A korról sokféle romantikus regény született, de szinte mindegyiket nagyon szeretem. Úgy tűnik mindig akad új téma, eddig kiaknázatlan terület ahhoz, hogy ne legyenek unalmasak ezek a történetek. Bár nyilván a műfaj adottságaiból fakadóan, sejteni lehet a kalandok kimenetelét, mégis mindig nyílnak új ajtók a csodálatos, színekkel és fényekkel teli 19. századra.
A fő- és címlapszereplő Devlin Markham Hunntington hercege a londoni társaság kevéssé megbecsült tagja, bár sorsát Victoria királynő is figyelemmel kíséri. Épp emiatt kényszerül, akarata ellenére megnősülni, bár tervei közt a házasság csupán messzire kerülendő intézményként szerepel. Valószínűleg pont úgy, ahogy az égből (fáról) hulló menyasszonyok is.
Lady Sophie Wolcott egy sor véletlennek és némi szándékos külső befolyásnak köszönhetően hamar abban a helyzetben találja magát, hogy egy botrányos herceg menyasszonya lehet. A némiképp különc vénlány, az édesanyja árvaházának védelme miatt lép szövetségre a herceggel, defigyelmüket csakhamar egy egészen másfajta ügynek kell szentelniük. Londonban hullanak a szobalányok, porba söpörtetnek az erkölcsök, és hálószobaajtók nyílnak ki ott is, ahol nem kellene. Mindennek közepén pedig Sophie és Devlin kénytelenek együttműködni, sőt megbízni egymásban.
A sodró lendületű regényben végig izzik a feszültség. Az első oldalakon már beleláthatunk egy bűnöző elméjébe, de kiléte a regény végéig homályban marad. Ha tippelnem kellett volna a személyére, elveszítem a fogadást, egyáltalán nem sejtettem ki lapul a gaztettek mögött és mi az indítéka.
A feszültség mellett Sophie és Devlin párbeszéde is lendületessé és érdekessé teszi a regényt. Kettejük folyamatos párharca sokszor a humor felé billenti a regényt, máskor pedig hatalmi harccá válik. Sophie erős jellem, bár néha meglehetősen meggondolatlanul viselkedik, mégis méltó párja a határozott hercegnek.
A regény történelmi háttere főként a bálok, ruhák és etikai kódexek világáról szól, de Maddison Michaels egy sokkal sötétebb és gyarlóbb Angliáról is fest képet. A történet rávilágít a szolgálók kiszolgáltatott és sok esetben tisztességtelen világára, az árvaházak bizonytalan helyzetére, valamint a társadalmi osztályok szabályainak kiszámíthatatlanságára. Érdekes látni, hogy mit tesz, ha valaki nem a megfelelő körülmények közé születik, és mire képesek a családok, csak hogy megőrizzék társadalmi helyzetüket. Sophie és Devlin megküzdenek a saját démonaikkal, de a közösen valami sokkal félelmetesebben szemben kell helytállniuk.
fotó: pixabay
A regény igazi színfoltja Mabel a drámakirálynő nagynéni és Nicholas a fogadott fiú, de szerelmes bonvivánokból, levitézlett udvarlókból, védelmező testvérekből is akad jócskán a szereplők közt.
A nyelvezete nem feltétlenül tetszett, Sophie sokszor használ a vőlegényére trágár jelzőket, illetve sajnáltam, hogy néhány karakter sorsáról keveset tudhattunk meg, de őszintén remélem, hogy a folytatásokban felbukkannak azok, akik most kevés szerepet kaptak. Szívesen olvastam volna még a kis Nicholasról, Sophie testvéréről Danielről és Abelard grófról is.
Ez a történet igazi könnyed kikapcsolódás, sok izgalmas cselekményszállal, és két igazán kedvelhető főszereplővel. Köszönöm szépen az @Álomgyár_Kiadó-nak hogy elhozta nekünk a szerző regényeit.
No comments:
Post a Comment