Guillaume Musso: Valaki ​más

A francia Guillaume Musso a meglepő történetek koronázatlan királya. Messze nem olvastam az összes regényét, de eleget ismerek ahhoz, hogy tudjam minden regénye csavarosan fordulatos, érdekes, és váratlan. A Park Kiadó egységes arculatú sorozatának megjelenése óta a könyvtárunkban is van egy masszív Musso rajongótábor, bár a korábban kiadott regényeit valahogy nem igazán kapták fel. Szerintem a tartalom és forma találkozása egyaránt hozzájárult a sikerhez.

A „Valaki más” a frissen megjelent Musso darab hozza az előzőek stíluselemeit. A cselekménye színpompás építmény, tökéletes szerkezeti vázzal. Musso ebben hibátlan. Bármennyire is csavaros egy-egy története mindig alaposan kigondolt a cselekmény, az utolsó pillanatig rejtélyes, és mégis megáll a lábán amikor összeállt a teljes kép. Oriana de Pietro története is ilyen. Különös, izgalmas és valahogy összeáll a végére.

Engem mindig meglep, hogy a nehéz témák ellenére is milyen könnyed marad mindig a stílus. Drámai a cselekmény, de valahogy sohasem von be annyira érzelmileg, hogy a szereplőkkel együtt lélegezzek. A szerző annyira erősen cselekményes, hogy sem az érzelmi sem a környezeti háttérre nem fordít sok figyelmet. Az előbbi miatt nekem a regényei inkább érdekesek, mint meghatározóak. Ami azért baj, mert minden Musso regény különleges, csak valahogy jobban ki kellett volna bontani a körülményeket. Itt is.

Oriana tartalmas élete egy jachton ér véget. A gazdag örökösnő kegyetlen gyilkosság áldozata lesz. A gyanú a jazz-zongorista férjre terelődik, de a francia rendőrség (sőt az olasz is) elakad a nyomozással, és bizonyítékok hiányában csak az indíték látszik világosan. Ráadásul néhány kitépett füzetlap arra utal, hogy a feddhetetlen férjnek szeretője volt, de nehéz a rejtélyes Adéle nyomára bukkanni. Olvasóként persze látjuk Adél gondolatait, és Oriana is elmondja a saját verzióját, illetve a nyomozást vezető Justine narrációját is ismerjük. A három nő által alkotott háromszögben pedig ott a férj, Adrien, akit csupán a nők általi szűrőn keresztül tudunk megítélni. Izgalmas nézni ahogy az ő szerepe folyamatosan változik a történetben.

Ugyanakkor a szereplők érzelmileg nem kerültek közel hozzám. Értem őket, el is tudom képzelni, de a hozzájuk való viszonyom semleges, pont mi a többi Musso szereplővel való kapcsolatom. Értem a motivációkat, de sem szeretni, sem sajnálni nem tudom őket. Azt hiszem itt van a szerző hiányossága. Ha a szereplők jellemét alaposabban felépítené igazi nagyívű eposzokat alkothatna, így azonban megmarad a forgatókönyv szerű zsánerregények szintjén. Ez nem baj, csak több a lehetőség a könyveiben, mint ami végül összejön.

A legnagyobb erőssége Mussonak a meglepetés. Kivételesen ebben a regényben voltak olyan sejtéseim amik beigazolódnak. Általában messze járok az igazságtól. Ez azonban nem tette kevéssé érdekessé a megoldásokat. A vége nem igazán tetszett, szerintem az utolsó epilógus felesleges és zavaró volt, de végülis belefért a regénybe. Azonban teljesebb lett volna az élmény nélküle, már csak azért is, mert nem volt igazán életszerű a két szereplő kapcsolata, és nem volt értelmezhető a cselekmény tükrében az utalás a végén.

Jó volt, kikapcsolt, és szórakoztatott. Pergős izgalmas olvasmány, de egy kicsit távolságtartó is. Szerintem remekül illeszkedik a Musso-ciklusba, hordozza a szerző összes védjegyét, és nem hiányozhat a Musso rajongók gyűjteményéből.

Köszönöm a könyvet a Park Könyvkiadónak!

Adatok:

Kiadó: Park Kiadó

Megjelenés: 2025.

Oldalszám: 288

Ford.: Gyárfás Vera

Fülszöveg:

„Három ​igazság van: az én igazságom, a te igazságod és az igazság.”

Cannes partjainál, egy jacht fedélzetén vérbe fagyva találnak rá a milliárdos olasz család örökösnőjére, aki később a kórházban belehal sérüléseibe. Vajon kinek állt érdekében megölni Orianát?

Négyen mondják el a maguk verzióját: Adrien, az áldozat férje, a vonzó és titokzatos jazz-zongorista; a megfoghatatlan Adele, a férj fiatal szeretője; Justine, a nyomozással megbízott rendőrnő és Oriana, aki az olvasó elé tárja élete utolsó heteinek megrázó pillanatait.

Senki sem hazudik. De az igazságaik cseppet sem hasonlítanak egymásra…

Musso legújabb regénye lenyűgöző és merészen kiszámíthatatlan pszichológiai thriller.

Guillaume Musso regényről regényre különleges kapcsolatot alakít ki olvasóival. Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség elő!ször 2004-ben, az És azután… megjelené!sekor találkozhatott vele. Majd egymást érték a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író, aki tizennégy éve megszakítás nélkül vezeti a francia sikerlistát, és népszerűsé!ge a világ minden táján töretlen. 2021-ben elnyerte a thriller és noir műfajában teljes életműért járó Raymond Chandler-díjat.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Booklove webáruház