Az első döbbenet mindjárt a
bevezetőben ért. Sohasem gondolkodtam még el a világ középpontján, de ha mégis, mindenképp Európában gondolkodnék. Frakopan ezt a nézőpontot helyezi át egy
egyszerű gondolattal: az ősi birodalmak mindegyike Keleten volt, ergo a világ
ősi kultúrái, és a vallások maguk is Keletről
származnak. Az emberi kultúra bölcsője valahol a Selyemúton található. A
Selyemúton, ami egy földrajzilag jól meghatározható terület, de történelme és
hatásai az egész világot formálták.
A tavalyi év megvilágosodása volt
számomra, a Park Kiadó által megjelentetett Tim Marshall: „A földrajz fogságában”
című könyve alapján, hogy a földrajz és a történelem két szorosan összefüggő
tudományterület, külön kezelni őket teljesen értelmetlen. Ez a könyv is együtt
kezeli a két tudományterületet, de azért a történelem jóval hangsúlyosabb.
Olyannyira, hogy a szerző tulajdonképpen újra tárgyalja az ismert világ
történelmét más szemszögből. Legyinthetnénk, hogy jó-jó köszi, ez már megvan,
de annyi új, izgalmas kis titkot fed fel (valójában nem is titkok), hogy tátott
szájjal olvastam. Valamiért például mindig azt képzeltem, hogy a buddhizmus
fiatalabb vallás mint a kereszténység,
erre most kiderült, hogy dehogy.
Az elbeszélő Nagy Sándornál
kezdi, aki elsőként meghatározta a
Selyemutat, és tőle indulva elmesél egy szerteágazó, bonyolult történetet. Valóban
mesél, érdekesen, olvasmányosan. Kicsit talán töményen is.
Frakopan nagyon alapos. Nem
véletlenül, hiszen Cambridge-ben és Oxfordban végzett történész, ma többek közt
az Oxfordi Egyetem munkatársa. Érti és tudja a történelmet, ráadásul nem
önmagában értelmezi.
A Selyemutak történelmének taglalása például jó részt vallástörténetre épül. Még sohasem gondolkodtam a világról vallások mentén, de sok mindent megmagyaráz. Ugyanakkor néhol kevés is, úgy érzem sok esetben erőteljesebbek lehettek a gazdaságpolitikai döntések, mint a vallási kérdések (pl. A keresztes hadjáratok, vagy az angol-spanyol háborús törekvések és a nagy armada pusztulásakor. Persze jó indok használni a szent célokat, mégis sokkal inkább gazdasági válságokat és érdekeket sejtek a háttérben. Ezeket a szerző annyira nem hegyezte ki.
Ugyanígy más megvilágításba került a tatárjárás (a könyv szerint egyszerűsítve egy mongol bosszúhadjárat volt IV. Béla ellen, aki befogadta a kunokat), és Amerika felfedezése is (egészen izgalmasak Kolumbusz Kristóf tudósításai. De említhetném az oroszok viking őseit is.
Nagyon összetett, és alapos mű,
ugyanakkor érdekes, és jól olvasható is. Sok hasonló ismeretterjesztő
kiadványra lenne szükség.
Fülszöveg:
No comments:
Post a Comment