Irvin D. Yalom · Benjamin Yalom: A ​szív órája

    Életem első Yalom-könyve jó eséllyel az utolsó Yalom-könyv is, és furcsa mód hálát éreztem olvasás közben. Hálát azért, hogy a világhírű pszichoterapeuta 93 évesen még megírta ezt a könyvet; hogy még mindig küzd, dolgozik, és megpróbálja átadni elképesztő tudását azoknak, akik eltévedtek a lélek útvesztőiben.

    Vélhetően szakmailag nem ez a legerősebb műve, tekintettel az időskori emlékezetkiesésére és a folyamatos küzdelmére a betegséggel és a gyásszal, de nekem pont ezért adott rengeteget. Mert harcol és nem adja fel, mert a nagyobb jó érdekében nem pihen, és nem engedi el a segítségkérő kezet. Illetve amikor igen, akkor reálisan felismeri, hogy már nem képes minőségi munkát végezni. Elképesztő ez az önismeret és önreflexió amivel folyamatosan monitorozza a saját munkáját. Értékel, következtet és tanul még ennyi idősen is.

    Irvin D. Yalom a Stanford Egyetem professzora, pszichoterapeuta és író ebben a könyvben 22 rövid, egyalkalmas tanácsadás történetét dolgozza fel. Egészsége miatt már nem képes a hagyományos terápiás kezelések megtartására, de még érez magában annyi erőt, hogy rövid ciklusú, visszajelzés alapú segítséget nyújtson. Az „itt és most”-ra épülő kapcsolódásokról szóló könyvét legkisebb fia, Ben segítette formába önteni, aki a Covid alatt otthagyta a színházat, és édesapja nyomdokaiba lépve pszichoterápiát kezdett tanulni.

    Az esetkezelés legalább annyira szól a páciensekről, mind a terapeutáról. A legérdekesebb a történetekben a szakember személyes érintettsége, és az a végtelen szeretet amellyel a klienseit és önmagát is kezeli.

    Az alkalmazott módszer térbeli határait a világjárvány nyitotta ki, az idős terapeuta a internet adta lehetőségekkel élve Zoom-os kapcsolatfelvétellel a világ minden tájáról érkező „útitársakat” fogad maga mellé. A német, ausztrál, angol vagy épp új-zélandi páciensek zöme maga is pszichológus, és mindegyikük elkötelezett csodálója Yalom munkásságának, éppen ezért a legtöbbször meg is torpannak amikor szembesülnek a mester végtelen egyszerűségével és alázatával.

    A könyv olvasása közben kicsit megszűnt a világ, és elkezdtem befelé figyelni. Szinte minden esetben találtam valami személyeset, és olyan gondolatot, amit magaménak éreztem, vagy egy olyan múltbéli tapasztalatot, amit magam is megéltem. Miközben részt vettem egy belső utazásban, egy idős, sokat megélt professzor „fogta a kezem” és bátorított. Elképesztő az az empátia és kedvességgel, amivel Yalom fordul a világ felé. Ahogy finoman, mégis nagyon őszintén felveszi a kapcsolatot a hozzá forduló páciensekkel és magával az olvasóval is. Ahogy önmagán átszűrve felismeri a problémákat és megkeresi azokat a megoldásokat, amik segíthetik a feldolgozást és személyes fejlődést. A szerző minden esetben javasol egy általa ismert terapeutát, és visszacsatol sok esetben többször is. A freudi terápiás módszerrel szemben ő érzelmileg is alaposan bevonódik, és ezeket a tapasztalatokat meg is írja a könyvben. Emiatt sebezhető, és nagyon emberi.

    A „Szív órája” egy búcsúzás. Végig rezeg benne az elmúlás, de nem igazán fájdalmas, inkább a békés. Folyamatosan arra gondoltam, hogy de jó lenne ilyen bölcsen és csendes derűvel várni majd az élet végét. Nyugodtan egy teljes élet után, amit vélhetően a másokért végzett alázatos munka tett igazán teljessé.

    A végére már csak egy gondolat marad bennem: köszönöm!

    Az élményt köszönöm szépen a Park Kiadónak!

Adatok:

Kiadó: Park Kiadó

Megjelenés: 2025.

Oldalszám: 314

Ford.: Orosz Ildikó

Fülszöveg:

„Az itt következő gazdag anyag Bennel közös vállalkozásunk eredménye, melynek alapját az én tapasztalataim adják, kiegészítve az ő meglátásaival és lényeglátó kérdéseivel. Micsoda szerencsés együttállás! Öröm volt Bennel dolgozni, jófajta kihívást jelentett, hogy újra átgondoljam, letisztázzam néhány korábbi meglátásomat – és mindeközben egyik utolsó tanítványommá fogadhattam a fiamat.”

Az időskori emlékezetkieséssel és a világjárvány hátrányos következményeivel küzdő terapeuta arra kényszerül, hogy alaposan átgondolja ülései formáját. „Mi lenne, ha egyalkalmas konzultációk keretében fogadnám a pácienseket?” – teszi fel magának a kérdést. A fiával, Benjamin Yalommal közösen írt legújabb könyvében ezekből az intenzív, sorsfordító ülésekből kaphatunk ízelítőt.
A módszer a terapeutát is arra sarkallja, hogy olyan részleteket fedjen fel a magánéletéből, amelyeket korábban magában tartott az ülések során. Ez a nyitottság segíti a pácienst abban, hogy maga is abbahagyja a védekezést, ami őszintébb kapcsolathoz, mélyebb intimitáshoz vezet. De vajon meddig terjed az önfeltárás mint terápiás eszköz határa?
Az élet értékes, az együtt töltött időnk rövid. A szív órája megmutatja, hogyan kapcsolódhatunk egymáshoz az itt-és-mostban – őszintébben és sebezhetőbben.

Irvin D. Yalom a Stanford Egyetem professor emeritusa, író. Több klasszikus pszichiátriai szakmunka, így az Egzisztenciális pszichoterápia és A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata szerzője. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei világszerte rendkívül népszerűek.

Benjamin Yalom San Diegó-i pszichoterapeuta és kreatív coach, az Iowa Writers Workshopon végzett díjnyertes prózaíró, édesapja, Irvin D. Yalom szerzőtársa. Pár- és családterápiás doktori tanulmányait megelőzően a foolsFURY színház kreatív motorja volt, amely a 2000-es évek elején részt vett San Francisco előadóművészeti szcénájának megújításában.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Booklove webáruház