Charlotte von Feyerabend: Selma ​Lagerlöf

Szerintem ez a könyv külsőre kiemelkedik a Kossuth Kiadó életrajzi sorozatából, még úgy is, hogy mindegyik rész nagyon szép kivitelű. Kifejező, és színes, rácáfolva arra, amit általában a fagyos Svédországról gondolunk. Főként emiatt szerettem volna nagyon ezt a regény, de persze maga a címszereplő is érdekelt, hiszen a Nils Holgersson az egyik meghatározó gyermekkori élményem. AZ olvasás közben folyton a fülemben csengett a rajzfilmsorozat főcímdala, pedig legalább harminc éve láttam utoljára. (Ideje lesz azt hiszem újranézni).

Könyvtárosként természetesen tudom, hogy Selma Lagerlöf nem azonosítható kizárólag a Nils Holgerssonnal,  találkoztam már a Jeruzsálem című regényével is (pakolás közben), de még nem olvastam. Tudtam, hogy Selma Lagerlöf volt az első nő aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, illetve egyszer láttam róla egy fotót, és élénken emlékszem, hogy Gobbi Hilda jutott róla eszembe. És tényleg. Az írónő külsőre picit szögletes, férfias vonásokkal rendelkezik, erős csontú, karakteres arcú. Belül pedig a regény tanúsága szerint izzig-vérig nő. A női lélek kutatója, a feminizmus élharcosa, és egy nő (vagy két nő) szerelme is egyben. Először kettőségnek gondoltam ezt, amolyan határesetnek, a külső és belső ellentétek mezsgyéjén, de aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen nincs kettősség. Selma Lagerlöf a 20. század eleji nők egy olyan rendhagyó típusa, aki kijárta az utat a mai kor lányai előtt. Aki férjhez menés helyett tanult, szülés helyett irodalmi babérokra tört, természetesen vállalta szexualitását (a lehetőségek szerint), szabadon élt és szabadon szeretett. Az életrajzi regény szerzője Charlotte von Feyeraband főként az írónő fennmaradt levelezése és az egyéb dokumentumok alapján igyekszik rekonstruálni egy rendkívüli személy, az első Nobel-díjas írónő életét. Vélhetően a legtöbb szöveg magától Selmatól származik, de mégsem sikerült igazán megragadni a lényeget. A történetben Selma alakja ragyogó. Kifejezetten kedvelhető személyiség, de nem lett túlidealizálva az alakja. Egy nyitott szemléletű, kedves, érzékeny és okos nő volt.  A körülötte lévő emberek közül egyik-másiktól viszont frászt kaptam. Sophie kifejezetten idegesített, egy határozatlan, önző és nagyképű liba, de vélhetően ő az életben is pont ilyen volt, legalábbis a levelezésük alapján.  

A regény a cselekmény tekintetében sokszor tévútra visz, elveszik elmélkedésekben, ködös fejtegetésekben, és Selma gondolatainak minél pontosabb átadásában, a történetív viszont töredezetté válik, kimaradnak események, és itt-ott úgy éreztem lólépésekben haladunk a cél felé. Selma kapcsolatai csak néhány kiragadott epizódon keresztül épülnek fel (vagy éppen nem) emiatt nehéz figyelemmel kísérni, illetve olvasni is. A szerző igyekszik sokat megmutatni a korról, a pályatársakról, és magáról Svédországról is. Pontosabban azt, hogy hogyan láthatta Selma a maga idejében a környezetét. Emiatt azonban sokszor elveszett a fókusz. A számomra legérdekesebb dolgok, a Nils születése, vagy a tanítás új módszerei háttérbe szorulnak az érzelmek fejtegetése és a környezet leírások közt, ami miatt folyamatosan hiányérzetem volt. Azt kell mondjam, hogy a Különleges sorsok – Regényes életek legszebb kötete nem a legjobban sikerült írás.

Adatok:

Kiadó: Kossuth Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 384

Fordította: Tuza Csilla

Fülszöveg:

Egy ​ragyogóan megírt életrajzi regény Selma Lagerlöf mozgalmas életéről, aki Nils Holgerssont ajándékozta a világnak.
Amikor Selma Lagerlöf elkezdi Stockholmban a tanárképző főiskolát, csomagjában boldog gyermekkorát viszi magával. Egy hajadonnak a diploma megszerzése az egyetlen lehetőség arra, hogy anyagilag függetlenné váljon. Selma soha nem akart férjhez menni, de az írói pálya egész más! Azonban az odavezető út hosszú és nehéz. Otthonát, a Mårbackában fekvő paraszti birtokot – az adósságok miatt – el kell adni, de a legfontosabb dolgot soha nem veszíti el: az önmagába vetett hitét. Elbeszélései megtörik az irodalmi konvenciókat, a társadalmi szabályok határát feszegetik, amivel az írónő kihívja maga ellen a férfiak haragját. 1909-ben a nők közül elsőként kapja meg az irodalmi Nobel-díjat, és Nils Holgersson alakjával az egész világon felébreszti a Svédország iránti vágyakozást. Imád utazni, és szerelmi háromszögben él annak minden magasságával és mélységével.

Charlotte von Feyerabend életrajzi regényében Selma Lagerlöf nyomait követi, aki egyenesen Svédország lelkéből írta történeteit.

A könyv megvásárolható itt: Kossuth Kiadó