Eszes Rita: Tükör ​a felhőkön túlra

    Nagyon vártam, és nagyon szerettem ezt a történetet. Korábban olvastam Eszes Ritától a Rókatündért, és bár tetszett az is, mégsem volt annyira átütő, mint ez a fantasy. A könyv borítója szerintem az egyik legszebb 2023-as fedlap. Teljesen illik a történethez, mégsem közvetlenül kapcsolódik a szereplőkhöz vagy a cselekményhez. Szóval esztétikailag is abszolút rendben van a könyv, ráadásul a terjedelme sem túlburjánzó, bár szívesen olvastam volna még Renmu és Sorana történetét kicsit hosszabban.

    Nem vagyok igazán jártas sem Japánban, sem a japán mitológiában, így mondhatni nekem minden vicc (vagy történet) új. Láttam persze néhány mangát (az Inuyashát is) így az állatszellemekről azért tudtam, de körülbelül ennyi.

    A két főszereplő első pillanattól levett a lábamról. Bár a feszes történet nem sok teret engedett a jellemrajzok alapos kibontásának, a két rendhagyó figura abszolút kedvelhető. A köztük lévő nyers vonzalom pedig az első perctől nyilvánvaló volt, így a kapcsolatuk tulajdonképpen nem felépült, hanem berobbant. Végig nagyon erős érzelmi töltete van a regénynek, és én ebben most szerettem lubickolni.

    Sok izgalmas apróságot tudtam meg a japán hitvilágról, ami még mindig ismeretlen a számomra, bár egyre közelebb kerülök hozzá. A nyestkutya- szellem koncepció az első fejezetekben kifejezetten nevetségesnek hatott, de ahogy a haladt előre a történet egyre inkább el tudtam fogadni Renmu képességeit és „nagyságát”. A google-keresőből tudom, hogy a nyestkutya egy viszonylag kistermetű mosómedveszerű állat, ami miatt az elején nehéz volt komolyan venni a szellem képességeit. Renmu jelleme azonban érdekesen viszonyult a szellemállatához. Volt benne egy adag játékosság, de mégis túlnőtt a nyestkutyaságon. Egy nagyon komoly, stabil és férfias karakter lett a végére, egy igazi társ, a japán értékeket képviselő Szorana mellett.

    A történet maga eléggé gyors, sodró lendületű, ami miatt sok esetben nem volt idő teljesen kibontani az egyes jeleneteket. El tudtam volna viselni némi ráérősebb mesélést, főként ott ahol Szorana harci képességeit mutatja meg a szerző.

    A történetmesélés nekem arányosnak tűnt, egyenes vonalú volt, de végig izgalmas emlékszálak nélkül is. A cselekmény fordulatai és az érzelmi ív felépülése egyaránt hangsúlyos volt, a környezetleírás viszont kissé alulmaradt a másik kettővel szemben. Ez persze nem akkora baj, de annyira idegen a világ, hogy izgalmas lett volna az alaposabb bemutatása.

    A gördülékeny szövegezés nagyon haladóssá tette az olvasást, azonban itt ott felbukkant néhány fura megoldás. Pl. a zsidó eredetű rahedli szót kifejezetten környezetidegennek éreztem.

    Mindennel együtt nagyon szerettem ezt a mesét, és magát a világot is amit Eszes Rita felépített, úgyhogy a magam részéről szívesen vennék még néhány regényt a szerzőtől a mitikus Japánból.

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 344.

Fülszöveg:

Akármilyen ​bőrbe bújsz, kellesz nekem!

Japán az 1600-as évek vége felé. A határok lezárva, a császár túszként él saját palotájában, a hatalom valódi gyakorlója a sógun. Az árva Szorana mindent, amit tud, az őt befogadó nindzsáktól tanult, ám mivel hófehér külsejével feltűnő jelenség, talán sosem válhat a láthatatlanság mesterévé. Ő azonban még ennél is többről álmodik: a szamurájok kasztjához szeretne tartozni, és valami fontosat tenni jelentéktelen életében.

Renmu alakváltó nyestkutya. Egy megkeseredett varázstanuki, aki megtanulta, hogy az emberekkel pusztán üzleti kapcsolatokat ápoljon: mellettük él, de sosem velük. Napról napra éli az életét, kergeti a gyönyöröket, és semmit nem akar kevésbé, mint valami jelentős dolog részesévé válni.

Egy küldetés, egy találkozás, egy alku – és elindul a kaland, amely mindkettejük életét fenekestől felforgatja. Miközben halálos szörnyek elől menekülnek, szenvedélyes és tiltott vonzalom alakul a két számkivetett között – azonban senki és semmi nem az, akinek vagy aminek eleinte látszik.

Ha felszikrázik a levegő, és elszabadulnak a vágyak, vajon létrejöhet-e akár csak egyetlen igaz dolog is egy rendszerszinten hazug világban.

A japán folklóron alapuló történelmi fantasy egy olyan írótól, aki maga is Japánban élt.

Hagyd, hogy lenyűgözzön!

A könyv megvásárolható ezen a linken: Könyvmolyképző Kiadó

Ali Hazelwood: Sakk-matt

   A Maxim Kiadó nagyot dobott 2022-ben, amikor a teljesen újszerű és friss hangvételű első Hazelwood regényt behozta Magyarországra. Szinte az első perctől robbant a közösségi médiában, és a molyon is rajongó értékelések tömkelege jelent meg. Természetesen engem is rettenetesen érdekelt, a megjelenés után hamar olvastam a Szerelem képletét… Aztán az összes többi Hazelwood regényt is, de a lelkesedésem némiképp visszaesett a harmadik regény végére. A történetek környezete és szereplői alig mutattak különbséget, és a regények cselekménye is mind hasonlóképpen épült fel. Annyira persze nem mondtam le a szerzőről, hogy ne olvassak el továbbra is mindent, ami megjelenik tőle, de elég sok előítéletet találtam magamban az újonnan megjelenő regényével kapcsolatban.A Sakk-matt című könyv ehhez képest meglepően üdítőnek bizonyult. Már a megjelenése is picit eltérő a teli színekkel megrajzolt korábbi fedlapokhoz képest. Hozzám egyébként a kontrasztosabb, színesebb borítók közelebb állnak mint ez, de most a színvilág is egyfajta változást jelez.

    Ez a szerző első young adult regénye, és szerintem ez az a zsáner, ami a legjobban áll neki. Jellemzően minden története fiatalos hangvételű, azonban főként a női karakterei eddig meglehetősen éretlenek voltak a betöltött tudományos pozíciójukhoz képest. Valójában azonban, -ahogy most látom- csak billegtek a regények a new adult és a young adult határán, de a szereplői sokkal otthonosabban mozognak a középiskolások világában.

    Nolan és Mallory természetesen nagyon hasonlít a korábbi regényalakokra, azonban mintha sokkal több terük lenne a jellemfejlődésre. Mallory bár a feminista nőtípus jellegzetes főhőse, sokkal összetettebb jellem. A személyes sorsa és terhei különösen nehéznek tűnnek az életkorához képest, valószínűleg épp emiatt nagyszerűen nyomon követhető, hogy birkózik meg a kihívásokkal Nolan segítségével és anélkül. Amit különösen szerettem, az a lány családi és baráti környezete volt, valamint a Nolan családi öröksége. Élettel telivé, sokszor humorossá és nagyon érzékennyé tette a környezet a szereplőket. Sokkal jobban fel tudott épülni a karakterábrázolás mint korábban, ahol sokszor teljesen lecsupaszított közösségi térben mozognak a szereplők.

    Nolan karaktere az első lépésektől nagyon szimpatikus, jól illeszkedik a jóképű, okos, csendes és támogató Hazelwood álompasik körébe.

    Maga a környezet is eltér a megszokottól. A tudományos világ laborjai helyett, ezúttal sportpályákra tévedünk, még akkor is, ha ez a sport alapvetően közelebb áll a tudományhoz, mint a testmozgáshoz. A sakk, mint versenysport önmagában is egy rejtélyes, zárt világ amit csak nagyon kevesek fedeznek fel, ezért nekem sok ismeretet adott át ez a regény, főként a versenyzők felkészüléséről, a sakkszervezetekről, és a versenyzés „pályáiról” is.

    Ennek tükrében, most legalább három olyan lépés volt ami izgalmasabbá tette ezt a játszmát, az összes eddiginél. Remélem van még Ali Hazelwood tarsolyában néhány vérbeli YA történet.

Adatok:

Kiadó: Maxim Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 368.

Fordította: Stier Ágnes

Fülszöveg:

Mallory ​Greenleaf végzett a sakkal. Manapság minden lépés számít, miután a sport négy éve romba döntötte a családját. Mallory az anyukájára, a húgaira és a sehová sem vezető munkájára koncentrál, amiből ki tudja fizetni a villanyszámlát. Egészen addig, míg nagy nehezen bele nem egyezik egy utolsó jótékonysági sakktornába, és véletlenül felmossa a padlót a hírhedt „Királygyilkossal”, Nolan Sawyerrel, a jelenlegi világbajnokkal és a sakk rosszfiújával.

Mindenkit sokkol, hogy Nolan kikap egy ismeretlen újonctól. És ami még érthetetlenebb, hogy Nolan újabb összecsapásra vágyik. Miféle cselt vet be? Az okos lépés az lenne, ha Mallory elsétálna. Feladná. Sakk-matt. De Mallory győzelme utat nyit a pénzdíjakhoz, amire nagy szüksége van, és mindennek dacára akaratlanul is vonzódik a titokzatos stratégához.

Miközben üstökösként tör fel a ranglistán, Mallory azzal küzd, hogy távol tartsa a családját a játéktól, ami eleve tönkretette. És ahogy újra beleszeret a sportba, amit olyan kétségbeesetten utálni akart, Mallory gyorsan rájön, hogy nemcsak a táblán zajlik játék, a rivaldafény élesebb, mint hitte, és az ellenfele ádáz(an jóképű. És intelligens… és dühítő…) is tud lenni.

A könyv megvásárolható itt: Maxim Kiadó

Lynn Painter: Jobb ​mint a filmeken

Lynn Painter a "Mr. Téves Szám" című kötettel jelent meg a magyar könyvpiacon. 2022 óta a @kossuthkiado következetesen jelenteti meg a szerző regényeit, jelenleg épp a negyediket, de már az ötödik is előrendelhető. A szerző vidám, könnyed stílusú romantikus történetei elsősorban a felnőtt női olvasóréteget célozzák meg, kivéve a "Jobb mint a filmeken" című kötetet, mely hál'istennek a fiataloknak szól. Azért örvendetes ez, mert a könyvpiacot erősen érintő, legutóbbi törvényhozási anomália miatt a romantikus YA regények köre jelentősen beszűkült. Márpedig az ehhez hasonló regényekkel lehet leginkább megnyerni a középiskolás korosztályt az olvasásnak.

A "Jobb minta filmeken" egy nagyon aranyos gimis történet. A borítója miatt először azt hittem, hogy inkább New Adult, de tévedtem (szerencsére). Maga a cselekmény nem különösebben bonyolult, nincsenek benne rendhagyó szálak, vagy bonyolult érzelmi drámák, inkább csak az első szerelem bájos esetlenségét járja körül a regény a főszereplő Liz Buxbaum E/1-es narrációjában. A szereplők nagyon helyesek, őszinték, kedvesek, humorosak, amikor pedig nem, akkor tudnak bocsánatot kérni. Tanító jelleggel is jó olvasni. Az író, és a kiadó két extra enovellát is hozzátett a könyvhöz, melyek a másik főhős Wes szemével láttatnak két fontos epizódot a történetből. Ez a két rövid kötet sokat hozzátesz a regényhez, és jól árnyalja Wes jellemét. Szerettem a teljes regényt kiegészítőkkel együtt. Remélem több hasonló jelenik meg a jövőben.

Adatok:

Kiadó: Kossuth Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 416

Fordította: Nimila Ágnes

Fülszöveg:

Az ​örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút.
Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

A könyv megvásárolható itt: Kossuth Kiadó

Jean Menzies: Egyiptomi ​mítoszok

Elképesztően szép ez a sorozat. A skandináv mítoszok című kötet kilóra megvett magának, úgyhogy tudatosan kerestem a következő részt. Szerencsére a HVG Könyvek Kiadó következetesen, azonos formában és minőségben hozta a folytatást is. Sőt, nekem az Egyiptomi Mítoszok egy kicsit bővebbnek is tűnt, de aztán megnéztem, azonos oldalszámú a két könyv. Valószínűleg azért éreztem így, mert ismertebb, otthonosabb volt a hitvilág, sokkal több kapaszkodót találtam benne mint az északi mitológiába.

A könyv nagyon alapos kutatómunkával, a leginkább a temetkezési szokásoknak köszönhetően fennmaradt egyiptomi mítoszokat gyűjti össze. Volt persze némi fogalmam az ősi hitvilágról, de ilyen mélységben sohasem találkoztam vele. Ozirisz Ízisz és Anubisz mítoszai mellett számos olyan istenről olvastam most, akik fontos szerepet kaptak az óegyiptomiak életében. Az egyiptomi mitológia nekem a görög mitológiához hasonlít, de annál egy kicsit emberközelibbnek tűnik. Az istenek sokkal hétköznapibb részesei voltak az emberek mindennapjainak, köztük, velük éltek segítették őket.

Az egyiptomi teremtéstörténet egészen rendkívüli. Mélyen a vízhez kötődik (sokkal mélyebben mint pl a vikingeké). Alaposan felépített a világ teremtéstörténete, tulajdonképpen mindenre magyarázatot ad, és teljesen bevonja az egyiptomiak által ismert világot. A Nílus is központi szerepet játszik a hitvilágban, de az árpatermeléstől a söriváson át az élet minden kis momentuma helyet kap a történetekben. Az istenek egészen emberszerűek, csupán külalakjukban mások mint a tőlük származó egyiptomiak. Az istenek állatfejű, állattestű alakja is a hétköznapi élettel való szoros kapcsolatra utal. Érdekes volt nekem, hogy minden Istennek aprólékos kidolgozású, szimbólumai, jelképei állatai vannak.

A könyv maga bőven illusztrált, színes nagybetűs. A tartalom több nagyobb fejezetre bomlik, a Teremtéstörténeten át az uralkodáson keresztül a halandókkal való kapcsolatig bemutatja az istenek világát. A mítoszokat adatlapok tagolják, egy-egy isten alaposabb bemutatásával. Ezek közül sokról egyáltalán nem is hallottam még. Az említett istenek alapján feltételezhető, hogy a teljes egyiptomi mitológia bővebb annál, mit amit a könyv elénk tár, már csak azért is, mert több isten csak egy névként jelenik meg. Mégis egy átlagos ember ismereteit jócskán kibővíti ez a kiadvány. A külalakja, betűtípusa és grafikái alapján általános iskolás gyerekeknek szól elsősorban, de felnőttek számra is izgalmas olvasmány.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2023.

Oldalszám: 144.

Illusztrálta: Katie Ponder

Fülszöveg:

Lépj be az áradás és a sivatag, a sokalakú istenek, ártó szellemek és hatalmas fáraók birodalmába! A gyönyörűen illusztrált 20 történet több ezer év messzeségébe repít, hogy megismerd az ókori Egyiptom elbűvölő és varázslatos világát.

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek

Steve Cavanagh: Eskü alatt

Viszonylag kevés krimit olvasok, nem nagyon szeretem az életellenes cselekményeket, még akkor sem, ha lassan természetes része ez a mindennapjainknak (elég ha csak az internetes hírcsatornák főcímeit végig olvassuk). Időről időre, ha valamire felkapom a fejem, vagy egyszerűen csak tágítanom kell az olvasmányaim körét lekapok egy népszerű történetet a könyvtári polcról, de nem szoktam túlzásba vinni. Az itthoni könyvespolcon is kevés a bűnügyi regény, de most úgy alakult, hogy Steve Cavanagh helyet talált rajta.

A könyvtári rendelésekkel összefüggésben folyamatosan nyomon követem a hazai könyvkiadás minden ágát, ezért a szerző nevével is találkoztam már az Álomgyár kiadványai közt. Az első itthon megjelent regénye meg is van a könyvtárba, szeretik is az olvasók.

Az Eddie Flynn sorozat 3. kötete szinte véletlenül bukkant fel a radaromon, a fülszövege tetszett meg. Át sem gondoltam, hogy egy ciklus része, de igazából nem is volt ez baj, önállóan is érthető a cselekmény. Egy kicsit mindig zavarban vagyok az ehhez hasonló sorozatokkal, félek, hogy nem értem a belső vicceket vagy utalásokat, de itt meglehetősen kevés visszautalás volt korábbi történésekre, és azt is elmagyarázta a szerző.

Maga a regény egy lenyűgöző intelligenciával megírt krimi. Számomra - mivel kevés hasonló történetet olvasok - nagyon összetettnek bizonyult, és az első laptól az utolsóig következetesen tartotta a feszültséget. Folyamatosan igényelte a figyelmemet, hiszen sok olyan apró részlet bukkant fel, ami később kapott csak szerepet. A történet közepétől kezdtem figyelni ezekre az elejtett információkra – mondom, hiányzik belőlem a krimiolvasó rutin. Bár valószínűleg a gyakorlottabb olvasók is meglepődtek egy-egy fordulaton.

Szerettem a főszereplő Eddie gondolkodásmódját. Aprólékos, elemző, ugyanakkor képes a gyors döntések meghozatalára. De nem csak ezt. Szerettem a rabló logikáját is, egyértelműen svindlisként jár az agya, még ha pandúrszerepben is van. Ez a kettősség nemcsak a cselekményben, de a jellemrajzban is jól átjött. Míg Harry Ford bíró a címszereplő barátja egy abszolút tiszta jellem, addig Eddie Flynn vagy Leonard Howell becsületessége már abszolút megkérdőjelezhető, és talán ez az, ami miatt végig azt éreztem, hogy főszereplők borotvaélen táncolnak. Nemcsak az elkövető, hanem a „jófiúk” is tartogattak bőven meglepetést.

A cselekmény két szálon fut. A fősodrás ez markáns jelenbeli cselekmény míg a mellékszál főként a múltban játszódik. Ez a kettő jól szétválasztható, de a kiadó tipográfiailag is megoldotta a múltbeli visszaugrások elválasztását. Szerencsére nincs belőlük sok, mert én jobban szeretem a lineáris történeteket. A cselekmény egyébként nagyon feszes, még akkor is ha a jelentős része a bíróságon játszódik. Nem gondoltam, hogy egy ügyvéd főszereplővel ennyire izgalmas krimit lehet írni. Lélektanilag de kriminológiailag is nagyon ütős a történet, legalább annyira megrázó, mint amennyire izgalmas.

Steve Cavanagh ezzel a regénnyel feltette magát a virtuális könyvespolcomra is, szerintem Eddig Flynn összes történetét sorra fogom keríteni. Köszönöm az Álomgyár Kiadónak hogy elhozta őket a magyar olvasóközönségnek.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2024.

Oldalszám: 430 oldal

Fordította: Abrudán Katalin

Fülszöveg:

A hazug embert hamarabb utolérik…
Leonard Howell legborzalmasabb rémálma válik valóra, amikor kiderül, hogy elrabolták a lányát. A rendőrség segítségét nem tartja elegendőnek, ezért az egyetlen emberhez fordul, akit alkalmasnak tart arra, hogy visszaadja neki Caroline-t.
Eddie Flynn, a szélhámosból lett ügyvéd tudja, milyen az, amikor az ember elveszíti a gyermekét, és megesküszik, hogy épségben hazajuttatja Caroline Howellt. Múltja miatt Flynn számára cseppet sem idegen New York kétes hírű alvilági élete.
Amint azonban visszalép régi életébe, Eddie ráébred, hogy a játékszabályok megváltoztak, és őt alaposan átverték. De ki mozgatja a háttérben a szálakat? És van egyáltalán ebben az elvetemült ügyben valaki, aki igazat mond?
A nemzetközi bestsellerszerző, Steve Cavanagh Eddie Flynn-sorozatának harmadik kötetében a múlt mindent megkavar, és az események nem várt fordulatot vesznek. Csupán egy dolog biztos: a feszültséggel teli, lélegzetelállító izgalom.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház

Michael Walden: A végtelen város

Kevés sci-fit olvasok, nem is ismerem igazán a zsánert, ellentétben a párommal. Egy „mit olvassak, mit olvassak” tipródásomban ő javasolta Michael Waldent. Félretettem akkor a gondolatot, főként mert az Esthar trilógia túl nagy falatnak tűnt elsőre. Aztán később, amikor a Galaktika Metropolismédia Kiadó jóvoltából felbukkant a Végtelen város című új Walden könyv a radaromon, újra elővettem a korábbi javaslatot. Mégis halogattam-tologattam egy picit, bár a borítója szuperszép. Azonban annyira bizonytalanul mozgok a műfajban, hogy tartottam attól, vajon fogom-e érteni. Így utólag már elmondhatom, hogy világos volt a történetet, teljesen tiszták a fővonalak, de azért a háromnegyedétől erősen kellett koncentrálnom, hogy ne essek ki a cselekményből. Ez azonban nem a könyv hibája, egyszerűen csak más zsánerben vagyok otthon, így a sci-fi olvasóknak egyértelmű utalásokat és összefüggéseket nekem tovább tartott értelmezni. Ugyanakkor annyira nem volt bonyolult, hogy ne ajánljam jó szívvel a kevésbé jártas sci-fi olvasóknak.

A regény majd kétharmada nekem inkább egy kaland-fantasy-nak tűnt, amit egyébként kifejezetten szeretek, úgyhogy simán el is nyelt a történet. Mire váltott az utolsó rész egy időutazásos sience fiction-re, - annak is inkább egy high verziójára - már komolyabb nehézség nélkül benne tudtam maradni, mert megkedveltem a szereplőket és érdekelt a kaland is.

A fülszöveg teljesen jól felvezeti a történetet, valóban három fiatal szövetséges útját követhetjük végig egy városállamokból álló láncon keresztül. Az egymáshoz bonyolultan kapcsolódó városszövetséget csillagkapuk tartják össze, amelyeken a különböző fajok képesek utazni, kereskedni, házasodni. A teljes rendszer átláthatatlan és végtelen nagynak tűnik a benne élők számára. A rendszerben a fajok kiegyensúlyozott kapcsolata látszólagos, a felszín alatt érdekek és szükségek munkálkodnak, amelyek aztán súlyos döntések meghozatalára kényszerítik az utazókat is.

A látszólag jellegtelen, szép de naiv táncos, a népszerűtlen és kotnyeles régész és a meghasonlott lovag egy véletlen folytán válnak utazókká, és a sorsuk egy végtelen pályára áll. A személyes döntéseik nyomán egy egész világ képe formálódik, ami tulajdonképpen egy nagyon izgalmas nézetből világítja meg az emberi civilizációt. Több olyan érdekes filozófiai kérdést is felvet a mű, mint az előre megírt sors, az kazualitás megsértése vagy épp a pillangó-hatás, de ezeket nem boncolgatja, és nem elemzi, csupán a sorok közt olvashatóak.

Jellemző a regényre egyfajta könnyedség. Nem adagolja túl a szerző az információt, nem magyarázza agyon az állításokat, kissé feszes a cselekmény, pergők a párbeszédek, és rövidek a leírások. Volt is egy kis hiányérzetem, én bőven el tudtam volna viselni még 100 oldalt a könyvből. Abszolút tiszta a cselekménye, jól felépítettet és logikus szerkezetű, de a karaktermélyítésben volt még lehetőség.

A világépítés sokrétű és logikus. Van benne sok ismert elem, mégis egyedi és látványos. Walden felépíti a színpadot. Jól láthatóan megrajzolja a tereket, berendezi a városokat, élővé teszi a tájat. Szerettem, hogy a képzeletem tud mire támaszkodni, sok esetben egészen aprólékos környezetrajzot kaptam.

A jellemrajzok már nem sikerültek ennyire jól. Seleina és Corvin esetében jól látható a karakterfejlődés, Gabreel azonban kissé partvonalon maradt. Mindhárom szereplő összetett személyiség, de szerintem a jellemüket jobban ki lehetett volna bontani. Corvin például egy nagyon izgalmas szereplő, de a regényben egyetlen érzelemre épül a motivációja és minden tette. Szerintem őt is, és Gabreelt is lehetett volna még árnyalni.

A regény nyelvezete könnyed, olvasmányos, de a szerző egy egészen új szlenget teremt, amihez nem ártott volna néha egy szószedet. Felismerhetőek ugyan, de minduntalan megakasztott, hogy beazonosítsam mire is utal pontosan. Walden megtekeri az ismert szólásokat is, némelyik egyértelmű volt, másokra nehezebben fordult rá az agyam. (Pl. „nem árulok zsákbamacskát” helyett: „nem zsákoltam darazsat”.)

Szerettem a történetet, főleg az utolsó részeket. A végén még pityeregtem is kicsit, érzelmileg is behúzott a regény. Biztosan olvasok még Waldentől a jövőben.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 296.

Fülszöveg:

Egy táncos, egy révész és egy lovag elindul a tiltott városba. Céljuk, hogy rázárják a tízezer kaput a hódítóra, aki elsőként intézett sikeres támadást a Városlánc központja ellen. Egy titokzatos lény, az Árnyak Királynője üldözi őket, akihez talán több szálon kötődnek, mint ahogy sejtik. Útjuk a sötétség mélyére vezet, ahol a legyőzhetetlen kauzalitás az úr, és minden döntés a legnagyobb árat követeli.
Michael Walden rendhagyó sci-fije, a zsáner határait feszegetve, különleges utazásra hív a másodpercek közötti térbe.
Akit a végtelen város egyszer foglyul ejt, azt nem engedi el soha!

A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt

T. J. Klune: A ​bábuk élete

Ezt a regényt talán úgy tudnám a legjobban jellemezni, hogy a Terminátor és a Pinokkió lekerekített ötvözete. Kevésbé élesek a sarkok, szépen összegyúrt történet, de jól felismerhetőek az alaptörténetek, és azok fő mozzanatai. Ez egy kicsit összezavart, mert sem a „Suttogó ajtón túl” sem a „Ház az Égszínkék tengernél” nem volt ennyire nyilvánvalóan retelling.

Azt hiszem Klune stílusát nehezen lehet zsánerekbe illeszteni. „A bábuk élete” nem sci-fi, nem romantikus, klasszikusan nem is fantasy. Ahogy a többi regénye sem az. Lehet, hogy önálló zsánert alkot, empátia regény, vagy érzelem-regény kategóriát, nem is tudom. Egyszerre különös, szabálytalan, mégis símulékony és kedves.

A regény témájában egészen eltérő a szerző korábbi műveitől, ha van egyáltalán bármiféle vezérlő elv, mert a másik két regény cselekménye sem hasonlít egymásra. Ugyanakkor szépen illeszkedik a Klune regények sorába. Egyedülállóan hozza azt az összetéveszthetetlen hangnemet és stílust, amiben a amerikai szerző egészen különleges. Könnyű, akár a friss levegő, gördülékeny, mint az egymásba kapaszkodó fogaskerekek mozgása, van benne egy csomó érzelmi töltet, és több nagyon mély filozófiai kérdés. Egyszerre légies és nehéz. Olvastatja magát, elgondolkodtat, és sohasem unalmas. Lehet, hogy a cselekménye kiszámítható, és az is lehet, hogy ez a retelling nagyon hasonlít az eredeti mesére, mégis figyelmet igényel. Egy-egy kérdés egészen mélyre meg, egyszerre kihívás és érzelmi góc, nevetgélés, és csendes sírdogálás.

Maga a történet viszonylag egyszerű. Van benne csavar, de nagyjából azért kitalálható a történetív, és a vége sem nagy meglepetés. Klune nem igazán dolgozik függővégekkel, nem körömrágósan izgalmasak a sztorijai, sőt általában meglepő fordulatok sincsenek.

A világépítés meglehetősen sajátos, és egyedi, ugyanakkor valószínűleg nem túl működőképes. Ha mélyebben belegondolok, szerintem az általa felépített világ egy áramszünettel ripsz-ropsz kiüthető, hogy ennél mélyebb technikai ügyekbe bele menjek. Hozzáteszem nem is tudnék, fizikából analfabéta vagyok és a sci-fi regények is távol állnak tőlem. De mégis látom a regénybeli világ hibáit, továbbá kb ismerem a robotika alapelveit, és vannak olyan egyéb ügyek is, ami miatt a felépített robotvilág egyértelműen csak a fantázia terméke. A jó benne az, hogy nem is kell működnie, a mondanivalónak csak keretet ad nem lényegi részt.

A karakterek meglehetősen egyszerűek. Nem kétdimenziósak és nem is sablonosak, de nincsenek nagy személyiségi defektusok, hacsak a kis ostoba de lelkes porszívót, a szociopata nővérrobotot, vagy a morgós androidot nem vesszük annak. Ritka a negatív szereplő, az antihős nem is létezik, és gonosz mint olyan vagy nincs vagy valahogy megjavul. A szerző a karakterépítésben általában idealista, de mivel nagyon érzelemközpontú elnézzük neki.

Amiben ő igazán nagyot alkot, az az érzelmi ív felépítése. Mindig látványos, ahogy felépülnek (és lebomlanak) a kapcsolatok, ahogy a szeretet kivirágzik, vagy a megbocsátás rögös útját végigjárják a szereplők. Sosem kapkodja el, és mindig jól adagolja. Ebben a történetben is több olyan pont volt, ahol elszorult a torkom, ahol elnevettem magam, vagy épp összeráncoltam a szemöldököm. Sosem hagyja a történet, hogy kívül maradjak rajta.

A másik különlegessége a regénynek a filozófiai mondanivalója. Klune gyakran elmélkedik az élet értelmén. Sokszor, sokféleképp megkérdőjelezi az emberiség hasznosságát, az élet hasznát, sőt a halált magát is. Ebben a történetben a teremtést járja körül. Az élet létrehozását és elpusztítását. Azt, hogy lehet-e istent játszani. A jogokat, kötelességeket, és a feloldozást. Mindezt annyira beépíti a történetbe, hogy cseppet sem tűnik gittrágásnak, vagy unalmas fejtegetésnek. Már csak utólag veszi észre az olvasó, hogy hoppá itt mondott valami egészen érdekeset.

Elsőként az hittem nem fogom szeretni ezt a regényt. Nem szeretem a Pinokkiót, sem a teremtéstörténeteket. Nem szeretem a gépeket sem különösebben. Általában nem is értem őket. Mégis olvasni akartam, mert az író korábbi regényei nagyon tetszettek. Aztán ahogy átrágtam magam ezen a 460 oldalon, megszerettem Victort Giot, Hab-et, Ratched nővért és Rambót. Velük együtt az egész furcsa világot.

A magyar borító csodás. Sokkal szebb mint az eredeti. Hálás vagyok a Galaktika Könyveknek, nemcsak ezért, mert elhozta nekünk a Klune könyveket, hanem azért is, hogy ilyen szépen felöltöztette mindhárom kötetet. Külön-külön de együtt is remekül festenek a könyvespolcon.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 460.

Fordította: Szente Mihály

Fülszöveg:

Az ​erdő mélyén, fákra épített, különös házakban három robot lakik: Giovanni Lawson, a feltaláló android, Ratched nővér, egy szadista hajlamú, szigorú nővérrobot, valamint egy apró porszívó, Rambo, aki szeretetre és figyelemre vágyik. És él ott egy kamaszfiú is, Victor Lawson. Ők így együtt szerető családot alkotnak, a világ elől elrejtőzve, biztonságban élnek.

Egy napon Victor talál egy ismeretlen androidot, aminek a mellkasán a „Hab” felirat díszeleg. Megjavítja a működésképtelen gépezetet, és idővel megtudja, hogy valamikor a múltban Gio és Hab ismerték egymást – abban a távoli múltban, amikor még emberek is éltek a Földön.

A világ jelenlegi urai, a titokzatos Főhatóság által irányított robotok felfedezik az erdő mélyén rejtőző telepet, Giót elfogják, és elhurcolják az Elektronikus Álmok Városába, ahol az androidra a leselejtezés vár, vagy ami még rosszabb, az újraprogramozás.

Victor és a többiek útra kelnek, hogy megmentsék társukat…

T. J. Klune ezúttal egy robotokkal benépesített különleges világba kalauzolja az olvasót, hogy újra megmutassa, mit jelent egymás elfogadása és a feltétel nélküli szeretet.

A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt

Cs. Szabó Sándor: Tíz ​lövő, tíz asszony

Cs. Szabó Sándor szegről-végről földim. Egy ideig élt a szülővárosomban, ám én pont akkor nem, így igazán csak „hírből” ismertem. Aztán az élet úgy hozta, hogy idén egy Író-Olvasó Találkozón a helyi könyvtárban, íróként előbb ismertem meg, mint ahogy olvastam volna a regényeit. Picit szégyelltem is magam, de ritkán olvasok történelmi regényeket. A nagy klasszikusokat, mint az Egri Csillagok, a Kőszívű ember fiai és a Koppányi Aga testamentuma persze nagyon szeretem, de valamiért általában elkerüli a figyelmem a zsáner. Aztán a szerzőtől kaptam egy dedikált példányt a „Tíz lövő, tíz asszony” című kötetből, úgyhogy kedvező lett a csillagok állása ahhoz, hogy kalandba keveredjek a honfoglalás kori magyar történelemmel.

A helyi könyvtárban sok Gold Book Kiadós történelmi regény van (Cs. Szabó Sándor „Árpád vére” sorozata is teljes), ezért meglepett a könyv külalakja. Sem a mérete, sem a borítója nem illeszkedik az Árpád vére sorozatba, igaz klasszikusan nem is része a ciklusnak, de mégis... Mondjuk én nem bánom, hogy nem egy újabb kézifegyvernek minősülő példányt kellett tartogatni, de a gyűjtők szerintem kicsit csalódtak, hogy a polcon nem mutat egységes képet a történelmi regény gyűjteményük. Ettől függetlenül szép a könyv. A grafikája kifejező, és a színvilága is nagyon otthonos.

A regény a Honfoglalás utáni időkben a Kalandozások korában játszódik. Erről az időkről én keveset tudok, de bízom a szerző tudásában, ezért készséggel elhiszem hogy a lehetőségekhez képest valós képet festett a korról. Igazán izgalmas időutazás volt, a szerző könnyű utat mutatott az élő tűz mellé, az európai hadi ösvénye és a Dunaparton egyaránt. A két szálon futó történetben a keszi törzs egy családjának életét láthatjuk, ahol a férfiak a hadak útját járják Itáliából hazafelé, míg az asszonyok őrzik a tüzet és egymást, meg az otthon melegét a családnak és az utánuk következőknek. A lángot, amiben láthatjuk a becsülettel megharcolt hírnevet, a rontást és ármányt, a csalást és a megbocsátást, a hitet a szeretet és az egész emberi életet.

A történetben egy fürkészcsapat Szalárd vezér nyomában hazafelé tart Tege tízfő vezetésével. A csapatban atyák és fiúk valamint unokafivérek vágtatnak együtt a harcok után fáradtan, de még a zsákmány reményében az Alpok hegyeinek árnyékában. Fülük és szemük a támaszuk, ujjuk az íj húrján, éberségük állandó, hitük egymásban és szellemekben. Ebben a világban kevés a szó, de ami elhangzik az igaz, kevés a vagyon, de ami van, azt megbecsülik. A vér erős, az ellenség úgyszintén. Az árulás mégis utat talál, a becsület éppoly viszonylagos, mint ma a modern világban.

Miközben a harcosok kisebb-nagyobb csatákba bonyolódva törnek utat, az asszonyok a család időseivel és a gyerekekkel együtt ugyanúgy megvívják a maguk harcait ahhoz, hogy fenntartsák a rendet, amit a férfiak rájuk hagytak. A belső és külső veszéllyel dacolva bátran, bölcsen, és a férfiakkal egyenrangúan helytállva, ezek a nők igazi harcosok.

A regény egy rövid, feszes epizód a törzsi Magyarország életéből. A cselekmény két szálon fut, de lineáris, nem bomlik százfelé, és nem ugrál az időben. Szépen, tisztán követi az utat, amit vélhetően bejárhatott egy korabeli család. A szövegezés korhű, de azért még élvezhető. Néhol egy-egy szó jelentésén gondolkodnom kellett, de összességében gördülékenyen olvasható a történet. Stilisztikailag és koncepciójában is egyben van a történet. Vitt magával a szöveg, könnyű volt olvasni, ismerős volt, de nem kiszámítható a cselekmény, és nem is túl romantizált.

Cs. Szabó Sándor regénye a magasztos történelmet emberivé teszi, a honfoglalás kori hősöket leemeli a piedesztálról és gyarló emberi tulajdonságokkal látja el. Nagyon élővé és nagyon ismerőssé varázsolva a távoli múltat. Szerettem, hogy nem volt túl magasztos a történet, és hogy egy hősi ének helyett igazi emberekkel igaznak tűnő olvasmányt kaptam. Kedvet csinált ez a regény a teljes ciklushoz és a magyar történelmi regényekhez. Köszönöm az élményt.

Adatok:

Kiadó: Gold Book Kiadó

Kiadás éve: 2023.

Oldalszám: 258 oldal

Fordította: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

Valahol ​a távoli Itáliában, Szalárd vezér győztesen hazatérő seregétől leszakadva keresi a hazautat tíz lövő. Egy névtelen Duna menti kis szálláson várják őket asszonyaik, gyerekeik. A szokásoknak megfelelően a család feje, Tege vezeti a tizedet, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a lövőséghez már túl öreg, vagy még túl fiatal férfiakért.

A család mindkét fele halálos veszélybe kerül, az otthon maradókra erőszakkal rákényszeríti magát egy fekete kabar tized, a lövők pedig túlerőbe ütköznek, miközben igyekeznek utolérni a fősereget.

És ahogyan az a legjobb családokban is megtörténhet, az irigység, a nagyravágyás nyomán a külső és belső ellentétek ugyanúgy veszélyeztetik mindkét közösség létét.

Valaki megcsonkítja Szente asszony szellemfáját, rontást hozva a falura.

Valaki csak azt lesi, mikor léphet az öreg Tege helyébe.

Valakit máshoz húz a szíve, mint akit az élet neki rendelt, és nem tud ellenállni a kísértésnek.

Valaki nem tér haza a harcból.

Valakit nem vár már otthon az, akihez hazavágyott.

A könyv megvásárolható ezen a linken: GOld Book webáruház

Kelly St. Clare: A ​vámpírklán adóssága

    A Vérkötelék sorozat első kötete remek felütésnek bizonyult, alig vártam a második részt. Szerencsére az Álomgyár Kiadó gyorsan kihozta a teljes sorozatot, úgyhogy nem kellett éveket várnom a folytatásra. Pillanatok alatt el is olvastam, viszont sajnos a zárókötet még nincs meg nekem így némi hiányérzettel zárom az évet. Nagyon gyorsan behúzott ez a speciális vámpírvilág, úgyhogy alig várom már, hogy teljesen a mélyére ássak, bár már előre szomorú vagyok, hogy hamarosan lezárul Basilia és Kyros története.

A „Szövetség a vámpírokkal” című első rész egy elég szomorú függővéggel zárult. Basilia nagyanyja meghalt, ami nyitva hagyta az utat visszafelé, azaz a főhős valamennyire függetlenedni tudott a Toronytól, és talán Kyrostól is. Ami meglepő módon mintha még távolabb tolná egymástól az amúgy sem egymsra hangolt főszereplőket. Az író érdekesen forgatja a szereplők közti érzelmeket, ritán lehet előre felmérni, hogy milyen döntést hoznak, az amúgy sem hagyományos karakterek.

    A második részben az amúgy is elég határozott női főszereplő sokkal erőteljesebb szereplővé válik. Ha az első kötetben a világépítés volt remek,akkor itt a karaktermélyítés sikerült jól. Basi egyszerűen kilép a szőke gazdag lány skatulyából, és egy érdekes és rendhagyó szereplővé válik. Nagyon szerettem, ahogy felveszi a versenyt a vámpírokkal, különösen Kyros testvéreivel. Remek humorral épül fel a kapcsolat a klán és Basilia közt, ami nem figyelemelterelő humor, és nem is heherészés. Az író nagyon jól oldotta meg azt, hogy drámai helyzetekben is oldani tudja a feszültséget, egy-egy jól megválasztott beszólással, de nem lesz sok, és nem is vicceli el. Ebben a részben a mellékszereplők is igazán különlegesek. Mrs Hannah és Rory lett az abszolút kedvencem, de Fred és Lauren is közel kerül hozzám. Kyros jelleme szerintem nem igazán változik, de a hozzáállása sokat finomodik. A két főszereplő közti kapcsolatban sok érzelem sűrűsödik, egészen a végletekig, de azért már jól látszik az az ív amire a romantikus kapcsolat felépül. Bár időnként úgy tűnik ezt az ívet ügyesen és közös munkával kettétörik, mégis sikerült újra-és újra épitkezniük a romokból. Nyilván túlidealizálva, de mégis egy valódi kapcsolat is éppen így működik. Újra és újra felépül az olyan biztos pontokra mint a szeretet, a szerelem és a kitartás, bármennyire is kilátástalannak tűnik időnként eltakarítani, a heves érzelmek után maradt romokat.

    Van az egész történetnek egy valósnak tűnő alapja, és maga a vámpírlét is szépen belesimul a normál környezetbe, ami miatt inkább misztikus romantika, mint fantasy a történet. Nekem érdekes lett volna, ha további lényekkel is gazdagodik Blöff City (a városnevet nem tudtam megszokni), de enélkül is működött a sztory. A nevek továbbra is zavaróak, de sikerült azért Basiliát és Tommyt úgy-ahogy elfogadnom. Viszont ebben a részben is elég élesen kiütközött a rengeteg szövegezési hiba: rosszul használt ragok, határozók, kicsavart mondatok. Sajnáltam, hogy ezek rontották az olvasási élményt, mert könnyen kiküszöbölhető lett volna némi odafigyeléssel.

    A történetvezetés elég feszesre sikerült, sokat nem időzik a szerző az egyes stratégiai pontokon. A második rész picit csavarosabb, nekem Kyros árulása egy igazi váratlan mérföldkőnek bizonyult. A trilógiák középső részei általában ellaposodnak, de itt most pont az ellenkezőjét éreztem, szerintem alaposan felrázta a fejezetet és a kedélyeket a két főszereplő közti konfliktus. Szinte el sem hittem, hogy arról a pontról még visszaépülhet a kapcsolatuk, de végül csak megoldotta a szerző. Izgalmas volt a kötet, és megint nagyon erős függővéggel zárult, szóval igen: várom a folytatást.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2023.

Oldalszám: 400 oldal

Fordította: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

A győzelem az egyetlen lehetőség.
Múlt héten megörököltem a több milliárd dolláros Le Spyre-vagyon minden egyes centjét. De könnyebb lehúzni egy pár tequilát, mint szembenézni szeretett nagymamám váratlan halálával.
Bár túl vagyok a vámpírok játékán, mégsem egyszerű megszabadulni Kyrostól így, hogy kétségtelenül van valami természetfeletti, amely összeköt minket.
Az Adósoknak szükségük van a segítségemre. A nagymamám pedig megérdemli, hogy bosszút álljak érte. Valamint… a harmadik vércsere során történt velem valami.
Most már hivatalos, nem a paranormális szabályok szerint folytatom a harcot. Kizárólag a saját törvényeimet követem – és nem állok le, míg sikerrel nem járok. Mert ha a saját feltételeim szerint lépek be az Ingeniumba, nincs visszaút.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház

Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ​ország

Az alcím szerintem kissé demagóg. Hogyan bontotta le Orbán Viktor a demokráciát? Sehogy. Egyedül legalábbis. Kellett hozzá sok bátor, néhány falubeli jóbarát, és családtag, sokan, akik elvégezték a férfimunkát, meg még többen, akik elhitték, hogy mindez értük van. Azt, hogy ott vagyuk, ahol nem lehet egy emberre kenni. Kétségtelen, hogy a vezéralakja tud lenni a rezsimnek, de kiszolgáló személyzet nélkül nem tudna működni. Szerintem, az elmúlt harmincvalahány évben mindenki legalább egyszer volt Fidesz szavazó. Egy kicsit mindenki beült a hintába, és elhitt valamit. Szelényi Zsuzsanna még az elején, én később, de egyszer legalább mindenkit felültettek.

Orbán Viktor szeret lánglelkű forradalmárként tündökölni, az istenadta nép meg rendszerint elfelejti, hogy nem léteznek politikai hősök. Az nem az a szakma. Ellenben jó sok mocsok van benne, amit ez a könyv egy kicsit megszellőztet. Azonban a szerző maga is politikus, vélhetően a személyes kötődései miatt nem tud teljesen tárgyilagos lenni.

Szerintem az aktuálpolitikáról nagyon nehéz igazat írni. Majd hatvan év után, talán lehet objektíven megrajzolni egy politikai életrajzot, ha akkor még érdekel valakit. Remélem nem. Mert az azt jelentené, hogy nagyon sokáig rossz lesz nekünk.

Szelényi Zsuzsanna próbál azért reális képet festeni, de jellemzően a szavai mögött nagyon sok az elkeseredettség és a tehetetlenség. Nyilván nem egyedül érzi ezt, viszont akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, meglehetősen tisztán látják azt a képet amit ez a könyv még árnyal, de a fő vonalak eddig is pontosan látszottak. Minden politikai fordulat, nézőpontváltás, kommunikációs stratégia, vagyonosodás, és törvényalkotási stikli itt van a szemünk előtt csak egy picit hátra kell lépni ahhoz, hogy a teljes művet egyben lássuk. Szelényi Zsuzsa könyve ezt a hátralépést teszi meg. Nagyon egyszerűen és érthetően elmagyarázza azt, amit bárki összerakhat aki egy kicsit is figyel, és olvas a lakájmédián túli sajtót is. A baj az, hogy aki értőn figyeli a híreket és a hazai történéseket, az mindazt amiről a szerző ír, már tudja. Aki meg nem látta eddig, ezt a könyvet sem fogja kézbe venni.

Az írás egyik nagy tanulsága nekem, hogy alapvetően a hazai agresszív politika-kultúra nagyon messze van a normál emberi értékektől. Az, aki egy picit is erkölcsös, józan és kiegyensúlyozott, eltávolodik a politikától. Egyszerűen nem is tud részt venni addig benne, amíg a hazai politika eszközrendszere olyan-amilyen. Egy polgár számára értelmezhetetlenek a módszerek. Nincs olyan, aki józanul gondolkodva, az ezzel járó sárdobálást, megalázást, lejáratást és fenyegetettséget magára vállalja. Legalábbis a közjó érdekében. Aki pedig hatalomvágyból és önös anyagi érdekből áll szemben, az  éppen olyan, mint a jelenleg regnáló rezsim.

Persze harcolni kellene. Kitartóan, és vastag bőrrel a végsőkig. Egységesen és korrumpálhatatlan módon. Vannak még itt-ott düledező védbástyák. Nekem ilyen a HVG könyvek is, akik a tájékoztatásban nyújtanak alternatívát. Szeretem a kiadványaik sokoldalúságát és merészségét. Még a Spindiktátorok ra sort fogok keríteni, de szerintem csak jövőre. Ennyi negatív érzelem és gondolat épp elég volt így év végére. Ez utóbbi nyilván nem a szerző vagy a könyv hibája, hanem a helyzeté, és azoké akik annak előidézői voltak.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2023.

Oldalszám: 352.

Fülszöveg:

Hogyan ​alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa?

Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot?

Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika?

Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött?

A kommunizmus összeomlásakor Magyarországnak történelmi lehetősége adódott a tartós és virágzó demokrácia, a versenyképes gazdaság és a jólét megteremtésére. Ezt az esélyt azonban az ország vezetői szinte kezdettől elvesztegették. A Fidesz alapítása utáni időszak tehetséges, bátor fiatal demokratái még a centrista liberális, nyugatos értékrend hívei voltak, közülük sokan viszont néhány évvel később már értetlenül álltak Orbán Viktor és az őt feltétel nélkül követők pálfordulásai előtt.

Közéjük tartozott Szelényi Zsuzsanna is, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból. Az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait bemutató, átfogó és lényegretörő elemzését alapos kutatások és személyes élmények teszik hitelessé. Az összetett folyamatokat közérthetően bemutató könyvéből végigkövethetjük a kritikát és kompromisszumot nem tűrő állampárt felemelkedését, a korrupcióra és megosztásra alapozó politika térnyerését, a jogállamiság kereteinek lebontását, a szabad és tiszta választások ellehetetlenítését, valamint a sajtószabadság lezüllesztését.

Megismerjük továbbá Orbán pragmatizmusának hátterét, hogy miért vált oroszellenesből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé, aktív kordonbontóból a szimbolikus politizálás hívévé. A Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogy a látszólag ideológiák mentén zajló politika miként szolgálja valójában egy szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, de egyben optimista vízió arról, hogy a tanulságokra építve egy civilizált, képzett, jövőbe tekintő közösséggel esélyünk lehet a demokrácia helyreállítására.

A szerzőről:

Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokráciakutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz egyik vezetője és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek

Kelly St. Clare: Szövetség a vámpírokkal

A vámpírtörténetek mintha mostanában újra divatba jönnének, amit nem is bánok annyira. Különösen akkor, ha a szerzőjük képes kilépni a sablonokból, ahogy ezt Kelly St Clare is teszi az Álomgyár Kiadónál nemrég megjelent Vérkötelék című sorozatában.

A borító nekem nem igazán jön be. Túl erős a piros-kék színpárosítás, ráadásul a két központi alak is erősen misztifikált, ami inkább mese irányába nyomja a regényről kialakuló képet. A trilógia első részében Basiliát, a női főszereplőt kevésbé törékenynek ábrázolja az író, de Kyrost is másképp képzelem el, mint a grafikus. Általában kedvelem az Álomgyár fantasy regényeinek borítóit, de ez most nem tetszett. (Megjegyzem, a három rész közül egyik sem).

Nagyon kíváncsi voltam a történetre. Talán 16 voltam, amikor először olvastam Bram Stoker Drakuláját, azóta meggyőződéses vámpír fan vagyok. (Az „Alkonyat saga” nálam majdnem a sor legvégén található, Kresley Cole „Halhatatlanok alkonyat után” sorozata pedig inkább az elején). Kelly St. Clare ahhoz képest is tudott újat mutatni, hogy szerintem a Magyarországon megjelenő összes vámpírregényt elolvastam. Nyilván fedeztem fel hasonlóságokat és sablonokat, de tudtam az újdonságokra koncentrálni, mert voltak.

Számomra lenyűgöző volt a világépítés. Annyira elmosódnak a valóság és a fantasyvilág keretei, hogy már-már hihetőnek tűnt a történet. Simán befigyelt egy-egy mai sláger, tv műsor vagy világváros neve, ami abszolút az urban fantasy stílusjegyeit erősítette. Az azonban kicsit furcsa volt, hogy egy városra korlátozta szerző a felépített világot, csak egyszer, említésszinten tért ki arra, hogy más lények is élnek a világban. Ugyan említ ismert helységneveket, de magát a vámpírbirodalmat egy városra építi fel, Blöff Cityre. A névfordítás szörnyű. A regényben szerepelnek létező városok pl. Hamburg és Chicago, amik a valósággal való összemosást erősítik. Ebben a koncepcióban, egy ilyen lehetetlen városnév kb agyonveri az ismert világgal való megfeleltetést. Vélhetően egyszerűbb és természetesebb lett volna meghagyni eredeti nyelven. (Bár nem olvastam angolul, de mondjuk Newport City-t sem fordítjuk Új kikötő Városnak). A szövegezésben akadt még néhány elírás, rosszul használt rag, vagy furcsa megfogalmazás. Általában ez nem szokott zavarni, de most elég sok jött szembe ahhoz, hogy felfigyeljek rá.

Elsőre nagyon furcsák voltak a keresztnevek is. A történet elején komolyan küzdöttem azzal, hogy Tommyt ne egy férfival azonosítsam, és hogy Basil nevét egy szőke törékeny nőhöz társítsam. Értem, hogy különlegeset szeretett volna az író, de drabális neveket választott alapból szépnek ábrázolt női karaktereknek.

A regény cselekménye viszont megfogott. Nagyon izgalmas volt a koncepció, hogy a természetfeletti lények tulajdonképpen egy társasjátékot játszanak a várossal, és az ott élő emberekkel, azok tudta nélkül. Szerettem azt, ahogy a két szereplő ebben a játékban megtalálta, és megerősítette a helyét. És azt is, hogy a kapcsolatuk nem volt eleve elrendelt, és azonnali. Még csak az sem mondható, hogy lassan épült fel a romantikus szál, mert nem épült fel az első részben. Érezni, hogy van benne lehetőség, de az első részben található rengeteg érzésnek még kevés köze van a szerelemhez. Lássuk be ez sokkal reálisabb is, mint az, hogy egy emberi lény valóban érdekes lehet egy halhatalan számára, vagy hogy ez normál ember azonnal vonzalmat érez egy szörnyeteg iránt. Kíváncsian várom hogyan alakul a főszereplők kapcsolata, és hogy ki dobja a következő kockát a játékban.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2023.

Oldalszám: 524 oldal

Fordította: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

Éjfélkor dobják a kockát.
A Le Spyre-vagyon huszonegy éves örökösnőjeként az életemnek epres mojitókból és golfkocsikból kellene állnia. Jól mondom? De én elhatároztam, hogy a saját utamat járom.
Kétségbeesetten menekülök a gazdagok értelmetlen játszmái elől, és magam mögött hagytam a családi birtokot.
Titkos álnév – megvan.
Alvóhely – ööö, olyasmi?
Munkahely – pocsék!
Nagyobbat haraptam, mint amennyit meg tudnék rágni, de ez a legkisebb gondom. A városom egy hatalmas társasjáték. A játékosok természetfelettiek – rohadt vámpírok –, a vezetőjük pedig egy hatalmaskodó trónörökös, akinek nem kívánt figyelme a vesztemet jelentheti. A feladatom, hogy részt vegyek a halálos játékukban, különben a nagymamám és a legjobb barátom meghal.

Villantsd ki az agyaraidat, és lépj be a Vérkötelék-sorozat világába, ahova a USA Today bestsellerszerző Kelly St. Clare vezet el. Szenvedélyben és izgalomban sem lesz hiány!

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház

Haykováts: A ​félkezű rabló

Ha a borító alapján kellett volna választanom ezt a könyvet, biztosan nem teszem. Sokkal inkább néz ki egy 80-as évekbeli tucatkriminek, mint annak, ami. A fülszöveg is kevesebb egy kicsit mint amit a regény indokol, de azért már kifejezőbb mint a külalak.A történet és az írás is elsőre roppant korrekt munka. Alapos, átgondolt, sok információt tartalmaz, és elképesztően felépített.

A cselekmény nagyon pontosan behozza az ezredfordulót, és a mai gazdasági-, társadalmi viszonyokat úgy, hogy közben próbál politikamentes lenni, ami kifejezetten jót tesz a dolognak. Ugyanakkor bár néhol egy-egy félmondat tükrözi a szerző véleményét, mégis meglehetősen steril marad a szöveg. Inkább jegyzőkönyvszerű. Nagyok sok az esemény, és kevés a bővebb leírás vagy érzés. Emiatt frissnek is hat, ugyanakkor egy picit távoli marad, pedig nagyon-nagyon sok együttérzést válthatna ki, ha hagy rá időt az író. Az idősíkok sokat ugrálnak. Ez nem annyira zavaró, de a pár órás visszaugrások sokszor megtörik az ívet. Több szálon is fut a cselekmény, de ezek szépen összeérnek, így kevésbé bonyolult annál, mint aminek hangzik. Viszont gyanús, hogy sok részletet lehetett volna egyszerűsíteni. Nagyon sok az információ, de nem ismétlődnek a dolgok, nem szájbarágósak, és jól illeszkednek a történethez.

Nehezen haladtam, bár gyorsan olvasok. Ugyanakkor a hét kialvatlansága nagyjából a regény számlájára írható, mert alig bírtam letenni hajnalonta. Nagyon logikus, nekem rubik-kockaszerű, abszolút valós, és mindvégig izgalmas.

Ha kiadó lennék most azonnal lecsapnék Haykovácsra. Átszerkesztetném a regényt: néhány jelenetet összevonatnék, pár leírást hozzátetetnék, néhány stilisztikai hibát kigyomláltatnék, és a további műveire is előszerződést ajánlanék, mert jó. Nem vagyok kiadó, úgyhogy csak ajánlani tudom. Senkit ne riasszon el a borító, baromi jó könyv.

Életem leghosszabb és legmeghatóbb dedikálása a szerzőtől:

Adatok:
Kiadó: Papirusz Books
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 380.

Fülszöveg:

A ​regény főhőse, Fehér Dávid 2010-ig sikeres párbajtőröző, esélyes a világbajnoki aranyéremre, amit egy ballépése miatt elveszített. Szégyenében beáll a francia Idegenlégióba. Öt év hősies szolgálat után hazaköltözik szüleihez. Édesapja, Fehér Imre lakatosmester, egy nagyszabású megrendelés miatt szeretné, ha Dávid beszállna a vállalkozásba a megspórolt zsoldjával. Fia nemet mond, sőt próbálja apját lebeszélni a projektről. Csúnyán összevesznek.
Dávid lakást vásárol, és tűzszerészképzésen vesz részt, majd Afganisztánba utazik aknamentesítésre. Csak az édesanyjával tartja a kapcsolatot, aki nem meri bevallani, hogy Dávidnak igaza lett. Férje elvégezte a munkát, de a beruházó nem fizette ki. Így a devizahitelt nem tudták törleszteni, mire a bank elárverezte házukat és a lakatosműhelyt.
A szülők hajléktalanok lettek. Egy erdei sétaúton rájuk támad három fiatal bőrfejű. Imre elbánik a baseballütős hangadóval, a másik kettőt felesége rendezi le sajátos módon. A Fehér házaspár úgy dönt, hogy Ausztriában keres munkát, mert tartanak az újfasiszták megtorlásától. Arról egyikük sem tudott, hogy a fiatalok megbízást teljesítettek. A múlt árnya egy gazdag pénzmosodás képében ölt testet, akinek bosszúszomja nem ismer határokat.
Dávid súlyos kézsérüléssel utazik haza Afganisztánból. A régi családi baráttól, Fekete Tamástól tudja meg, mi is történt szüleivel. Felkészül az ellencsapásra. A pénzmosodás Reiniger úrnak óriási a vagyona, és szerteágazók a kapcsolatai. Dávid precíz tervet eszel ki ellene. A pandémia-protokoll segíti a megvalósításban. Az akciókban számíthat volt légiós őrmesterének fiára, a Párizsban élő tehetséges hekkerre, valamint gyerekkori barátjára, Fekete Sanyi autószerelőre.
Dávid eddigi életében még tíz forintot sem lopott el senkitől. Most mégis hatalmas összeget akar Reiniger bankjából elhozni. A rablás nem úgy végződik, ahogyan eltervezte.
A nyomozók Dávid sarkában lihegnek.
A lenyúlt összeg nem véreztette ki a pénzeszsákot, csak felbőszítette. Az információ-morzsák alapján Reiniger kisakkozza a titokzatos bankrabló személyazonosságát, és nagyon durvát lép.
Ezzel Dávidot olyan lépésre kényszeríti, ami nem hozhat döntetlent…

A könyv megvásárolható ezen a linken: Líra

A ​tudás enciklopédiája – A Föld

A HVG Könyvek Kiadó szerintem ismeretterjesztő kiadványokban magasan a legjobb a hazai piacon. Sok könyvüket olvastam a közelmúltban, ezek közt volt képes, inkább diákoknak szóló album, és volt tömény szakirodalom is. A kiadványaiknak mindig van egy jellegzetes minősége, akár a külső formátumot, akár a tartalmat nézzük. Számomra ezek közül is kiemelkednek a DIÁK Könyvtár sorozatba jelölt DK szimbólumos ismeretterjesztő könyvek. Alakjukban általában kézifegyvernek minősülő, vaskos és nehéz példányok, de mindegyik izgalmas, és nagyon színes enciklopédia jellegű dokumentum.

„A Tudás enciklopédiája” sorozatnak eddig hét kötete jelent meg a HVG gondozásában. A feldolgozott témakörök közül hozzám a Föld ált a legközelebb, bár mindegyik érdekesnek tűnik első látásra. Az első kötet inkább összefoglalónak tűnik, a többi pedig olyan témákat dolgoz fel, mint a dinoszauruszok világa, az egyetemes történelem vagy épp az emberi test.

Azonban ha létezik kedvenc tudományág, akkor nekem a földrajz az. Anno érettségi tárgyam is volt, mert elsőre megértettem a logikáját, tiszta és világos volt a rendszere, ráadásul gyönyörű is. Persze még ma is vannak homályosabb területei, nem minden fogalmat ismerek, mégis számomra a legérdekesebb. Egyértelműnek tűnt, hogy az ismerkedést a „Csodálatos bolygónk ahogy még sosem láttad” alcímű kötettel kezdtem, és persze jó sok pozitív előítélettel viseltettem iránta. Nem csalódtam. A HVG_Könyvek ismeretterjesztő diákkönyvtár sorozata elképesztően igényes. Színes, informatív, szemléletes és alapos. Mindegy, hogy melyik kiadványt nézzük, mindegyik remek tanulást segítő kötet.

A Föld című könyv a tulajdonképpen a természetföldrajz tárgykörét bontja ki, az ősrobbanástól kezdve az éghajlaton át, a kontinensek élővilágáig. A gazdaság-földrajzba nem kezd igazán bele, ezen a téren van is egy kis hiányérzetem, de összességében a témakör alapjait jól bemutatja.

A magyarázó szöveg viszonylag rövid, olvasmányos, és inkább az érdekeségekre épít, mint a teljes körű információátadásra.

A teljes kiadvány a magyarázó ábrák és a képek uralják. Néhány fotó ikonikus, azonban sok olyan is volt, amit először láttam. Az ismeretátadás eszköze jellemzően a szemléltetés, épp emiatt nemcsak gyönyörű és színes a könyv, hanem segít abban, hogy az általános iskolás és középiskolás korosztálynak jobban beépüljenek az információk. A felnőtteknek meg csak jó fellapozni, gyönyörködni és utánanézni egy-egy érdekességnek.

A könyv jellemzően inkább a különlegességeket mutatja meg a földrajz tárgykörében. Mesél a Föld keletkezéstörténetéről, az ásványokról, a lemezmozgásokról, a víz útjáról, de nagyon fontos, hogy a környezetvédelemről is hangsúlyosan szót ejt, és bemutatja a világ megóvására tett globális erőfeszítések mellett a legfontosabb házi módszereket is úgy, mint szigetelés, hulladékkezelés, napenergia-használat.

Nekem sok időbe telt mire a végére értem, mert inkább csak olvasgattam, mint elolvastam. Élvezettel vettem újra-és újra elő, lapoztam fel és át, nézegettem a képeket el-elgondolkodva az olvasottakon.

A formátuma miatt picit nehezen kezelhető, és a polcon is külön helyet kell neki találni, de mindenképpen érdemes. Ez a könyv nemcsak iskolásoknak, de felnőtteknek is értékes ajándék lehet, helye van minden háztartásban.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2023.

Oldalszám: 208.

Fülszöveg:

Lenyűgöző képek, fantasztikus tények a Föld belsejéről és felszínéről
Tudd meg, hogyan keletkezett a Föld több milliárd évvel ezelőtt, és hogy mitől annyira egyedi!
Ismerd meg a vulkánok működését, az óceánok mélyét és a bolygónkat formáló szélsőséges időjárási jelenségeket!
Fedezd fel a különböző élőhelyek és ökoszisztémák sokszínűségét, és hogy mit tehetünk a bolygónk védelméért!

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek