, azért elég sokat felfed belőle, új, izgalmas utakra terelve az olvasót.

A történet érdekes, és bár nem feltétlenül értek egyet a szereplők döntéseivel, de kétségtelenül jól felépített, izgalmas mese, ami messze a múltban összekapcsolódó szálakon keresztül vezeti az olvasót Felicity és Devil kapcsolatán túl a következő részekig. A sorozat befejező kötete tűnik most a legérdekesebbnek.

Nem tudok elmenni amellett, hogy a nyelvezete időnként mennyire nem a korba illő. Persze értem, hogy a szereplők nem beszélhetnek ódivatúan, de a „Basszus”, vagy az „önsorsrontó” szavak akkor is kirínak a környezetből, hogy csak ezt a kettőt említsem.

A regény szépen illeszkedik abba a mintába amit a MacLean könyvektől megszokhattunk, érdekes, izgalmas és nagyon romantikus.

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2020.
Oldalszám: 518.

Fordította: Margittay

Fülszöveg:

Devil, ​akit a bosszú és a sötétség, Beast, akit az ököljog és a düh, Duke, akit a hatalom és a múlt vezérel.

Amikor a Gazfickó megjelenik…

Amikor egy titokzatos idegen Lady Felicity Faircloth hálószobájában terem, és azzal áll elő, hogy segít megnyerni számára a herceget, a nő elfogadja az ajánlatot – egy feltétellel. Annak ellenére, hogy érte már csalódás, hisz a nagy szerelemben, méghozzá olyannyira, hogy igazi szenvedély nélkül soha senkihez sem menne feleségül.

A lady veszélyes alkut köt…

Devil, a herceg törvénytelen fia, a londoni alvilág ura, egész életében a megsemmisítő bosszúra készül, csak az alkalmat lesi. A férj nélkül maradt ladyvel végre megvalósíthatná régi tervét. Csupán annyi a dolga, hogy egy jelentéktelen, szürke kis verébből ellenállhatatlan csábítót varázsoljon, és csapdát állítson ellenfelének.

Egy szenvedélyes szerelem ígéretéért…

Csakhogy Felicity Faircloth, aki egyáltalán nem nevezhető jelentéktelen, szürke kis verébnek, gyors elhatározásra jut. Mégpedig arra, hogy neki leginkább Devil kellene. A férfi gondosan kifundált terveiben zűrzavar támad, és Devil ráébred, hogy választania kell a bosszúvágy és egy másfajta vágy között…

A szerző:

A New York Times, a Washington Post és a USA Today bestseller Sarah MacLean történelmi romantikus regények szerzője, amelyeket több mint húsz nyelvre fordítottak le. Férjével a New York állambeli Brooklynban élnek. Rendkívül aktív a közösségi médiában, és gyakran beszél mindennapi életéről a Twitteren és az Instagramon.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Sarah_MacLean

Kép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Sarah_MacLean#/media/File:Sarah_MacLean.jpg

L. J. Shen: Fékezhetetlen ​vágy

L. J. Shen az egyik legtermékenyebb mai romantikus szerző. A majdnem a teljes életművének ismeretében azt kell mondjam még mindig képes meglepetést okozni. A romantikus-erotikus műfaj, amelyben az írónő alkot, általában kívül esik a komfortzónámon, mégis minden regényében van valami ami bent tart a történetben.

Mindezek ellenére is hónapokig pakolgattam ezt a könyvet. A címe teljesen semleges nekem, így utólag különösebben nem is illik a történethez, ebben az eredeti cím a „Playing with Fire” talán jobb választás. A fülszöveg keveset mond, és a borítónak sincs túl sok köze a regényhez. Illeszkedik persze a kiadói sorozatba, azonnal felismerhető, hogy L. J. Shen az alkotó, de nem megnyerő és nem kifejező. Megjegyzem: eredeti amerikai borító sem az igazán.

Meglepő módon Shen ezúttal egyetemista storyt írt. Tőle valahogy nem vártam Campus-történetet. A helyszín egy amerikai kisváros, és ezúttal be is mutatja a szereplők közvetlen környezetét, a Texas állambeli poros település reménytelen valóságát. Érezhetően kilátástalan a környezet mégsem távolodnak el tőle a szereplők, nem kiutat, hanem gyökeret keresnek benne.

A történet szereplői nagyon fiatalok, és nagyon felnőttek egyszere. Mindkét főszereplőért a szívem szakadt meg időnként, és a hátterük miatt összes hibájuk, és durvaságuk azonnal érthető volt. West és Grace nem egyértelműen pozitív hősök, és mégis azok. Nagy utat tesznek meg, és nagyon sokat nyitnak, sokat változnak, ahogy a környezetük is folyamatosan formálódik. Nem kevés dráma van a cselekményben, de mégsem válik hiteltelenné. Az írónő jól építette fel a cselekményt, mindvégig élő, valós tud a maradni a történet, akkor is ha itt ott rakódott rá klisé. Emiatt olvasás közben többször ugrott be a „Gyönyörű sorscsapás” vagy a „Papírhercegnő”, de valahol menet közben elengedtem a hasonlatokat, mert a végéig egyedi tudott maradni így is a regény. A hangvétel kicsit nyers, az én ízlésemnek mindenképp, de illik a témához, így nem rónám fel hibának. A nyelvezet gördülékeny, gyorsan olvasható, pár helyesírási hibát ugyan felfedeztem, de különösebben nem zavartak az olvasásban.

A „Fékezhetetlen vágy” a fura cím ellenére is felkerült a kedvenceimet gyűjtő egyre terebélyesebb polcra.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2021

Oldalszám: 494 oldal

Fordítás: Bozai Ágota

Fülszöveg:

Grace megpróbál elbújni a világ szeme elől. Csak azt szeretné, ha békén hagynák. Ő a furcsa lány a food truckból, aki nem sokakat érdekel. Mígnem West St. Claire be nem hajt motorján az álmos texasi városkába…

West szexi, ellenállhatatlan és titokzatos – a város imádott rosszfiúja. Minden nő meg akarja kapni, azonban egyikük sem lát a felszín alá, nem tudják, mi az, amire West igazából vágyik.

Grace és West különböző módon rejtegetik igazi énjüket, de megismerkedésük lavinát indít el, amely lerombolja világaikat. Súlyos sebek szakadnak fel bennük, és a múlt tragédiái újraélednek. Gyógyulást csak egymástól várhatnak, de ehhez a lángok közé kell vetniük magukat.

A bestsellerszerző L. J. Shen felejthetetlen és szexi regényében két ellenállhatatlan főhős történetén keresztül mutatja be a szerző, hogy a legfájdalmasabb múlt után is várhat boldog jövő, ha képesek vagyunk kitárni a szívünket annak, aki igazán szeret.

A szerzőről:

LJ Shen a USA Today és a Washington Post kortárs romantikus szerzője. Kaliforniában él férjével, fiával és lusta macskájával. mikor nem ír, szívesen olvas egy jó könyvet egy pohár bor mellett, és nézi kedvenc HBO- és Netflix-műsorait. Forrás: https://www.goodreads.com/author/show/13531492.L_J_Shen