Visszatért a világ legbolondabb macskája, Alfi aki minden bizonnyal a cicák unicumja, vagy ha már itt tartunk, karcosságát tekintve minimum házi pálinkája. Kedvelhető egy dög, amint kiderül, hogy trágár szóhasználata, és mindennapi betevő gonoszsága mögött, érző kebel lapul.
A második rész követi, a tavaly megjelent macskanapló veretes stílusát, az elbeszélés folyam szépen átível egyik kötetről a másikra, néhány nyitott kérdésre megnyugtató választ kapunk. Szőri például felhagy a lúzer szingliléttel és becsajozik. Választottja szerencsére elég karizmatikus ahhoz, hogy helyén kezelje Szőri komplexusait és Alfi túlkapásait. A világ helyrebillen, az egyensúly a Csajon túl 6 másik, – normálisabbnak látszó- cica képében teljesedik ki.
Hiányérzetem csak amiatt van, hogy nem mutat túl az előző részen. Vicces, jópofa, de ha az elsőt olvastad, tulajdonképpen megvolt a második is.
Ezzel együtt is ide kívánkozik: Simon Tamás fiatal kora ellenére ragyogó író, tehetsége átüt a macskajancsi bolondos sorain, és a tömény káromkodásrétegen. Kíváncsian várom legközelebb mihez nyúl.
A könyv grafikáit a Fable borítókról ismert Szerelem Melinda készítette, ahogy csak ő tudja, játékos komolysággal, tiszta vonalakkal. Lehet szeretni.
Adatok:
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Sorozat: Hard selection
Oldal: 206
Kiadás éve: 2012
Fülszöveg:
"A Vérmacska visszatér és töketlenül is tökösebb, mint valaha.
„Tisztában vagyok vele, hogy a második részek, azok mindig szarabbak, mint az elsők. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez most nem így lesz. Már csak azért sem, mert tanultam az első kötet hibáiból (ha voltak egyáltalán hibái) és tanultam abból is, hogy Szőrire nem szabad semmit bízni, mert mindent elszúr.”
Alfi, ez a két fröccsért vásárolt macskaátok ugyanott folytatja a naplóját, ahol abbahagyta. Elhozza a kurva világot, de ehhez most a világnak is lesz egy-két szava."
No comments:
Post a Comment