Éppen ezért nagyon vártam az új kötetet, még annak ellenére is, hogy az Alice Csodaországban (és a Tükörországban) története sosem állt közel hozzám. Őszintén szólva, számomra a Lewis Carroll-féle regény inkább tűnik egy lázálomnak – értem a szürrealizmusát és a társadalomkritikáját, de valahogy mindig kicsit „brrr” érzésem volt vele kapcsolatban.
Viszont Liz Braswell történetmesélését nagyon kedvelem, így sokkal bátrabban nyúltam ehhez a retellinghez, mint ahogy bármely más szerző esetében tettem volna és furcsa módon olvasás közben azt vettem észre, hogy az eredeti történet is közelebb férkőzött a szívemhez.
Alice, a jól ismert kék szoknyás, fehér kötényes kislány felnő. A viktoriánus kori Angliában találjuk, ahol a nők a jogaikért harcolnak, a férfiak pedig leginkább minden más ellen. Alice fényképészként dolgozik: fotóin nyomornegyedek bevándorlói és londoni átlagpolgárok jelennek meg köztük pedig egyszer csak feltűnnek Csodaország mára már kissé megkopott alakjai.
Alice útnak indul, hogy megkeresse gyerekkori kalandjai színhelyét, és közben váratlan szövetségesre talál egy fiatal zsidó ügyvédbojtár személyében. Csodaország azonban nagy bajba kerül: a gyermeki álmokat felváltják a felnőttvilág problémái. A politika és a hatalom elvesz, kiközösít, szétszakít, és egyre keményebb eszközöket alkalmaz. Alice-nek itt is, ott is harcolnia kell – társakat talál, megoldásokat keres, és mindig kiáll a gyengébbek mellett.
A regény egy szálon fut, de két síkon játszódik. A váltakozás azonban egyáltalán nem zavaró inkább hozzátesz a hangulathoz. Csodaország önmagában amúgy is olyan, mintha több helyszín keveredne benne. Így, hogy én nem olvastam az eredeti történetet, és csak felszínesen ismerem a Caroll féle mesét nekem sok ismeretlen faj és táj volt, amiket nehezen azonosítottam, mert értelemszerűen alaposan már nem magyarázta el a szerző hogy ki milyen, vagy hogyan néz ki. Ez a rész egy kicsit zavaros is volt a mimsőkkel, brigyókkal és csontilopokkal. Nem is vagyok biztos abban, hogy ezek a lények az eredeti történetben is szerepelnek.
Alice csodaországi megoldásai sem voltak mindig szimpatikusak – tulajdonképpen csak zsarnokot akart cserélni zsarnokra. A való életben viszont sokkal erősebbnek, érettebbnek éreztem, és kifejezetten tetszett, ahogy kiállt a gyámolítottjaiért.
A Nemszületésnap számomra másabb, komolyabb, felnőttesebb lett, mint az elődje. Nyilván a két írásmű között eltelt majd 75 év és Alice ebben a történetben már fiatal felnőtt. A világépítés sokszínűsége és kuszasága mellett meglepően gördülékeny és könnyen olvasható maradt, még úgy is, hogy komoly témákat érint és szokatlanul sok erőszakot is tartalmaz.
Szerintem nem ártott neki, hogy eltávolodott a régi történettől – sőt, kifejezetten izgalmassá tette. Ajánlom azoknak is, akik nem szeretik vagy nem ismerik Lewis Carroll meséjét, mert Braswell változata önállóan is megállja a helyét.
Egy kicsit sötétebb, komolyabb, mégis igazi mesés Disney- hangulatú regény ez, ami méltó darabja lett a Sorsfordítók-sorozatnak.
Köszönöm szépen a könyvet a MenőKönyveknek!
Adatok:
Kiadó: Menő Könyvek Kiadó
Megjelenés: 2025
Oldalszám: 528
Ford.: Vörös István
Fülszöveg:
Alice más, mint a többi tizennyolc éves lány Kexfordban – és ezt egyáltalán nem bánja. Sokkal szívesebben tölti a délutánokat hűséges fényképezőgépével vagy nagynénje, Vivian nyüzsgő szalonjában, minthogy nővére kívánságát teljesítve „rendes” úrihölgy váljon belőle, ahogy azt az illem diktálná.
Alice szívesen betér Yao kisasszony teázójába, vagy nézi a gyerekeket, ahogy a Téren játszanak. És persze nem bánja, ha véletlenül összefut azzal a fiatal ügyvéddel, akivel nemrég találkozott – természetesen csak kíváncsiságból, nem azért, mert olyan kedves és sármos lenne…
Ám amikor Alice előhívja a városban készült legutóbbi fényképeit, valami különös történik: a képeken nem azok látszanak, akiket lefotózott, hanem régi, ismerős arcok – a Szív Királynő, az Őrült Kalapos, a Hernyó. Még Csodaország lényeihez képest is van bennük valami nyugtalanító. De akkor rémül meg igazán, amikor egy önarcképet hív elő: a fotón egy sötét hajú, sebekkel teli lány jelenik meg, aki segítségért könyörög: Mary Ann.
Miután újra visszatér a varázslatos Csodaországba, Alice rájön, hogy fontos feladat vár rá: meg kell állítania a Szív Királynő kegyetlen uralmát, és meg kell találnia a saját helyét – mindkét világban. Vajon sikerrel járhat… mielőtt még késő lenne?
A könyv megvásárolható ezen a linken: https://manokonyvek.hu