Nagyon szerettem a Farkasok dalát. Olyan "cukorpálca és fenyőtoboz, és fantasztikus és elképesztő" módon. Mondjuk az egész Kluniverziummal így vagyok. Mindegyik regénye más, de mindegyik meghatározó és csodálatos. Annyi tolerancia és szeretet van ezekben a könyvekben, amennyit megközelítőleg sem olvastam még máshol. Elfogult vagyok, persze. Nincs ezzel baj, már csak azért sem mert a Klune szerintem olyan, hogy vagy nagyon megtalál egy olvasót, vagy nagyon nem. Nem igazán tud középen maradni sem a témájában sem hangvételében. Formabontó, tabudöntögető, de nem tolakodó. Vagy beengedi az ember vagy nem.
A Green Creek ciklus különösen sajátos. Paranormális LMBTQ romantikus. Klune egyedülállóan kedves regényeihez képest talán szélsőségesen erőszakos, mégis nagyon érzelmes, és ráadásul nagyon izgalmas is. Az első részt szerintem nem fogja tudni überelni semmi, mert Ox az Ox. De a Holló dala egészen közel került hozzá. Sokkal kegyetlenebb és erőteljesebb, mint a nyitókötet, mégis nagyon szerethető. Persze sokat számított, hogy mindenki szerepet kapott a folytatásban, így újra-és újra összefutottam a kedvenc farkasokkal és emberekkel. Ráadásul érkezett még hozzájuk egy Bambi is, aki pompásan illeszkedik a falkába.
Klune családmodellje olyan, amit szerintem mindenki szeretne magának. Nála nem a vér szerinti kötődés, hanem az egymás iránti szeretet határozza meg az összetartozást. A Green Creek ciklusban pedig ezek a kötődések láthatóvá válnak. Nemcsak a színek, hanem az érzések is markánsan megjelennek az egymás közt feszülő kapcsolati hálóban. Ettől valahogy minden melegebb, barátságosabb és összebújósabb lesz.
Ugyanakkor a Holló dala sokkal véresebb volt, mint az előző kötet. Életteliek és ezzel együtt borzasztóak a csatajelenetek. Nekem ez annyira távol állt a Klune- képemtől, hogy nehezen rázódtam bele. Viszont az érzékletesség teljesen az író sajátja. Nagyon valósnak hatott az összes harc, élet- sőt halálszagú volt.
A szereplők ugyanazok, és mégis mások. Gordo az első részben ténylegesen mellékszereplő volt. Tudtam, hogy volt közte és Mark közt valami, de igazán nem volt érdekes… mert Ox az Ox. Most ahogy lekerült róla a fókusz, és Gordo lett a narrátor valahogy egész másnak tűnt. A lelki vívódása is sokkal mélyebbre ment, mint korábban Oxé. Nyilván ő itt egy teljesen érett felnőtt szereplő, bár a regény sokszor visszanyúlt a felnőttkorába, így a teljes lelki fejlődését nyomon követhetjük, mégis egy felnőtt létet hozott, felnőtt problémákkal. Mark egy kicsit távolabbi maradt, de teljesen szerethető, és sokkal lágyabb mint Gordo, aki karcos, önfejű, mogorva és sokszor vulgáris. Mégis olyan nagyon közel került hozzám, értettem az összes fájdalmát, terhét, kívülállóságát. És persze nagyon szerettem a családját. Oxot és Joe-t különös, de Kellyt és Cartert is. Külön öröm volt, hogy olvashattam az előző részben kimaradt jeleneteket, azokat amelyikben Richárd Collins keresése közben megerősödik Joe és Gordo kapcsolata.
Klune minden regényébe belefűz egy aktuális társadalmi problémát. A Hollók dala a vallási fanatizmus "csodáját" veszi gorcső alá, és pontos, mint mindig. Izgalmasan értek össze az szálak, és toprongyosak lettek az idegeim, mert jött egy függővég és persze nincs még kint a folytatás. Mi lesz most velem?
A könyvet most is, mindig köszönöm szépen a Metropolis Média Kiadónak. Csodás volt.
Adatok:
Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2025.
Oldalszám: 568.
Megjelenés: 2025.
Oldalszám: 568.
Fordította: Szente Mihály
Fülszöveg:
Gordo Livingstone jól megtanulta a leckét. A bőrébe vésődött. Amikor a falka elárulta és magára hagyta, megfogadta, hogy soha többé nem ártja magát a farkasok ügyeibe. Ennyinek elégnek kellett volna lennie. És elég is volt, mígnem a farkasok visszatértek Green Creekbe, köztük Mark Bennett is.
Együtt néztek szembe a fenevaddal… és legyőzték, együtt, falkaként.
Egy évvel később az élet visszatér a normál kerékvágásba. Gordo újfent a Bennett-klán boszorkánya, s nehezére esik figyelmen kívül hagynia Markot, és a kettejük között üvöltő dalt.
De fogytán az idő. Valami történni fog. A veszély ezúttal belülről fenyeget.
És vannak kötelékek, amelyek bármilyen erősek is, arra ítéltettek, hogy elszakadjanak.
T. J. Klune egyszerre szívmelengető és vérfagyasztó, világhírű fantasy-sorozatának második kötete szenvedélyről, hűségről, árulásról és családról mesél. De mindenekelőtt a szerelemről – ami néha olyan, mint egy durva pokróc a bőrödön, ám mégsem tudsz élni nélküle.
A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt
No comments:
Post a Comment