Madarász Éva: Hullámvasút

A Hullámvasút Madarász Éva első regénye. Számomra teljesen ismeretlen volt a szerző, de több helyütt olvasom, hogy színésznő. Mostanra kiderült, hogy jó mesélő is. Tartottam kicsit az első könyves gyerekbetegségektől, de nem nagyon fedeztem fel egyet sem. Jól felépített, sodró lendületű érzelmes regény ez, ami kamaszszemszögből világít rá több társadalmi akadályra, de ugyanakkor élvezhető, tini romantikus regény is.

A borítót elsőre nem is értettem, de végül szépen a helyére került. Müller Péter hozta a formáját, tökéletesen megragadta megint a regény tartalmát, hangulatát. Nem nagyon szoktam a borítótervező nevét megjegyezni, de az övét már régen sikerült, nem véletlenül.

Ugyanilyen érzéseim voltak a regénnyel kapcsolatban is. Elsőre teljesen átlagosnak tűnt, aztán mindjobban elmerültem benne annál több megkapó részletbe ütköztem. Bár nagyon lendületes az írásmód, részleteiben mégis finoman megmunkált jól felépített a történet. Ez a kettősség azonban nem csak a regény dinamikájában, és felépítésében mutatkozik meg, hanem a főszereplő érzelmi életében is.

Temesi Eszter budapesti lány. A 15 éves ballagó nagykamasz, szép családdal, kishúggal, barátnőkkel Converse cipőkkel kibélelt világa egy véletlen miatt billen ki, hogy aztán végérvényesen fel is boruljon. Eszter azonban nem adja könnyen magát, dacol a világgal, a szüleivel és szinte bárkivel. Ez eddig ismerős is lehet, nem csak a kamaszgyerekeket nevelő szülőknek.

Temesi Eszter olyan, mint bármelyik tizenéves, nagyszájú, szilárd igazságérzettel, önfejű, jó adag hullámzó kedélyállapottal, és zsigeri őszinteséggel. Nagyon megszerettem, akkor is, amikor nem kedveltem igazán. Időnként nagyon reálisan lát, máskor teljesen érzelmi alapon hoz döntéseket, néha hisztis gyerek, máskor bölcs öreg. Pont, mint minden kamasz.

A történet fókuszát Temesi Eszter jelenti, de közvetlenül láthatjuk rajta keresztül egy új iskolát kezdő 9.-es osztály mindenféle tanulóját, és a hozzájuk kapcsolódó laza baráti társaságot is. Az osztály társadalma önmagában is érdekes, sűrűn rétegzett. Van itt ázsiai és cigány, arisztokrata (igen, jól hallod) és szegény, de főleg csonka családban élő tizenéves. És a gondjaik is ehhez mérten szerteágazóak, kínzóak. Bántalmazás, kiközösítés, válás és elválás, a nyolcadikos osztályközösség felbomlása, és útkeresés az új iskola közösségébe. Ez mind összetetté teszi a regényt, és meg is terheli. Ugyanakkor teljesen reális minden probléma, és abszolút hihető is a mai magyar valóságban. Miután tényleg sok társadalmi kérdést boncolgat a regény, néhol nem lett eléggé megerősítve. Érdemes lett volna egy kicsit lassítani néhol, és bővebben mesélni.

A történet két idősíkon fut, de valójában csak néhány hónap eltéréssel. Nekem sok volt a váltás, mert maga a történet is izgalmas, zavart, hogy vissza kellett lépnem az időben. A lineáris történetmesélés szerintem itt célravezetőbb lett volna. Természetesen érthető volt a cselekmény, csak komfortosabb lett volna időrendben olvasni.

Ezek a szerkezeti kérdések azonban nem jelentenek igazi akadályt. Teljesen átjött a lélektani és családi válság, a szétszakadt kapcsolatok miatti bizonytalanság, az első szerelem félszegsége, és még ezernyi édes-bús érzelem.

Madarász Éva megkapargatta kicsit az én kérges felnőtt szívemet is.

Adatok:
Kiadó: Móra Kiadó
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 328.

Fülszöveg:

Ha nem megy haza korábban aznap, ha nem kapja rajta az apját a konyhában azzal az idegen nővel, ha az anyja keményebben harcol azért, hogy egyben tartsa a családot – akkor talán nem hullik minden darabokra. Ezt gondolja magában a 15 éves Temesi Eszter. Haragszik az apjára, haragszik az anyjára, a világra, olykor még imádnivaló kishúgától is idegbajt kap. Vajon megérti, hogy ez a sok „ha” értelmetlen, és minden bonyolultabb, mint gondolta? Lehet, hogy sikerült kilépnie a burokból, amiben eddig élt? Mert ha jobban belegondol, csak így történhetett meg, hogy Barnabás egyik este lefékezett mellette a motorjával… Madarász Éva első regénye erőteljes érzékenységgel ábrázolja az élettől az első nagy pofonokat kapó, a dolgok összetettségével szembesülő, vívódó kamaszlány összekuszálódott érzelmeit szülei válása, a költözés, az elsőként közelről megtapasztalt fajgyűlölet és kirekesztés, valamint a káosz közepén beköszönő, de korántsem egyszerű szerelem özönében.