Ez a regény olyan, mint egy hegedűszóló. Páratlan, tiszta hangú, mégis bonyolult, egyszerre gyönyörű és fájdalmas. Amikor elhallgat sokáig cseng még a fülben. Újabb és újabb gondolatokat, érzéseket hoz felszínre.
A regény központi alakja Anna Maria a tizenéves hegedűművész, aki játékával meghódítja a Velencei Köztársaság egyszerű lakóit és magas rangú vendégeit. A lány, akit csecsemőként tesznek be egy árvaház kapuján, lehetőséget kap zenei tehetsége kibontakoztatására, méghozzá a kor egyik legnagyobb zeneszerzője Vivaldi felügyelete alatt. Anna Mara tehetsége elképesztő céltudatosággal, koncentrációval és kitartással párosul, ezért bár valóban a leghíresebbek közé emelkedik, idővel el is magányosodik. Azonban a regény nemcsak a zenészélet nehézségeiről és az áldozathozatalról szól, hanem megmutatja a hírnévvel járó ragyogást is, és a zene hatalmát.
Anna Maria egy különleges erős karakter. Kiemelkedik a korából és környezetéből egyaránt, túllép a konvenciókon, és példát mutat. Mindeközben törtető és önző személyisége nem teszi vonzóvá, mégis értékelhető az elhivatottsága. Az egyik legösszetettebb regényalak, akiről volt szerencsém olvasni.
Miközben megismerjük Anna Maria serülőkorát, Harriet Constable bemutatja a vizek városát is, annak minden mélységével és magasságával. A zavaros sötét vizektől eljutunk a paloták koncerttermeibe, a zárdák mosókonyháitól a Rialto Híd napfényes ívére. A környezet érzékletes bemutatása megerősíti a regény valóságtartalmát.
A dramaturgia annyira egyenletes, hogy már-már lapos. Az arányok kicsit eltolódnak, és Anna Maria áldozatkész, megalkuvást nem ismerő szorgalma ráül a cselekményre. Emiatt a regény közepe egészen egyhangúvá válik, a gyakorlás, fellépés és zeneszerzés hármas egységében. A történet eleje és vége az, ami tulajdonképpen izgalmas, bár kérdéses, hogy egy életrajzi regénynek kell-e izgalmasnak lennie, vagy elég, ha hiteles?
Sajnos Anna Maria della Pieta életéről annyira kevés információ maradt fenn, hogy a történet valójában fikció. Ami némiképp problémás, hiszen a nála híresebb Vivaldiról, a Maestroról, Anna Maria tanítójáról nem fest túl pozitív képet a könyv. Persze, ismerve a korabeli nők helyzetét akár igaz is lehet a történet. Vannak a regényben valós epizódok, hiteles történelmi események, és maga a környezetrajz is elhiteti az olvasóval, hogy Anna Maria della Pieta élete és a Vivaldival való bonyolult kapcsolata megfelel a valóságnak.
A regényt és az élményt köszönöm szépen a @Libri-nek!
Adatok:
Kiadó: Libri Kiadó
Megjelenés: 2024.
Oldalszám: 384
Megjelenés: 2024.
Oldalszám: 384
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Fülszöveg:
„Emlékezni fognak rám. Jelentése lesz az életemnek.”
Velence, 1704: pompa, bálok és csillogás. Ám a városnak van egy másik arca is: nyomor, betegség és kétségbeesés. Az Ospedale della Pietaban nap mint nap nem kívánt lánycsecsemőket helyeznek el egy apró falrésen keresztül. A nyolcéves Anna Maria csak egy a háromszáz lány közül, akik az árvaház falai között nőnek fel, de tudja, hogy nagyságra hivatott. Megszállott és tehetséges, küldetése, hogy Velence legnagyobb hegedűművésze és zeneszerzője legyen.
De milyen esélyei lehetnek egy árva lánynak? Amikor Antonio Vivaldi, a maestro sztárnövendékének választja, Anna Maria tudja, mindent meg kell tennie, hogy a zseniális, de nehéz természetű ember kedvében járjon. Ám ahogy Anna Maria csillaga egyre magasabbra emelkedik, és azzal fenyeget, hogy túlszárnyalja mentorát, az álom, amelyért oly céltudatosan és kíméletlenül küzdött, veszélybe kerül…
Velence bűzös csatornáitól a pompás palotákig – történet egy nő fékezhetetlen ambíciójáról, veszteségről és diadalról, valamint arról, hogy kire emlékezünk, és ki vész a feledés homályába…
„Magával ragadó, szenvedélyes, eleven… Egy csoda”
Kiran Millwood Hargrave
A regény megvásárolható itt: Libri
No comments:
Post a Comment