John Gwynne: Az ​istenek árnyéka (A Véresküdtek Sagája 1.)

Az „Istenek árnyéka” külalakra igazán impozáns könyv. Nagyon szép a borító, grafikája színvilágában is, és ábrázolásmódban is jól megragadja a könyvhöz kapcsolódó érzeteket. A mérete meg hát… A Fumax Kiadó is jó eséllyel hajt valami díjra a legnagyobb könyvek kategóriában. El kell ismernem azonban, hogy igényes munka, nem fog szétesni, jó masszív, és nem szakadnak a lapok. Békeidőben mutatós, háborúban kézifegyvernek minősül. Mint fentebb írtam, a külső összhangban van a beltartalommal.

John Gwynne elképesztő világot alkotott halott istenek ősi csontjain. Bár nem ismertem fel egyértelműan a mitológiai alapot, talán a skandináv hitvilágban gyökerezik (bár némi kelta vonalat is láttam), de annak is inkább csak oldal ágain. Valószínűbbnek tűnik, hogy az író a képzeletében teremtette meg a saját isteneit, és erre egy részletgazdag, pompásan kidolgozott világot épített fel, komplett társadalmi berendezkedéssel, és rétegződéssel, harcmodorokkal, ételekkel mítoszokkal együtt. Valószínűleg térképpel is, bár ez a könyvből kimaradt, és hiányzott is.

A regényben három eltérő szálat követhetünk nyomon. Szerencsére időben nem, csak téren különülnek el ezek, de így is nehezemre esett időnként nyomon követni, hogy egyik másik szálon épp hol vagyunk, és ki kihez tartozik. Mondjuk attól, hogy bonyolult még jó, csak kicsit nehézkesebb volt az olvasása.

A történet fagyos, jeges kegyetlen, akárcsak Észak. Régen találkoztam már regényben ennyi vérrel és halállal. Megelevenednek benne a mesék, kősziklaszerű hatalmas trollok, karcsú, kecses tengeri sárkányok, és megannyi pusztító erő. De maga az ember sem kevésbé veszélyes. Harcosok, rabszolgakereskedők, területet és zsákmányt szerző kiskirályok. Ezen a földön nagyon kevés szépség és boldogság jut az embereknek, és a tisztátlanoknak (de nevezhetjük őket félvéreknek is). Pár szentség létezik csupán, ezek közül is a család és a bajtársiasság emelkedik ki igazán. A történet mindhárom szálán ezek a legfontosabbak.

Az egyik cselekményfolyam Orka történetét meséli el, egy éles eszű, harcos asszonyét, aki fia után eredve, szeli keresztül a fél világot.

Vele párhuzamosan Elvar a fiatal harcos lány és az Ádáz-Had nyomát követhetjük, akik egy tisztátalant készülnek fogjul ejteni.

A harmadik csapáson pedig a szökött rabszolga Varg életről olvashatunk, aki a Véresküdöttek oldalán indul el a Királynő megbízását teljesíteni.

Ez a három csapat eltérő irányba indul, a de a regény végjátékban egészen közel kerülnek egymáshoz, és sok máshoz is.

A főszereplők közül nekem egyértelműen Varg volt a kedvencem. Szegény mintha más mesébe pottyant volna, képes volt többször is őszintén meglepődni a környezetén, és többször fogalma sem volt hol is van éppen. De éppen ez az együgyű ártatlanság tette igazán rokonszenvessé.

Szerettem, hogy a nők egyenrangúak a férfiakkal. Gwyne nem kivételezett a szereplőivel, és nem is adott nekik nemi szerepeket. Egy nő éppúgy lehetett hadvezér, harcos vagy rabszolga, mint egy férfi. Ritkán olvasni ilyet. Volt persze alá-fölérendeltségi viszony bőven, de egészen más szempontok szerint. Például az emberek, az istenek félvérű utódait rabszolgasorba taszították. Számomra izgalmas kérdés, hogy miért pont az isten leszármazottak lettek elnyomottak, főként mert nekik sokkal több eszközük van a harcra, mint az embereknek. Persze az ideológiai háttér rendben van, ez csupán költői kérdés. Nagyon sok tanulság van a regényben, de igazán nem ezért jó. Izgalmas, teli van csatajelenettel, harccal és meneküléssel, megelevenedő mítoszokkal, és varázslattal. Az igazi erejét azonban az adja, hogy a hősei nem hősök. Egyszerű emberek teli hibákkal, kétségekkel, jó és rossz döntésekkel, és mégis fel tudnak emelkedni. Néha csak a véletlen folytán, máskor kitartással, hittel, becsülettel. Jó volt olvasni.

Adatok:
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2022
Oldalszám: 542
Fordította: Galamb Zoltán

Fülszöveg:

Miután az istenek hadba vonultak és elpusztították egymást, semmit sem hagytak maguk után, csak sebeket a világ testén, és a csontjaikat, amelyek mérhetetlen hatalmat ígérnek az őket felkutató bátraknak. Most azonban új világ van születőben: a vadont rettenetes szörnyek járják, a hataloméhes jarlok egymás ellen fegyverkeznek, a fjordok és hegyek közt csatazaj visszhangzik. A végzet három halandó nyomába szegődik: a tanyájukon a családjával élő anyát utoléri eltemetettnek hitt múltja, és világa újfent lángra lobban. Az ifjú zsoldos mindent feláldoz a harctér dicsőségéért, de lehet, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy elkerülje az istenek haragját. A szökésben lévő rabszolga pedig a Véresküdötteknek is nevezett, hírhedt harcos testvériség soraiban reméli beteljesíteni bosszúját, de ehhez előbb egy lehetetlen próbatételt kell kiállnia. Hármuk döntései alakítják e világ sorsát, amelyet újra csak sötétbe borít az istenek árnyéka…

A többszörösen díjnyertes John Gwynne legújabb, a viking mitológia és kultúra ihlette fantasy regénye egy varázslattal és harccal teli világba repíti az olvasóit, ahol hőseire minden lépésnél ármány leselkedik és a sagákat vérrel írják.