Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ​ismeretlen

Ez a könyv egy lélegzetvétel, mégis inkább egy légszomj. Mindösszesen 19 levél, a Németországba visszaköltöző német Martin Schulse és barátja, üzlettársa az Amerikában élő zsidó Max Eisenstein között. Leülsz és elolvasod, még egy óra sincs, aztán egész nap ott motoszkál az agy hátsó részében. Csak estére állnak össze a szavak. Hogy mennyire aljas is az ember. Valami csikorgó düh, de az olvasó nem is igazán a szereplőre haragszik, hanem a világra ami el tud fajulni, a társadalomra ami engedi, és a végén még magára is, amiért elégedetten dől hátra az utolsó levél után. A címzett valóban ismeretlen. Nem azért, mert nem tudjuk a nevét, hanem azért mert egy élet, egy barátság, egy néma titok, és a nagy üzlet sem elég ahhoz, hogy felismerjük mi lakik a másik lelkében. Hogy hiába hiszünk valamit  a másikról, ha az egyik pillanatról a másikra szerepet vált.

Az utóbbi időben sok könyvet olvastam a nácizmusról. Talán emiatt volt az, hogy tűpontosan értettem minden rövid sort. Mégis elborzasztott. Főként, hogy a levélregény (kisregény) keletkezése még bőven a háború előtt datálódik. Az utolsó oldalak szerint a szerző személyes tapasztalatok alapján írta a könyvet. Vagyis van valóságalapja, mégha az nem is ennyire éles, ilyen maró. Hogy az, amit a laikus  a háború felfokozottságának, a harc hevének, és a kiszolgáltatottság miatt elállatiasodottságnak tud be, az igazán, bőven a háború előtt létezett és nem kellett hozzá semmi más csak egy szónok, egy propagandagépezet, egy hálózat. Ismerős ez? Egy jól felépített rendszerben az árulás tulajdonképpen szükségszerűvé válik, minden erkölcsi alapot megad hozzá az ideológia és a félelem. Nem kell ehhez a náci Németországban lenni.

Sokat gondolkodtam azon, hogy elég-e így a tartalom. 19 levél végül is nem sok. A könyv is rövidke. Mégis valahol a lélektani határomon táncol. Ennél több nem kellett, hogy megértsem, és valószínűleg ennél több már fojtogató lett volna. Könnyű olvasni. Nem minden mondat érdekes, és tényleg van ami csak töltelék, mégis szépen rajzolja ki a szereplők társadalmi hátterét, családiállapotát, lelkületét. Azt ami látszik, és azt is ami a sorok között marad.

Biztosan fontos könyv, én ezt nem tudom megítélni, de az biztos, hogy velem marad. Nem tanulságnak, és nem gondolkodni valónak, sokkal inkább egy figyelmeztetésnek, egy felkiáltásnak. Hogy ilyen van, és milyen közel van.

Köszönöm az élményt a XXI. Század Kiadónak.

Adatok:
Kiadó: XXI. Század
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 96
Fordította: Katona Ágnes

Fülszöveg:

Az itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták.

A Címzett ismeretlen egy levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el.