Nagyon szeretem L. J. Shen könyveit. Ugyan mindegyiknek kiszámítható a happy endje, azonban az odáig vezető út meglehetősen kalandos szokott lenni. Ez az egyik ok, a másik pedig az az érzelmi utazás, ami nagyon egyedülálló módon szokott elvezetni végül a megnyugtató utószóig.
Eddig mindig megkaptam mindkettőt
most viszont hiányérzetem van. Bár a kalandos utazás megvolt, az érzelmi ív nem
érte el az ingerküszöbömet. Bárki másnál simán átlépek ezen, de L. J.
Shentől többet vártam.
A Boston Belles sorozatban már
két nagyszerű és egy jó páros történetét olvastam úgy, hogy közben pontosan
kirajzolódott az utolsó epizódban Emmabelle és Devon története.
Ők ketten mégis elég rendhagyó
módon zárják a szériát, ami ha nem is a
kedvencem, de elég közel jár hozzá.
Devon az előző részekben nem volt
kiugró karakter, inkább csak háttérzajként működött Cillian Fitzpatrick és Sam
Brennan árnyékában. Jellemzően egyébként
ők annyira markáns férfiak, hogy Hunternek sem sikerült igazán megközelíteni az
általuk felállított mércét, igaz nem is ezért szeretjük.
Szinte biztos voltam abban hogy
Belle fogja meghatározni a sorozat utolsó részét. Dinamikus, határozott és nagyszájú karaktere
azonban már a regény elején elbizonytalanodott. Valahol persze érthető, hogy
kényszerpályán érzi magát, mégis, nekem erőltetettnek tűnt az ok, ami végül
elvezeti Devonhoz.
Őszintén szólva Devonban én
semmit nem láttam, a jóképűségén és a származásán túl. Smúzolt, félrevezetett,
miközben gyakorlatilag bárkit elkapott, és semmit nem értékelt. Rendben van,
hogy ezekből Sam-ben vagy Kill-ben is van egy adaggal, de sokkal
rendíthetetlenebb figuráknak tűntek nála.
Devon egyáltalán nem volt
állhatatos, sem megbízható. Még a lezárás után sem kötöttem volna fogadásokat
arra, hogy valóban hűségesen benne marad hosszú távon a kapcsolatban.
Valahol a könyv kétharmadánál volt
egy fordulópont, ahol úgy tűnt Devon
felnő Emmabelle-hez, és egyenrangú partnereként már nem billegett annyira a
kettejük párosa. Sőt, azt kell mondjam Belle időnként alul is maradt. Mégsem
éreztem Devont elég jellemesnek. Ez főként abban az összefüggésben érdekes,
hogy Sam-et meg igen.
A történet kicsit kuszára
sikerült. Annyira sok volt a külső, negatív hatás a jelenben és a múltban is, hogy szinte csoda volt, hogy a
szereplők tudtak egymásra is koncentrálni. Szeretem ha mozgalmas egy regény, de
itt felborult az arány, túlsúlyba került a cselekmény az érzelmi oldallal
szemben.
Mindezek ellenére sem mondom hogy
nem volt jó a történet, mert ez nem igaz. Inkább csak a Shen könyvekhez képest
ez most nem lett abszolút szerelem.
Devon Whitehall 190 centi magas, prémium DNS-sel, biztos anyagi háttérrel és brit nemesi címmel rendelkezik. És ami a legjobb, az egyetlen dolog, amit a férfi elkerülne és amitől Emmabelle a leginkább tart: a házasság.
Egyértelműnek tűnik tehát, mit kell tennie, amikor Devon felajánlja a szolgálatait, azaz a spermáját, és a gyermek jövőjéről való gondoskodást.
Ám ami egy ártatlan, modern családi egyezségnek indul, az hamarosan átvált hazugságok szövedékévé, kibontakozik a sötét múlt, és feltárulnak a titkok.
L. J. Shen Amazon, USA Today és Washington Post bestsellerszerző regényében Boston hírhedt femme fatale-ja végre emberére akad a finom modorú angol képében. Méltó befejezése a Bostoni bikák-sorozatnak.
No comments:
Post a Comment