Úgy tűnik az Agenor után bálnabarát lettem. Ennek örömére gyorsan magamhoz is vettem a „Mindenki szereti a bálnákat” című Tom Rose regényt. A könyv egy 1988-as valós eseményen alapul, ha úgy tetszik dokumentum regény. A történetet csak most, 2011-ben fedezték fel, olyannyira, hogy film is készült belőle. A moziról nem tudok nyilatkozni, nem láttam. Természetesen a könyvet elolvastam.
Érdekes, talán ez jut eszembe legelőször róla. Kissé talán száraz is, vagy legalábbis töménytelen információt szolgáltat az eszkimók társadalmi viszonyairól Alaszka politikai helyzetéről, továbbá a bálnavadászatról. Elég keskeny mezsgyén egyensúlyoz a kalandregény és a tényfeltáró irodalom közt, hiszen igyekszik minden okot és körülményt pontosan feltárni, de nem érzelemmentes, és nem elfogulatlan. Időt igénylő könyv. Rámutat egy sor környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági és politikai szempontra mintegy érintőlegesen, nemcsak a bálnákkal és a bálnavadászattal, de az olajkitermeléssel, a közművesítéssel, vagy épp Alaszka őslakosainak kultúrájával, hagyományaival kapcsolatban.
Gondolkodásra késztet, épp ezért, nem gyors és laza olvasmány, ugyanakkor megéri végigrágni, mert van mondanivalója, és mert érzelmileg sem hagy hidegen. És a végére: mindenki szereti a bálnákat.
Adatok:
Kiadó: I.P.C. Könyvek
Oldalak száma: 486
Kiadás éve: 2012
Fordító: Habony Gábor, Szántai Zsolt
Fülszöveg:
Alaszka partjai mellett, ha túl korán jön a tél, szinte minden évben a jégtakaró alatt marad néhány szürke bálna. Mivel a jég miatt nem képesek a felszínre jutni, hogy levegőt vegyenek, a biztos halál vár rájuk. 1988 őszének végén is ez történt: három fiatal bálna nem mert, vagy nem tudott délre vonulni a többiekkel, és hirtelen azon kapták magukat, hogy már csupán néhány apró léken keresztül vehetnek levegőt. Az esemény érdekes módon magára vonta a médiumok figyelmét, és ennek köszönhetően a világ minden lakója folyamatosan értesülhetett a három bálnával kapcsolatos fejleményekről. Addig példátlan összefogásra került sor az állatok megmentése érdekében; olyan személyek és csoportok álltak egymás mellé a közös ügyért, amelyek között máskor élesek az ellentétek. Környezetvédők fogtak össze az olajtársaságok vezetőivel, eszkimók az amerikai haditengerészettel, hétköznapi emberek és politikusok - még az amerikai elnök, Ronald Reagan, és a szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov is támogatta a közös erőfeszítéseket, amelyeket a két nemzet tett a fantasztikus és intelligens lények, a szürke bálnák kiszabadításáért. Megható történet arról, hogy bármit, a világon bármit elérhetünk, ha félretesszük ellentéteinket, és egy emberként küzdünk a közös célért.
No comments:
Post a Comment