Jennifer Teege · Nikola Sellmair: Nagyapám ​engem agyonlőtt volna

Már a címe is formabontó a Park kiadó könyvének, melynek címlapján egy szemmel láthatóan nem tipikusan német nő látható. Az első pillanatban nem is értettem az összefüggést. Igazán kíváncsi a fülszöveg elolvasása után lettem. Már eleve az a kérdés megragadott, hogy hogyan lehet egy félig fekete nő az árja elveket valló Amon Göth unokája. Erre a kérdésre is választ ad a könyv, de sok izgalmas és eddig talán fel sem tárt problémát tárgyal. Számomra egyfajta keretet is jelentett az eddigi film- és könyvélményekhez.

Jennifer Teege 38 éves felnőtt nőként szembesül azzal, hogy nagyapja az az Amon Göth volt, aki a Schindler Listája című filmben Ralph Fiennes játszik el kiválóan. Az a Ralph Fiennes, akit egyébként a Napfény íze főszereplőjeként, munkaszolgálatosként halálra fagyaszt egy náci tiszt.

Bár sokszor láttam a Schindler Listáját, valamiért azt hittem, hogy Amon Göth alakja eltúlzott, hogy Spielberg benne egy személyben testesítette meg az összes erőszakos táborvezetőt, és hogy az életben nem volt annyira gonosz, mint a filmen. Hogy nem ő egyedül volt ennyire gonosz, hanem sokak bűnét mutatta be egyedül. Hát nem. Elképzelhetetlen számomra az, hogy van/volt ennyire aljas ember, s elképzelésem sincs, hogy mit tennék, ha kiderülne, hogy a rokonom volt.  

Amon Göth bemutatása azonban csak a felütés. Sokkal izgalmasabb, hogy a családja miként kezeli emlékezetét, hogy birkózik meg a múlttal és miért érez bűntudatot.

Furcsa módon, bár kifejezetten és tudatosan keveset olvasok a Holocaustról, párhuzamosan épp a „Náci milliárdosok” és a „Himmler- Egy tömeggyilkos magánélete” című könyvek vannak az éjjeli szekrényemen. Bár szinte véletlen hogy ez a három könyv hozzám került, van benne valami sorsszerű, hogy mindhárom a náci bűnösök leszármazottainak szemén keresztül keresi a válaszokat arra, hogy hogyan lehetett ilyen emberiségellenes bűncselekményeket elkövetni, és a német családok miként tudják ezt feldolgozni. Mindhárom könyv más szempontok alapján dolgozza fel a témát. Jennifer Teege élettörténete talán azért is különleges, mert zsidó barátai vannak, és Izraelbe élt és tanult. Amikor ezt először olvastam nem értettem, hogy hogyan lehet zsidó, aztán kiderült hogy nem az, Franciaországban ismerkedett meg egy zsidó lánnyal, hozzá utazott ki Tel Avivba, még bőven a Amon Göth féle kapcsolat felfedezése előtt. Bár igyekszik objektív lenni Izrael bemutatásában szerintem kicsit mégis idealizált a zsidó állam képe, legalább annyira mint Leon Uris „Exodus”-a. Sok benyomást és információt előhozott a regényből, illetve az unortodox zsidókat is felismertem a „Kauffman lány házassága” című történetből.

A könyv többször említi, és elég sokszor találkozunk is a túlélők visszaemlékezéseivel. Sokszor eszembe jutott ahogy olvastam, hogy mennyire más aspektus az. Mégis az értetlenség mellett a düh is közös vonásuk ezzel a könyvvel. Leginkább talán a Sorstalanságban éreztem először a holocaust túlélő dühét, és az elhallgatást. Ugyanez az elhallgatás él a német családokban, nyilvánvalóan más okból, de mégis. Érdekes volt számomra, hogy mennyire másként élik meg családok azt, hogy egyik felmenőjük náci tiszt volt. Gudrun Himmler például neonáci, és egész életében a háborús bűnösök családjait támogatta, Monika Göth pedig szinte összeroppant a súly alatt amit Amon Göth apai árnyéka jelentett, jóllehet személyesen nem is ismerte a parancsnokot.

A könyv párhuzamosan visz egy objektív és egy szubjektív szálat. Jennifer Teege személyes emlékeit Nicola Sellmair tényszerű beszámolói kísérik. Bár Teege is igyekszik reális képet festeni rokonságáról, de sem a nagyanyjával, sem az anyával szemben nem tud elfogulatlan maradni. Ez a kettőség egyébként plusztöltetet is ad a könyvnek. A bűnös nagyanyát érzelmi okokból mentegeti, a tömeggyilkosságban amúgy bűntelen de anyaként rosszul funkcionáló Monikát pedig hallgatólagosan is, de elítéli. Nevelőszüleit, akik egyébként egy jobb élet lehetőségét biztosították, szintén az elhallgatás, és az elfogultság vádjával illeti. (Nekem érzelmileg itt kicsit sok lett a hála hiánya miatt, de végül is nagyon emberi). Végig keresi a válaszokat arra, hogy a németek következő generációjának kell-e bűntudatot érezni a szülők, nagyszülők bűne miatt. Hogy hogyan lehet feldolgozni egy tömeggyilkos örökségét. Nagyon érdekes és egyedi látásmóddal megírt személyes történet.

Adatok:
Kiadó: Park Kiadó
Megjelenés: 2021
Oldalszám: 240
Fordította: Nádori Lídia

Fülszöveg:

Amon ​Göth náci parancsnok unokájának megrázó könyvét Tompa Andrea ajánlásával jelentetjük meg.

"Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek.

Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült.

Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is."

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://www.libri.hu/konyv/nikola_sellmair.nagyapam-engem-agyonlott-volna.html