Stacey Halls: Mrs. England

A XXI. Század Kiadó KULT könyvek sorozata elképesztően szép designt kapott. Ez a borító különösen jól mutat, ráadásul több szempontból is telitalálatnak bizonyult a tartalom tükrében.

A regény a 20. századfordulóján a vidéki Anglia szövettermő gyárvidékére visz bennünket, de az ottani textilgyári munkások élete helyett a polgári gazdag családok, önmagába zárt rendszerébe nyerhetünk bepillantást, a szolgálólét peremén álló May Dadus szemszögéből. Az új szolgálati helyen, Yorkshire-ben Ruby May, egy négygyermekes, jómódú családnál kap nevelőnői állást, és a kezdeti elfogódást csupán a cselédség barátságtalan hozzáállása árnyékolja be.  Idővel azonban, ahogy a borítón az indák közül előbukkan a ház, lassan lemálik az illúzió, a fess és okos Mr. England gyönyörű családjáról, és a valóság talán nagyon más, mint amit Ruby May a tökéletes és precíz nevelőnő annak lát.

Stacey Halls gondosan felépített, nehéz, borongós atmoszférát teremt, ahogy az indák befonják a borítót, úgy olvasó is lassan fuldokolni kezd a sok homályos célzásban, apró jelben, a gondosan elhelyezett visszatekintésekben, és szóváltásokban. Mindent láthatunk, de mégsem vesszük észre a nyilvánvalót. Vagy mégis, de arról nem ejtünk szót, mert mi van ha tévedünk? Miközben pedig a cselekmény a maga lassú ütemében halad előre, a történetben mindinkább erőre kapnak az erős, jellemes nőalakok, akik aztán utat is törnek a fényre.

A fedlap grafikája engem a Csipkerózsika mesére emlékeztet, és valóban, ahogy a mesében, itt is úgy ébred fel a címszereplő és a Dadus is egy hosszú, nehéz álomból, de hogy mi van az ébredés után, már nem nagyon láthatjuk. Talán boldogan élnek míg meg nem halnak, talán nem.

Míg történet csordogál, bőven akad időnk megismerni a tájat, a házat, és több korra jellemző szokást, pl. a háztartások belső hierarchiáját, a társadalmi osztályok közti különbségeket, a postaszolgálat működést, vagy épp  a gyerekmunkát. Ugyan csak egy kis szeletét villantja fel az 1900-as évek vidéki Angliájának, mégis amit megmutat az hiteles, és érdekes is egyben. Ezzel együtt azonban sok mindent el is hallgat ez a regény. Bőven lett volna még mit kiaknázni a szereplők viselkedésében, jellemében, magában a cselekményben is. Megpróbál éteri lenni a történet, de fojtogató vaskosságához nem igazán illik, hogy félig-meddig leplezi a történéseket. Jó lett volna, ha kicsit egyértelműbbek és erőteljesebbek a szándékok és cselekedetek. Nekem ez volt az első Stacey Halls regényem, és biztosan fogom keresni a szerzőt, de előtte kell egy kis műfajváltás, némi megkönnyebbülés, ezután a könnyen olvasható, de érzelmileg nehéz mű után.

Adatok:
Kiadó: XXI. Század
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 350.
Fordította: Simonyi Ágnes

Fülszöveg:

Yorkshire megye, 1904. Ruby Mayt, a frissen végzett dadát felveszik Charles és Lilian England négy gyermeke mellé. Ruby reméli, hogy ez az a kiugrási lehetőség, amelyre mindig is várt, ugyanis Englandék befolyásos gyártulajdonos dinasztiából származnak, jelentős vagyonnal rendelkeznek. De az új dada számára, amint megszokja az élet rendjét az eldugott Hardcastle House-ban, világossá válik, hogy a titokzatos és szépséges Mrs. Englanddel valami nincs rendjén.

A zárkózott és visszahúzódó Lilian csekély érdeklődést mutat gyermekei és elragadó férje iránt, és távolról sem az „a ház angyala”, akinek Ruby gondolta. Bár a barátságos, élénk Charles örömmel fogadja a dadát a családban, Rubyt egy sor különös esemény arra kényszeríti, hogy kérdőjelezzen meg mindent, amit addig tudni vélt. A cselédek által kiközösített, és magát egyre kényelmetlenebbül érző dadának szembe kell néznie a démonaival, megelőzendő, hogy a történelem megismételje magát.

Elvégre nem létezik tökéletes család – ezt neki igazán tudnia kell.