„A szürke ötven árnyalatán” sokat gondolkodtam. Először is, hogy megvegyük-e a könyvtárba? Aztán, hogy olvassam-e? Végül pedig, hogy ajánljam-e? Ehh, lelkem rajta, miért ne? Mindhárom kérdésre pozitív választ adtam.
Számomra megdöbbentően erős volt a kiadó reklámhadjárata, és a recenziók negatív hangvételének kontrasztja, ezért jó pár napig-hétig rakosgattam. Aztán meguntam saját magam. Csaknem fogok kerülgetni egy könyvet?
Nagyjából egy szuszra elolvastam. Bár többen hibául róják fel a könyvnek, olvasás közben határozottan nem volt Alkonyat fanfic érzésem. Jóllehet vannak hasonló momentumok benne, de ilyen alapon másra is ráhúzhatnánk. Sőt, néhol a hazai kommenteket olvasva lassan az, az érzésem támad, hogy a Rómeó és Júliát is Alkonyat utánzásnak fogjuk titulálni hamarost.
Számomra ez a könyv alapvetően a férfi-nő közti, létező de nem mindennapi, erőteljes vonzás-taszítás állapotának kissé túlrajzolt regénye. (Ily módon lehet persze Alkonyat hasonlatos, mert hogy szerintem az is az.) Vannak gyengeségei. Többen a fordításra panaszkodnak, engem ez nem zavart, nem olvastam eredetiben, nem is akasztott meg olvasás közben fordítási vagy épp helyesírási hiba. Vannak persze kitekert szavak és szóismétlések, de ezek sem verték ki a biztosítékot.
A férfi főhős talán kissé eltúlzott. A gondoskodása és a belőle sugárzó erő amúgy is minden nő álmává teszi, felesleges volt még megfejelni a kőgazdagsággal. Grey gondolkodása, életvitele sehogy sem passzol a korával. Minimum 35 év feletti férfi megfontoltságával rendelkezik, így ez nálam kicsit mellélőtt.
A női karakter szintén zavaró kicsit. Egy nagyon szép okos és szűz végzős egyetemista… ugyan kérem.
A regény konfliktusát adó szerződés pedig elég gyenge. Részben mert nincs jogalapja, részben mert a Grey féle üzletemberek nem írnak ilyet, ráadásul legitimizálva sem lett. Az, hogy ez a szerződés tartja a történetet nem túl hatásos. Grey jelleme, mondatai, e-mailjei szilárdabb pillérnek bizonyultak.
Ami miatt mégis egy helyben tartott az két ember párharca volt, és az örök női naivitás, ami arra irányul, hogy megváltoztatunk egy férfit. Vajon sikerülhet-e?
Érdekes színfolt egy nagyon mai témában, pörgős, félremagyarázásoktól mentes, tabukat feszegető olvasmány, kicsit túllihegve az egyébként mélyen elhallgatott szexuális fétiseket. Nem hiszem hogy valóban meghatározó mű lenne. Bár ezt a feltételezést már korábban többször elbuktam. De nyelvezetében maximum átlagos, könnyen átélhető olvasmány, mentes az írói képektől, irodalmi kacskaringóktól.
Nem tudom, kinek ajánlom azt igen kinek nem. 18 év alattiaknak, tabukat kerülőknek, és irodalmilag válytfülűeknek semmiképp.
Adatok:
Kiadó: Ulpius-Ház Kiadó
Sorozat : Ötven árnyalat trilógia
Oldalak száma: 524
Kiadás éve: 2012
Fordító: Tótisz András
Fülszöveg:
Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad. Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt de a saját feltételei szerint. Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere - multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja - ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.
Az íróról:
A kétgyermekes E. L. James korábban TV gyártásvezetőként dolgozott. Gyermekkora óta álmodott a regényírói karrierről, de évekig tartott, míg karrierje és gyermekei mellett bele tudott vágni az írásba. Jelenleg Londonban él és új regényén dolgozik.
No comments:
Post a Comment