A. G. Slatter: A ​holtak grimoárja

  Ritkán mondok ilyet, de ez a könyv tökéletes. Nagyon-nagyon régen nem olvastam olyan fantasyt, amiben ennyire minden a helyén van. A. G. Slatter pontosan a megfelelő arányban vegyíti a mágiát, a szellemeket, az érzelmeket, a komorságot és a reményt. Egyik sem nyomja el a másikat, mindegyik hozzátesz a történethez. Egyszerűen imádtam.

    A borító már az első pillanatban megragadott. Kifejezetten szeretem Varga Balázs különleges, hangulatteremtő munkáit, de amikor megláttam az eredeti, a Titan Books által kiadott változatot, az megerősített benne, hogy a magyar grafikus különösen tehetséges. A Slatter-kötetek közül számomra ez a legszebb, bár a Tövisek útja magyar borítója is komolyan versenyben van.

    A történet egy félig kitalált, félig valós világban játszódik. Idegen hangzású helységnevek, sajátos kifejezések, különös lények, de nagyon is ismerősek a helyzetek, a szokások és az emberi tényezők. A hatalom működése, a közösségi érdekek, az előítéletek, a hit és a félelem dinamikája mind-mind olyan elemek, amelyeket a saját világunkból is ismerünk.

    Silverton városát évszázadok óta a Briar boszorkánycsalád irányítja és védi. Nem uralkodók ők a klasszikus értelemben, inkább egyfajta mágikus felhatalmazással rendelkező, de a lakosság által elfogadott testület. Gyógyítanak, intézik a gazdasági ügyeket, felügyelik a kereskedelmet, és ami talán a legfontosabb, távol tartják az ártó erőket. Mindeközben kényes egyensúlyt tartanak fenn a boszorkányégető egyházzal, egy olyan hatalmi rendszerrel, amely bármikor máglyára küldhetné őket.

    Amikor azonban a két legidősebb Briar boszorkány meghal, a felelősség a fiatalabb generációra szakad. Köztük van Ellie is, aki különösen nehéz helyzetben találja magát: ő az egyetlen varázstalan Briar. Intézőként egyre mélyebben belefolyik Silverton életébe, konfliktusokat simít el, családokat ellenőriz, betegeket látogat, és közben egyre több furcsaságba ütközik. Hamarosan kiderül, hogy bár nem boszorkány, különleges képessége mégis van: látja és hallja a holtakat. És a holtak beszélnek.

    A regény világépítése lenyűgözően aprólékos. Mesék, legendák, régi történetek szövik át a cselekményt, amelyek nem pusztán díszítőelemek, hanem szerves részei a narratívának. A múlt folyamatosan jelen van, alakítja a jelent, és súlyt ad a döntéseknek. A hangulat egyszerre komor és lírai,nem kifejezetten ijesztő, de végig ott vibrál benne egyfajta baljós feszültség. A levegő mintha valóban egyre sűrűbbé válna Silverton körül.

    A cselekményvezetés nem túlbonyolított, mégis feszes és magával ragadó. Időnként visszalépünk a múltba, de ez nem töri meg a történet lendületét, inkább mélyíti azt. Slatter nem csavarokkal sokkol, hanem fokozatosan építkező, elkerülhetetlennek ható következményekkel.

    A karakterek talán még ennél is erősebbek. Szinte mindenkinek van bűne, titka, múltja, néha súlyosabb is, mint amit elsőre feltételeznénk. Mégis nagyon sok szerethető szereplővel találkozunk. Nekem persze Huw volt a legkedvesebb karakter, a kedvessége, nyitottsága és és lojalitása különösen emlékezetes maradt. A romantikus szál is szépen belesimul a történetbe. Nem telepszik rá a cselekményre, nem válik rózsaszín cukormázzá, inkább finoman oldja a feszültséget, emberibbé teszi a sötétséget.

    És talán ez az, amit a legjobban szeretek ebben a regényben: hogy bár nyomasztó és komor, mégis tele van élettel. A remény minden nehézségen áttör. A szeretet, a közösségért való felelősségvállalás, az egymás iránti kedvesség folyamatosan enyhíti a sötétséget. A mágia és az áldozatok mellett végig ott van az emberség.

    Rég nem találkoztam ennyire összetett, mégis olvasmányos fantasyval.

    A könyvet köszönöm a Galaktika Metropolis Media Kiadónak.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2025.
Oldalszám: 384

Fordította: F. Nagy Piroska

Fülszöveg:

Mihez kezdesz, ha egy boszorkánycsaládba születsz, de nincs benned varázserő?
Sok évvel ezelőtt Silverton városa a pusztulás szélére került, de megérkeztek a Briar boszorkányok, akik varázserejüket a város védelmére használták. A család matriarchájának váratlan halálával azonban elérkezett a változás ideje.
A varázserő nélkül született Ellie mindig is kívülállónak érezte magát, míg rá nem jött, hogy van egy különleges képessége: látja a halottakat, és beszélni is tud velük. Ők a várost védelmező boszorkányfamília legsötétebb titkairól: gonosz varázslatokról, gyilkosságokról és elveszett mágianaplókról mesélnek neki.
Amikor Ellie megérti, hogy a falakon kívül leselkedő ellenségnél nagyobb veszélyt jelentenek a hatalom birtoklásáért küzdő családtagjai, döntenie kell: kiben bízhat, és ki akarja elpusztítani mindazt, amit a Briar boszorkányok felépítettek.
A csonthárfa dala és A tövisek útja díjnyertes szerzőjének új gótikus meséje szellemekről, boszorkányokról, halálos titkokról és múltbeli bűnökről.

A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt