Palotás Petra: Dacszövetség ​4. (Hamburgi regények 4.)

Nekem a Dacszövetség volt az első hosszabb lélegzetvételű sorozatom Palotás Petrától. Tulajdonképpen a párom olvasta korábban és ragaszkodott hozzá, hogy ne hagyjam ki. Sőt annyira lelkes volt, hogy alig várta a negyedik részt és egészen a végéig morgott egy szereplő miatt. Konkrétan kilátásba helyezte, hogy ha nem történik vele valami, írni fog az írónőnek egy felháborodott hangú levelet. Szóval igen, beleélte magát. Mivel ő korábban kezdte, mint én, sokat várt a folytatásra, ami nem volt könnyű, tekintettel a harmadik rész nagyon erős függővégére. Nekem egyszerűbb dolgom volt, pikk-pakk egyben kiolvastam a teljes szériát, bár (természetesen) maradt bennem némi hiányérzet.

A Hamburgi regények 4. része külalakjában pompásan illik a sorba. Amúgy is nagyon egyben van a borító, a borítóbelső és a szöveg. A belső, derűs városképek nekem különösen tetszenek.

A regény maga ugyanilyen kompakt, tökéletesen passzol az előzményekhez, dinamikájában, hangulatában és titokzatosságában is teljesen azonos színvonalon mozognak az egyes részek.

Palotás Petra nagyon összerakta a sorozatot. Minden apró részlete félelmetesen pontosan passzol a nagy egészbe. Nagyon aprólékos és nagyon gondosan felépített a történet. Ahogy olvastam folyamatosan értek új meglepetések, felszínre bukkantak új titkok, de végül minden olyan szépen belesimult a történet szövetébe, ahogy a víz lefolyik a Dunán… vagy az Elbán a tengerig.

A négy idegen lány élete mostanra összefonódott. Mindannyiuknak más a gyökere, azonban a 20. század hajnalán a fejlődő Hamburg mindegyiküknek lehetőséget ad egy más jövőre, egy származástól független polgári létre. Izgalmas végignézni ahogy a lányok lassan megtalálják a kapaszkodókat, és törnek előre az életben úgy, hogy tulajdonképpen teljesen másoka céljaik. Van, aki karriert, van aki családot szeretne, de sem a neveltetésük, sem céljaik nem gyengítik a barátságukat, sőt mintha a különbözőség csak tovább erősítené a kapcsolatukat. Persze Hans Zimmerman és Irmtraud keze is benne van a dologban, de mégis, mostanra a dolgok mintha maguktól haladnának már.

Frida, Sophie, Katica és Najuma bár eltérőek, mindannyian erős nők. Kitartásuk, bátorságuk és rendíthetetlenségük példát mutat, és erőt ad az olvasóknak is. Nekem Frida volt a kedvencem, talán azért, mert ő jött a legmélyebbről és ő tör a legmagasabbra. De nem nagyon volt olyan szereplő, aki ne kedveltem volna, illetve ne értettem volna meg. Igen, valahol még a történet főgonosza iránt is éreztem részvétet.

Nagyon sok felütés, csattanó, és hűha pillanat volt ebben a történet. Amikor azt hittem ennél rosszabb már nem lehet mindig kiderült, hogy de bizony. Ettől az egész regény nagyon lendületes lett, bár néha lett volna kedvem kicsit többet időzni egy-egy jelenetnél, vagy leírásnál.

A környezetrajz egyszerűen csodás. Nem csak alapos, hanem különleges is, abban a tekintetben, hogy az írónő minden érdekességet felvonultat a korabeli Hamburg életéből. Megpillanthatjuk az első kezdeményezéseket, az újításokat, a letűnő kicsit nosztalgikus dolgokat, és szemtanúi leszünk a változásoknak. Látjuk az utolsó lámpagyújtók egyikét, az első afrikai énekesnőt, ez első női orvostanhallgatót vagy az első rács nélküli állatkertet. De látjuk Hamburg városát is nappali és éjszakai fényben, minden árnyékával együtt. A gazdag házak borospincéitől a nyomornegyedekig. Nekem az adta a legtöbbet a regényfolyamban, az utazást egy ismert kor idegen városába.

Ugyan most nincs erős függővég, mégis annyi nyitott kérdés és lehetőség maradt így a negyedik rész végén, hogy várom a folytatást.

A regényt köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2025.

Oldalszám: 320 oldal

Fülszöveg:

A ​változás szele senkit sem kerül el.
Hamburg, 1908
Fridát az eszének, a szorgalmának és egy ismeretlen segítőnek köszönhetően felveszik az egyetemre, azonban kételyek gyötrik. Magukra hagyhatja a szeretteit? Van-e joga ahhoz, hogy egy másik városban folytassa a tanulmányait? Érzése szerint ugyanis nemcsak az anyjának és az öccsének van nagy szüksége rá, hanem az ikreknek életet adott Sophie-nak is. Mert bár Sophie minden erejével igyekszik megfelelni az új szerepének, a tény, hogy ezáltal a házassága foglya maradt, egyre erősödő melankóliával árnyékolja be a mindennapjait. Hiába adta a szívét Joseph Beckernek, mégsem osztozhat vele a hitvesi ágyon.

Najuma hetente kétszer fellép a Hamburg-Amerika Bár zenekarával, nappal azonban továbbra is a Zimmermann család szolgálatában áll. Mindeközben Katica lázasan keresi a lehetőséget, hogy végre éttermet nyithasson a Hanza-városban. Olyan elszánt, olyan eltökélt, hogy Palkó egyre gyakrabban érzi magát másodhegedűsnek.
Hogyan alakul a négy hölgy barátságának dinamikája? Sikerül megvalósítaniuk az álmaikat? Milyen hatással van a jövőjükre a számukra egyelőre még ismeretlen családi titok? Merre viszi őket az óceánjáró, amikor több hónapra kénytelenek maguk mögött hagyni Hamburgot?

Az Év Könyve díjas írónő Palotás Petra történelmi-romantikus regénye megannyi őszinte, mély és fordulatos pillanatot ígér. A Világ Kapuja pedig örökre a szívünkben él tovább.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház