Werner Herzog: Dereng ​a világ

Amikor először olvastam el a könyv fülszövegét, egyből a „Kincs ami nincs” című kalandfilm egyik szereplője Kamasuka a japán veterán jutott eszembe. Ahogy ott, így ott is legyintettem csak, ilyen a világon nincs. Aztán ahol elolvastam Werner Herzog felvezetését, és rákerestem a neten is kiderült, hogy de, bizony van. Hiroo Onoda hadnagy a II. világháborúban feladatul kapta, hogy egységével megszállás alatt tartsa a stratégiai fontosságú, fülöp-szigeteki Lubang szigetét. Először társaival, végül egyedül 29 évig fenntartotta az egyszemélyes megszállást úgy, hogy nem fogták el, és nem adta fel.Werner Herzogra szintén rá kellett keresnem, mert filmrendezőkét egyáltalán nem ismertem, és ahogy elnézem, ez már így is marad. Nekem ő író lesz, még akkor is, ha az első könyve magyarul végül 80 éves korában jelent meg. Mit is mondhatnék, korán kezdte…

A kisregény tulajdonképpen egy valós történetre épül, sőt személyes ismeretségen alapul. Állítólag 1997-ben egy Japán Opera rendezésekor be akarták mutatni a császárnak, de ő inkább Hiroo Onodával akart találkozni. Ez adta végül a regény alapját. A történet egy katona egyszerű elbeszélése, mégis a kivitelezése annyira művészi, hogy egyáltalán nem tűnik dokumentumregénynek.

Onoda a JAPÁN, így csupa nagybetűvel. Egy személyben megtestesíti a japán szellemiséget, a hagyománykövetést, a szabálytartást, a becsületet és a hűséget előtérbe helyező sajátos értékrendet. Mi ezt valószínűleg fanatizmusként élnénk meg, náluk egyszerűen természetes.

Ha röviden kellene jellemeznem, Onoda a katona aki nem adta fel.

Az egész könyv kissé álomszerű. Elképzelem ahogy a párás, fülledt dzsungelben három-négy ember szinte a természet részévé válik. Beolvad, elrejtőzik. Eszik, tisztálkodik, óvja a fegyvereit, él, harcol a nem létező ellenséggel, miközben a világ elillan mellettük. Szó szerint. Feltalálják a televíziót, megépítik az első atomerőműveket, ember jár az űrben, sőt az amerikaiak feltalálják a gördeszkát is. Onodáék pedig harcolnak. Hol a fülöp-szigeteki rendőrséggel, hol a helyi lakosokkal, mindvégig abban a hitben, hogy a II. Világháború még tart és ők fennhatóságuk alatt tartják Lubangot, bármi áron. Aztán elvesznek a bajtársak, és marad egyedül, csendben végezve a rábízott feladatot. A végére már megtanulom tisztelni ezt az emberfeletti kitartást, és hitet, még akkor is, ha soha nem értettem a háborút. Egy dolog biztos, Onoda háborújának lelke van.

Werner Herzog nagyon szépen írta meg a történetet. Teli vannak a lapok megértéssel, és líraisággal. Úgy mesél, hogy öröm olvasni, és képes egyszerűen, kevés szóval megláttatni Onoda és társai jellemét, értékrendjét. Én egyáltalán nem bánom, hogy Herzog végül nem találkozott a császárral, bár arra a történetre is kíváncsi lennék.

Adatok:

Kiadó: XXI. Század
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 112
Fordította: Szijj Ferenc

Fülszöveg:

A ​díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet.

Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről.

A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra.