Viszonylag kevés krimit olvasok, nem nagyon szeretem az életellenes cselekményeket, még akkor sem, ha lassan természetes része ez a mindennapjainknak (elég ha csak az internetes hírcsatornák főcímeit végig olvassuk). Időről időre, ha valamire felkapom a fejem, vagy egyszerűen csak tágítanom kell az olvasmányaim körét lekapok egy népszerű történetet a könyvtári polcról, de nem szoktam túlzásba vinni. Az itthoni könyvespolcon is kevés a bűnügyi regény, de most úgy alakult, hogy Steve Cavanagh helyet talált rajta.
A könyvtári rendelésekkel összefüggésben folyamatosan nyomon követem a hazai könyvkiadás minden ágát, ezért a szerző nevével is találkoztam már az Álomgyár kiadványai közt. Az első itthon megjelent regénye meg is van a könyvtárba, szeretik is az olvasók.
Az Eddie Flynn sorozat 3. kötete szinte véletlenül bukkant fel a radaromon, a fülszövege tetszett meg. Át sem gondoltam, hogy egy ciklus része, de igazából nem is volt ez baj, önállóan is érthető a cselekmény. Egy kicsit mindig zavarban vagyok az ehhez hasonló sorozatokkal, félek, hogy nem értem a belső vicceket vagy utalásokat, de itt meglehetősen kevés visszautalás volt korábbi történésekre, és azt is elmagyarázta a szerző.
Szerettem a főszereplő Eddie gondolkodásmódját. Aprólékos, elemző, ugyanakkor képes a gyors döntések meghozatalára. De nem csak ezt. Szerettem a rabló logikáját is, egyértelműen svindlisként jár az agya, még ha pandúrszerepben is van. Ez a kettősség nemcsak a cselekményben, de a jellemrajzban is jól átjött. Míg Harry Ford bíró a címszereplő barátja egy abszolút tiszta jellem, addig Eddie Flynn vagy Leonard Howell becsületessége már abszolút megkérdőjelezhető, és talán ez az, ami miatt végig azt éreztem, hogy főszereplők borotvaélen táncolnak. Nemcsak az elkövető, hanem a „jófiúk” is tartogattak bőven meglepetést.
A cselekmény két szálon fut. A fősodrás ez markáns jelenbeli cselekmény míg a mellékszál főként a múltban játszódik. Ez a kettő jól szétválasztható, de a kiadó tipográfiailag is megoldotta a múltbeli visszaugrások elválasztását. Szerencsére nincs belőlük sok, mert én jobban szeretem a lineáris történeteket. A cselekmény egyébként nagyon feszes, még akkor is ha a jelentős része a bíróságon játszódik. Nem gondoltam, hogy egy ügyvéd főszereplővel ennyire izgalmas krimit lehet írni. Lélektanilag de kriminológiailag is nagyon ütős a történet, legalább annyira megrázó, mint amennyire izgalmas.
Steve Cavanagh ezzel a regénnyel feltette magát a virtuális könyvespolcomra is, szerintem Eddig Flynn összes történetét sorra fogom keríteni. Köszönöm az Álomgyár Kiadónak hogy elhozta őket a magyar olvasóközönségnek.
Adatok:
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2024.
Oldalszám: 430 oldal
Fordította: Abrudán Katalin
Fülszöveg:
Leonard Howell legborzalmasabb rémálma válik valóra, amikor kiderül, hogy elrabolták a lányát. A rendőrség segítségét nem tartja elegendőnek, ezért az egyetlen emberhez fordul, akit alkalmasnak tart arra, hogy visszaadja neki Caroline-t.
Eddie Flynn, a szélhámosból lett ügyvéd tudja, milyen az, amikor az ember elveszíti a gyermekét, és megesküszik, hogy épségben hazajuttatja Caroline Howellt. Múltja miatt Flynn számára cseppet sem idegen New York kétes hírű alvilági élete.
Amint azonban visszalép régi életébe, Eddie ráébred, hogy a játékszabályok megváltoztak, és őt alaposan átverték. De ki mozgatja a háttérben a szálakat? És van egyáltalán ebben az elvetemült ügyben valaki, aki igazat mond?
A nemzetközi bestsellerszerző, Steve Cavanagh Eddie Flynn-sorozatának harmadik kötetében a múlt mindent megkavar, és az események nem várt fordulatot vesznek. Csupán egy dolog biztos: a feszültséggel teli, lélegzetelállító izgalom.
A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház
No comments:
Post a Comment