: A Dance of Lies – Hazugságok tánca

   „A Dance of Lies – Hazugságok tánca” első pillantásra is különleges könyv. A borító és az élfestés együttese rendkívül hangulatos, még akkor is, ha kissé túldíszítettnek érződik. Ennek ellenére nem csupán a külseje miatt maradt emlékezetes számomra, mert a történet jóval többet nyújt egyszerű látványnál. Összességében tetszett a regény, bár vegyes érzésekkel zártam az olvasást, mert volt egy fontos rétege, ami számomra nem működött igazán.

    A történet világa különösen erős atmoszférával rendelkezik. A keleties hangulat, a paloták, az intrikák és a sejtelmes környezet sokszor az Ezeregyéjszaka meséit idézte fel bennem. Ez a fűszeres, titokzatos világ nagyon egyedivé teszi a regényt, és számomra egyértelműen ez volt az egyik legnagyobb erőssége. Emellett a tánc szerepe is kiemelkedő: ritkán olvasni olyan fantasyt, ahol a mozgás és a tánc ennyire központi jelentőségű lenne. Ez sokat adott a történet hangulatához és különlegességéhez.

    Mivel ez az írónő első könyve, érződik rajta némi túlírt jelleg. Nem unatkoztam olvasás közben, de főként az elején nehezen haladtam vele. A politikai viszályok és a lassabb, inkább elméleti építkezés viszont nem zavartak, sőt kifejezetten tetszett, hogy nem egy hagyományosan akcióközpontú fantasyval van dolgom.

    A főszereplő, Vasalie alapvetően izgalmas karakter. Tetszett benne, hogy tisztában van a saját hibáival, próbál szembeszállni a rá erőltetett parancsokkal, és elég intelligens ahhoz, hogy ellenálljon a manipulációnak. Ugyanakkor az őszinteséggel komoly problémái vannak, és valahogy mégsem állt össze teljesen a személyisége számomra. Hasonló érzésem volt Antonnal kapcsolatban is. Eleinte kifejezetten felszínesnek tűnt, később ugyan próbált mélyülni a karaktere, de ez számomra nem történt meg eléggé ahhoz, hogy igazán megszeressem vagy megértsem őt. Pedig nálam nagyon ritka, hogy egy fontos szereplőhöz ennyire ne tudjak kapcsolódni.

    Érdekes módon Illian sokkal árnyaltabb karakter lett, mint Anton, pedig ő gyakorlatilag a történet gonosza. Bár kegyetlen és manipulatív figura, mégsem tudtam gyűlölni. Inkább kíváncsian figyeltem az intelligenciáját, az előrelátását és a játszmáit. Emiatt kissé zavarba ejtő volt az olvasási élmény, hiszen a negatív karakter sokkal összetettebbnek érződött, mint a férfi főszereplő.

    Összességében a regény számomra egy erős hangulatú, különleges fantasy lett, amelynek világépítése jóval erősebb, mint a karakterábrázolása. Ezt sajnáltam a leginkább, mert a történet atmoszférája és alapötlete nagyon ígéretes. Minden hibája ellenére élveztem az olvasást, és kíváncsi vagyok arra, hogyan fejlődik tovább az írónő. Várom a folytatást.

    A könyvet köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak!

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2026.

Oldalszám: 624 oldal

Fordította: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

„Nem vagyok toronyba zárt hercegnő.
Árnyék vagyok.”
Vasalie Moran egykor Illian király udvarának táncosa volt – míg egy cellában nem találta magát, egy olyan bűnért, amelyet nem követett el. Miután túlélte a börtönben töltött éveket, hirtelen ismét a király elé rendelik. Illian alkut ajánl neki: ha kémként szolgálja őt a királyi találkozón, utána szabadon engedi.
Ahogy az uralkodó parancsai egyre véresebbé és kegyetlenebbé válnak – a lány pedig kénytelen elárulni és bántani a hozzá közel állókat – rájön, hogy a szörnyeteg, akit szolgál, talán csak alattvalója egy még nagyobb szörnyetegnek…
Miközben a világ, amelyet ismert, összeomlani készül, a volt táncos kénytelen szövetséget kötni Illian testvérével és legnagyobb ellenségével, Kelet hírhedt királyával.
Ahogy a két fivér közötti viszály elhatalmasodik, és ő két tűz közé kerül, múltjának rettenetes igazsága napvilágot lát. És ha túl akarja élni ezt a kalandot, el kell döntenie, kiben bízik, kiért harcol, és mennyit hajlandó feláldozni a lelkéből.
Brittney Arena első magyarul megjelenő regénye egy lenyűgöző romantikus fantasy a szívfájdalmat követő reményről, titkokról, árulásról és szabadságvágyról.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgy  ár webáruház