Alapvetően a történet is ilyen szerintem. Sokat lágyít az eredeti sztorin.
Amikor nekiálltam bajban is voltam, mert annak ellenére nem kedvelem a Jane Eyre-t, hogy igazán sohasem olvastam. Elkezdtem ugyan, (többször is) de Jane karaktere nekem annyira sok volt, hogy egyáltalán nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy ki nem állhattam. Ítélkező, rideg és távolságtartó. Persze magát a történetet ismerem, sőt a történet alapján írt „A Manderley-ház asszonya” című regényt is olvastam, mégis maga a Jane Eyre távol maradt tőlem. Eddig.
A Jane és Edward egy modernizált változat, napjainkban játszódik, Torontó üzleti negyedében, de sokkal több tekintetben modern és más, mint az eredeti. A környezet és az kor beszűkíti a cselekmény lehetőségeit, ugyanakkor új utakat is talál a történet. Szegény Rochester (Rosen) ebben a modern korban már nem tudja padláson dugdosni az őrült asszonyt, de Melody Edwards azért megtalálta a megoldást a problémára. Annyira, hogy hihető lett a cselekmény, és nagyon szórakoztató is.
Ami nekem a legérdekesebb volt az az, ahogy Jane elveszti Jane Eyre jellegét, mégis a karaktere elképesztően Jane-s marad, csak sokkal pozitívabb. Lekerült róla az a kissé nagyképű manír, amit az eredeti Jane-ben én nem szerettem, és ugyan még picit karótnyelt maradt, de végtelenül bájos az esetlensége, határozottsága és szabálykövetése.
Edward Rochester karakterében nem mélyültem el igazán, így nem tudom, hogy Edward Rosen mennyire hasonlít rá, de a nekem most egy kedves és különleges figura lett. Nagyon szerettem az emberi szélsőségeit, és a Jane-hez való ragaszkodását, bár a benne lévő határozottság és magabiztosság a konfliktus során nem igazán nyilvánul meg. Talán ezen a ponton egy kicsit többet vártam tőle, de végül is Jane határozottsága elég volt kettejüknek is.
Szerettem a regény megoldásait. Kifejezetten kedvelhetőek a mellékszereplők (persze nem mindenki, de ez jól van így), és izgalmas az, ahogy a regény él a modern környezet adta lehetőségekkel, illetve az is ahogy a szerző látja a főszereplőket. Nekem sokkal jobban átjött, mint az eredeti regény, és ha Bronte ilyenre formálja a karaktereit valószínűleg az eredeti regénnyel is kevesebbet küzdök.
Csak ajánlani tudom ezt a történetet annak is, aki nem ismeri vagy nem szereti az eredeti regényt. Nyugodtan félre lehet tenni az idegenkedését, vagy az elfogultságot. Ha szigorúan csak a történetet nézzük, akkor ez egy modern romantikus regény, alapos karakterépítéssel, kedves szereplőkkel, és érdekes történetvezetéssel. Lehet, hogy segít abban is, hogy a Jane Eyre-hez közelebb kerüljünk. Bár nekem még nem született meg az elhatározásom arra, hogy elolvassam, de azért fellapoztam már újra egy kicsit.
A könyvet és az élményt köszönöm szépen a GeneralPress Könyvkiadónak.
Adatok:
Kiadó: General Press Kiadó
Megjelenés: 2025.
Oldalszám: 368
Fordította: Frei-Kovács Judit
Fülszöveg:
„Nincs semmi másom ezen a világon, csak én és a két lábam, amivel szilárdan kell állnom a földön.”Az állami gondozásból útjára engedett Jane magányos életet él, pincérnőként dolgozik egy külvárosi étteremben. Belefáradva a nélkülözésbe a lány jogi asszisztensnek tanul, majd állást kap egy elegáns ügyvédi irodában, Toronto belvárosában. A főnöke a zsémbes természetű Edward Rosen lesz, a cég többségi tulajdonosa, aki több tucat asszisztenst üldözött már el maga mellől.
Jane az anyagi függetlenség reményében rendíthetetlenül állja a sarat: csendes hozzáértésével és elragadóan talpraesett megoldásaival egy idő után még Edwardot is képes lenyűgözni. Míg a munkakapcsolatot egyre inkább kezdik átszőni a kettejük között kialakuló érzelmek, Jane-nek szembe kell néznie a múlt rég elfeledett szellemeivel is…
A napjainkban játszódó történet Charlotte Brontë Jane Eyre című örök klasszikusának visszhangzó szívdobbanásait követi.
A könyv megvásárolható ezen a linken: General Press Kiadó
No comments:
Post a Comment