Showing posts with label akadémia. Show all posts
Showing posts with label akadémia. Show all posts

Sunday, 1 November 2026

Cynthia Murphy: Nyer, veszít, öl, meghal

   Mostanában kezdtem csak igazán megkedvelni a krimi műfaját, így nem mondhatom, hogy feketeöves tapasztalataim lennének a témában. Egyre szívesebben olvasok rejtélyekkel, nyomozással és váratlan fordulatokkal teli történeteket, de még mindig inkább csak ismerkedem a műfaj különböző irányzataival. A Nyer, veszít, öl, meghal egy young adult krimi, és mint olyan, szerintem tökéletesen beteljesíti a küldetését. Nem túl hosszú, nem túl bonyolult, a szövege egyszerű és közérthető, a szereplői pedig az ifjúsági korosztályból, illetve annak felső határáról kerülnek ki. A YA műfaj ráadásul számos olyan sajátosságot ad a történethez, amelyek miatt nem feltétlenül érdemes a hagyományos krimikhez hasonlítani. Mások a hangsúlyok, más a szereplők gondolkodásmódja, és a rejtély mellett a fiatalok közötti kapcsolatok, rivalizálások és érzelmek is fontos szerepet kapnak.
    Az alaptörténet szerint egy világtól elzárt akadémián, ahol egy titkos társaság is működik, sorra halnak meg a legokosabb, legkiválóbb diákok. Az áldozatok mind a társaság, mind a helyi diákközösség meghatározó alakjai. Már önmagában ez a környezet is izgalmas alaphelyzetet teremt. Egy olyan zárt közösségben járunk, ahol szinte mindenki ismer mindenkit, a diákok között pedig folyamatos a versengés a népszerűségért, az elismerésért és a kiváltságos pozíciókért. A titkos társaság jelenléte csak tovább fokozza a feszültséget, hiszen az olvasó hamar ráébred, hogy a felszín alatt jóval több minden történik, mint amit a szereplők elsőre elárulnak magukról.
    A történetet az egyik diáklány szemszögéből követhetjük végig, de időnként egy-egy rövid fejezet erejéig a gyilkos is megszólal. Nekem ez a megoldás kifejezetten tetszett, mert egy kicsit más nézőpontból is betekintést engedett az eseményekbe. A gyilkos megszólalásai ugyan nem leplezik le azonnal a kilétét, de folyamatosan emlékeztetik az olvasót arra, hogy a veszély nagyon is valóságos, és az elkövető sokkal közelebb lehet a szereplőkhöz, mint gondolnák.
    Nem volt különösebben nehéz kitalálni, ki az elkövető. Viszonylag hamar kialakult bennem egy elképzelés, amelyet aztán a történet előrehaladtával egyre valószínűbbnek éreztem. Emiatt a végső leleplezés nem okozott akkora meglepetést, mint amekkorát talán a szerző szeretett volna. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nem én vagyok a regény elsődleges célközönsége..
    Ráadásul maga a közeg szuper! A YA korosztály körében népszerűek az akadémiákon játszódó, titkos társaságokkal és rejtélyekkel teli történetek. Az iskola elszigeteltsége, a diákok közötti hierarchia és a háttérben meghúzódó titkok mind hozzájárulnak ahhoz a különös hangulathoz, amely végigkíséri a regényt. A környezet kellően nyomasztó ahhoz, hogy működjön a krimiszál, de nem válik annyira komorrá, hogy elnehezítse az olvasást.
    A humor és a szerelem is helyet kap a történetben, ami szerintem jót tesz neki.
Szóval szerintem egy egészen kompakt kis regény lett. Pörög a cselekmény, mozgalmasak az események, és folyamatosan titkok feszülnek a háttérben. A szerző ügyesen adagolja az információkat, és igyekszik fenntartani az olvasó érdeklődését. Nincsenek hosszadalmas kitérők vagy túlságosan részletes nyomozati fejtegetések, ami ebben az esetben szerintem inkább előny, mint hátrány. A történet gyorsan halad, könnyű belemerülni, és éppen ezért rövid idő alatt el is lehet olvasni.
    Persze nem minden fordulattal voltam maradéktalanul elégedett. Némelyik titok vagy új információ kissé véletlenszerűen került elő a történet vége felé. Ezeket nem éreztem kellően előkészítettnek, és időnként az volt a benyomásom, hogy a fordulat fontosabbá vált, mint annak logikus felépítése. Ugyanakkor ez nálam még bőven belefért, mert a regény lendülete és hangulata sokat ellensúlyozott ezekből a kisebb hiányosságokból.
    Ami viszont kevésbé tetszett, az a végső magyarázat. Szerintem az okok nem feltétlenül ültek, sokkal egyértelműbb volt a lelki ok, mint a magyarázatul bedobott egészségügyi körülmény.
    Mindezek ellenére összességében kellemes meglepetés volt a könyv. Nem különösebben összetett krimi, a rejtély sem feltétlenül okoz nagy fejtörést a gyakorlottabb olvasóknak, és a lezárással kapcsolatban is maradtak fenntartásaim. Ugyanakkor szerintem nem is szabad többet várni tőle annál, mint amit a műfaja ígér. Egy lendületes, szórakoztató, titkokkal teli ifjúsági thriller, amelyben minden megvan, ami egy könnyedebb, mégis izgalmas olvasmányhoz szükséges.
Köszönöm a könyvet a Kolibri Kiadónak!
Adatok:

Kiadó: Kolibri Kiadó
Megjelenés: 2026.
Oldalszám: 304.
Ford.:  Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:

A Morton Akadémia diákjai válogatott tehetségek. A legkiválóbbak közül kerülnek ki a prefekták vagy prefektusok, amely címek komoly presztízst és sikert biztosítanak a kiválasztottaknak a jövőre nézve. Így aztán óriási rajtuk a nyomás.
Amikor közülük többen gyilkosság áldozatai lesznek, nyilvánvalóvá válik, hogy valaki kegyetlenül és elszántan meg akarja szerezni a koronát.
De ki?
Liz, Taylor, Kat, Marcus és Cole elhatározzák, hogy kiderítik, mi folyik a patinás falak között. Mi közük lehet a gyilkosságoknak ahhoz a titkos társasághoz, amelynek hűséget esküdtek? Meg kell találniuk az igazságot… méghozzá nagyon gyorsan…
Ha hibázol, véged!
Tökéletes választás Holly Jackson rajongói számára!

A regény megvásárolható itt: Booklove

Monday, 15 June 2026

Amo Jo: Ezüst ​hattyú (The Elite King's Club 1.)

  Amo Jones Ezüst Hattyú című regénye az elmúlt években elég nagy figyelmet kapott, többször találkoztam vele könyves platformokon, ezért kíváncsian vettem kézbe a magyar kiadást. A kiadó nagyon jó munkát végzett, a kötet kifejezetten látványos lett a fekete-pink élfestéssel, sőt szerintem az eredeti kiadásánál is jobban mutat. A sötét hangulatú borító tökéletesen visszaadja a történet atmoszféráját, és remekül illeszkedik a dark romance műfajhoz.
    A regény középpontjában Madison Montgomery áll, aki egy elit középiskolába kerül, ahol hamarosan kapcsolatba kerül az iskola legbefolyásosabb fiúiból álló társasággal. Különösen Bishop Vincent Hayes alakja kerül előtérbe, aki a történet tipikus morálisan szürke férfi karaktere: rideg, titokzatos és sokszor kifejezetten ellenszenves, mégis nehéz nem kíváncsinak lenni rá.
    Az Ezüst Hattyú egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a hangulata. Amo Jones végig fenntart egy vibráló, nyugtalanító légkört, amelyben az olvasó soha nem lehet biztos abban, hogy mi fog történni a következő oldalon. A sötét tónusok, a titkok és az állandó feszültség olyan atmoszférát teremtenek, amely könnyen beszippanthatja a műfaj kedvelőit.
    Ugyanakkor számomra a történet több ponton is nehezen állt össze. A szereplők közötti kapcsolatok gyakran nagyon gyorsan alakulnak ki, sokszor kevés előkészítéssel. Egyes barátságok és konfliktusok szinte egyik pillanatról a másikra jelennek meg, ami miatt nehéz volt átérezni azok súlyát. Hasonlóan éreztem a romantikus szál kapcsán is: Madison és Bishop között ugyan működik a vonzalom és a kémia, kapcsolatuk érzelmi alapjai azonban kevésbé épültek fel.
    A karakterek szintén megosztóak lehetnek. Bishop nagyképűsége és ridegsége, Madison időnként meglehetősen naiv döntései vagy Nate túlzott lazasága nem tették őket különösebben szerethetővé a szememben. Ugyanakkor a dark romance műfajhoz hozzá tartoznak a megosztó szereplők, szóval nem volt teljesen váratlan a karakterrajz.
    A történet során többször éreztem úgy, hogy a cselekmény inkább a hangulatra és a folyamatos sokkolásra épít, mint a logikus eseményláncra. Előfordulnak olyan jelenetek és karakterdöntések, amelyek hitelessége számomra megkérdőjelezhető volt, és néhány ellentmondás is kizökkentett az olvasásból. Emellett a szereplők életkora és a történet egyes elemei között is éreztem némi disszonanciát: bár a főszereplők tizenévesek, a cselekmény és a kapcsolatok sokszor inkább felnőtt szereplőkhöz illenének.
    Mindezek ellenére az Ezüst Hattyú rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amely miatt könnyen érthetővé válik a sorozat népszerűsége. A háttérben meghúzódó rejtélyek és a nagyobb történetszál rendkívül érdekesnek ígérkeznek. Bár az első kötet viszonylag kevés konkrét választ ad, és számos kérdést vet fel, és egy különlegesebb világépítés lehetőségét sejteti. Ezért kíváncsi vagyok a folytatásra még úgy is, hogy az első rész nem feltétlenül győzött meg.
    Összességében az Ezüst Hattyú számomra inkább vegyes olvasmányélmény volt. Nagyon értékeltem a sötét hangulatot, a misztikus légkört és a háttérben megbújó rejtélyeket, ugyanakkor a karakterekkel és a cselekmény egyes elemeivel nem sikerült igazán azonosulnom. Talán egyszerűen nem a megfelelő időben talált meg ez a történet.
    Köszönöm szépen a könyvet a Cartaphilus Könyvkiadónak és a moobius.hu-nak.
Adatok:
Kiadó: Cartaphilus
Megjelenés: 2026
Oldalszám: 360
Ford.: Bótyik Bettina Zora

Fülszöveg:
Van egy világ, amely nem hívogat.
Nem ígér semmit.
Csak figyel.
Madison Montgomery új iskolába kerül, olyan elit közegbe, ahol leginkább a név számít. A Riverside Akadémián a szabályok kimondatlanok, a határok elmosódnak, és mindenki tudja, ki hová tartozik.
Madi kívülálló. Megfigyelik. Egyre kevésbé ura annak, ami körülötte történik. A vonzalom, a félelem és a hallgatás lassan összefonódik, miközben egy különös, zárt kör érdeklődése egyre inkább rá irányul.
És ebben a világban a csend titkos döntéseket takar, a beavatásnak pedig mindig kőkemény ára van.
Az Ezüst hattyú sötét, mégis perzselően forró történet az identitás elvesztéséről, és arról a pillanatról, amikor már nem az a kérdés, hogy belépsz-e, hanem az, hogy mit hagysz magad mögött.
A könyv megvásárolható a Moobius webáruházban!

Monday, 13 April 2026

Tracy Wolff: Sóvárgás (Sóvárgás 1.)

 
Tracy Wolff Sóvárgás című regénye egy monumentális darab, szó szerint is. A keménytáblás, vaskos kötet egyértelműen kézifegyvernek minősül, és az ember önkéntelenül is azt várja, hogy a 600+ oldal mögött egy rendkívül összetett, sűrű cselekmény rejlik. A valóság azonban az, hogy a történet leginkább a kétezres évek elejének paranormális romantikáját támasztja fel, minden bájával és bosszantó kliséjével együtt.
    A helyszínválasztás egészen fantasztikus: egy alaszkai, az emberek elől gondosan elrejtett bentlakásos iskola, ahol a világ legbefolyásosabb vámpír-, sárkány- és boszorkánycsaládjainak sarjai tanulnak. Ide érkezik meg Grace, az árva lány, akinek fogalma sincs róla, milyen természetfeletti darázsfészekbe nyúlt. Grace karaktere sajnos a regény egyik leggyengébb pontja. Bár a történetet az ő szemszögéből olvashatjuk, néha kifejezetten nehéz volt azonosulni vele. A naivitása már-már bántó; következetesen szembemegy minden jó tanáccsal és életösztönnel. Mintha saját maga alatt vágná a fát: pont abban nem bízik, akiben kellene, és ott keresi a veszélyt, ahol óvják tőle.
    A regény meglehetősen túl van írva. A cselekmény váza nem feltétlenül indokolná ezt a hatalmas terjedelmet, de a szerző láthatóan élvezte a hosszas belső monológokat és a romantikus feszültség elnyújtását. A történet tele van YA-klisékkel: a titokzatos, elérhetetlen, de túl tökéletes fiú, a drámai egymásra nézések és a végzetes szerelem ígérete mind-mind ismerősek lehetnek. Jaxon Vega karaktere olyannyira hozza az "Edward Cullen-feelinget", hogy az egész regénynek van egyfajta nosztalgikus Alkonyat szájíze.
    Minden hibája és kiszámíthatósága ellenére a Sóvárgás egy kényelmes olvasmány. Az ismerős környezetben könnyű elhelyezkedni, és a paranormális akadémia feelingje beszippantja az embert. Aki szereti a drámával átitatott, érzelmes és misztikus Young Adult történeteket, és nem zavarja egy kis túlírt naivitás, annak remek kikapcsolódás lesz ez a havas, alaszkai kaland.

Adatok:

Kiadó: Cartaphilus
Megjelenés: 2025
Oldalszám: 656
Ford.: Lukács Andrea

Fülszöveg:
    A világtól elzárt Katmere Akadémia nem mondható átlagos középiskolának. Az exkluzív bentlakásos iskola folyosóit alakváltók, boszorkányok és vámpírok járják, a szülei tragikus halála után idekerülő Grace pedig egyetlen dolgot tud biztosan: egyedüli halandóként egyáltalán nem tartozik ide. Az iskola színfalai mögött kíméletlen küzdelem dúl, és Grace egyenesen a viszályok közepébe keveredik, amikor találkozik a Katmere egyik legveszélyesebb lakójával, Jaxon Vegával. A vámpír emberöltők óta senkit sem engedett közel magához, ám most valami ellenállhatatlan erő vonzza őt és a lányt egymáshoz – valami, ami mindkettőjük végzetét jelentheti.
    Jaxon magánya mögött ugyanis életveszélyes titkok rejlenek, Grace pedig egyre inkább biztos abban, hogy nem véletlenül került a Katmere Akadémiára… hanem csalinak egy halálos játszmában.
A Sóvárgás és folytatásai az elmúlt évek legzajosabb könyvsikereinek bizonyultak; a letehetetlen vámpírtörténetből a Universal készít filmadaptációt.
   A könyv megvásárolható ezen a linken: https://moobius.hu

Thursday, 19 February 2026

Caroline Peckham – Susanne Valenti: Az ébredés

  A borító és az élfestés annyira látványos és igényes, hogy első pillantásra szerelem lett – és bár nem rajongok a hosszú, sokkötetes sorozatokért, ezúttal hagytam magam elcsábítani. A csillagjegyekre épülő fantasy-alapötlet ráadásul kifejezetten frissnek hatott; nem rémlik, hogy korábban olvastam volna hasonlót.
    A történet indítása meglepően kemény és földhözragadt. Darcy és Tory, a két ikerlány Chicagóban próbál túlélni: árvák, a nevelőszülői rendszerből épp csak kikerültek, pénz és biztos háttér nélkül. Tory a vagányabb, ösztönösebb, aki akár lopás árán is gondoskodik magukról, míg Darcy inkább rendszert vinne a káoszba, és visszaszerezné azt, amit elvettek tőlük.
    A fordulópont akkor érkezik, amikor egy rejtélyes alak szó szerint kirántja őket addigi életükből, és a Zodiákus Akadémiára teleportálja őket. Az új világ, amelybe csöppennek, kegyetlen és hierarchikus. Itt a mágia nem ajándék, hanem fegyver. A társadalmi rendet az erő határozza meg, a gyengék prédák, az erősek pedig következmények nélkül élnek vissza hatalmukkal. Ez a közeg azonnal feszültséget teremt, és világossá teszi, hogy a lányoknak nemcsak tanulniuk kell, hanem túlélniük is.
    A világépítés az egyik legerősebb eleme a regénynek. A szerzőpáros részletgazdag, összetett mágikus rendszert alkotott, amelyben a csillagjegyek, az elemi erők és a különböző természetfeletti lények egymásba fonódnak. Megjelenik a jóslás, a vérhez kötődő mágia, az érzelmek manipulálása és számos más olyan elem, amelyeket más fantasykben külön-külön már láttunk, de itt egy nagy, komplex rendszer részeként működnek. Az egésznek van egy enyhén sötét, már-már dekadens hangulata, amely erősen eltér a klasszikus varázsiskolás történetek – például a Harry Potter – világától. Itt nincs biztonságos háttér, az Akadémia inkább aréna, mint iskola.
    A karakterek nekem inkább provokatívak voltak, mint szerethetők. Tory határozottsága és dacos túlélőösztöne kifejezetten közel állt hozzám, Darcy visszafogottabb, beletörődő személyisége viszont kevésbé ragadott meg. Az örökösök – és Orion – pedig kifejezetten ellenszenvet váltottak ki belőlem, mint izgalmat. A közöttük zajló hatalmi játszmák és megalázó helyzetek erősen tolják a bully romance irányába a történetet, ami számomra vegyes élmény volt. A bántalmazás mértéke helyenként kényelmetlen, és mivel ebben a kötetben még nem igazán kapunk feloldást, bennem simán felgyűlt a düh és a frusztráció. Ritkán reagálok ennyire intenzíven egy könyvre, itt viszont voltak pillanatok, amikor legszívesebben megcsapkodtam volna egyik másik fiút (és lányt).
    Cselekmény szempontjából ez az első rész inkább alapozás. Nem egy nagy, lezárt ívet kapunk, hanem bemutatást: világot, szabályokat, erőviszonyokat, sejtetett titkokat. A háttérben érezhetően komolyabb összeesküvések és érzelmi mélységek húzódnak, de ezekből még csak ízelítőt kapunk.
    A dinamika, a konfliktusok és a folyamatos feszültség miatt kifejezetten haladós olvasmány. Két nap alatt végigolvastam, és a végére furcsa kettősség maradt bennem: egyrészt üresnek éreztem magam a folytatás nélkül, másrészt azt hiszem, szükségem van egy kis szünetre, mielőtt újra visszalépek ebbe a világba.
    Összességében a Zodiákus Akadémia első kötete erős, provokatív indítás: látványos, sötét hangulatú, érzelmileg felkavaró fantasy, amely nem fél kényelmetlen témákhoz nyúlni.
    A regényt köszönöm szépen az Alexandra Kiadónak!

Adatok:

Kiadó: Alexandra
Megjelenés: 2025
Oldalszám: 384
Ford.: Takács Zoltán

Fülszöveg:
Ikrek vagyok.
Impulzív. Kíváncsi. Makacs.
Ikertestvér. Egy olyan trón örököse, amiről semmit sem tudok. És mint kiderült, tündér vagyok.
De természetesen nem ilyen egyszerű a dolog – születési jogom elhódításához nem kell mást tennem, mint hogy bizonyítsam, én vagyok Szolaria legnagyobb hatalmú természetfeletti lénye.
Ha úgy vesszük, ez igaz is, hiszen a Vad Király lánya vagyok. De az apró betűs részből kihagyták, hogy a királyság minden egyes tündére magának követelné a trónomat, ha megtehetné.
Az akadémia, ahova bezsuppoltak, kib*szottul veszélyes és pokolian menő. Vámpírok harapdálják a gyengébb diákokat a folyosókon, a vérfarkasok minden teliholdkor a Jajongó Erdőben csapnak orgiákat, és akkor még nem is beszéltem a szirénekről, akik kifacsarják az érzelmeidet. Ahogy arról sem, hogy a borzasztóan dögös főmágia-professzorom fogdabüntetései után a túlélők terápiára szorulnak.
Az órák tök érdekesek, főleg, ha élve vészeled át őket. No és az Ikrek csillagjegy, amivel az egészet kezdtem?
Ez határozza meg az elemi mágiámat, és befolyásolja a sorsomat, szóval bele kell vetnem magam az asztrológiába, ha el akarom látni az osztálytársaim baját, ami amúgy a tanmenet része.
A legnagyobb problémám a sárkányivadék, akinek láttán hevesen nyáladzani kezdek, és aki a trónomra ácsingózik, ráadásul három pszichó haverjával mindent megtesz azért, hogy pokollá változtassa az életemet.
Semmi más dolgom nincs a túlélésen kívül. De lehet, hogy a végzet máshogy gondolja. A francba, miért nem Roxfortból kaptam levelet?     

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://moobius.hu