Emma Heatherington: Jövő ​karácsonykor

    Emma Heatherington Jövő karácsonykor című regénye egy igazi adventi, karácsonyváró történet. Ritkán olvasok ünnepi regényeket, mert nehezen osztom be az olvasási időmet, és általában a terveim folyamatosan felborulnak. Mire a karácsnyi könyvhöz érek a TBR listámon már gyanúsan nyár van, és bár jól jön a negyven fokban egy kis frissítő lehűlés, azért többnyire a karácsonyi történetek mégiscsak szezonálisan jók. Idén azonban néhány furcsa csillagállás kedvezett nekem, és pont az ünnep előtt még egymásra találtunk ezzel a kellemes külsejű bájos romantikus regénnyel.

    A Jövő karácskor az a könyv amivel be lehet ülni a kályha mellé egy bögre forró csokival ezeken a hideg nyálkás téli estéken, és úgy igazán el lehet lazulni. Könnyed, mégis tartalmas, nem harsány, nem túlzó, de elgondolkodtató, és van egy igazi csendes boldogság, ami körülveszi a történetet.

    Bea és Ollie a két ír főszereplő Londonban dolgoznak, de életükben először a reptéren találkoznak, miközben hazarepülnek az ünnepekre a családjukhoz. Ez a találkozás aztán meghatározó lesz mindkettejük életében.

    A történet alapja elsőre talán ismerősnek tűnik, véletlen találkozás, fellobbanó szerelem, veszteségek, újrakezdés, elengedés és remény fonódik össze az amúgy is érzelmes karácsonyi időszakban. Heatherington azonban nem a klasszikus romantikus klisékre épít, sokkal inkább az érzelmi realizmus érdekli. Emiatt a történet cseppen sem szirupos. A hangsúly azon van, hogyan lehet tovább élni akkor, amikor az ember élete egy ponton kisiklik, és már nem az a jövő vár rá, amit elképzelt magának. A karácsony itt nem csodaszer, egyszeri gyógyszer minden bajra, hanem inkább egy érzelmi katalizátor: felerősít mindent, a hiányt, a fájdalmat, de a reményt is. Ráadásul a történetnek valós alapja is bőven akad, ahogy azt a szerző a köszönetnyilvánításban megírja.

    Nagyon szerettem az egész regény hangulatát. Nem volt túl édes, nem giccses, inkább csendesen melankolikus, mégis meleg. A karácsonyi díszletek a fények, illatok, készülődés, a családi találkozók nem öncélúan jelennek meg, hanem tükrözik a szereplők lelki állapotát, hozzátesznek a történethez, de nyomják el a cselekményt.

    Az egész amúgy is egy kicsit lassú folyású, sokszor vannak benne időbeni ugrások, mégis azt érezni, hogy a történet nem siet sehova, maguk a szereplők is megérnek a kapcsolatukra, nem kapkodnak el semmit.

    A szereplők is teljesen élő karakterek, vannak hibáik, követnek el hibákat, de nagyon szimpatikusak egytől egyik. Ettől mondjuk kicsit idealista is a regény, nincsenek benne igazán gonosz emberek, tulajdonképpen a két legnegatívabb mellékszereplőt sem utáltam.

    A főszereplők belső vívódásai, bizonytalanságai és apró örömei nagyon is valóságosak. Tetszett, hogy a szerző nem idealizálja a gyógyulás folyamatát: az előrelépés itt nem egyenes vonalú, hanem tele van visszaesésekkel, kételyekkel, csendes kudarcokkal.

    A Jövő karácsonykor nem egy fordulatos, nagy drámákra építő regény. Inkább az apró rezdülések könyve, bekuckózós szívmelengető olvasmány. A romantikus szál is visszafogottan van jelen, nem uralja a történetet, sokkal inkább kiegészíti azt. Összességében Emma Heatherington könyve számomra egy olyan karácsonyi olvasmány volt, amely nem azt ígéri, hogy „minden jóra fordul”, hanem azt, hogy a fájdalom mellett is van helye a reménynek. Egy csendes, meghitt történet az újrakezdésről, arról, hogy néha nem az a fontos, mi történik velünk, hanem az, hogyan tanulunk meg együtt élni vele. Tökéletes választás azoknak, akik a karácsonyi időszakban nem csillámporra, hanem őszinte érzelmekre vágynak.

    A könyvet köszönöm szépen a GeneralPress Kiadónak!

Adatok:

Kiadó: General Press Kiadó

Megjelenés: 2025.

Oldalszám: 376

Ford.: Gábor Emma

Fülszöveg:

    A tavalyi karácsony csak a kezdet volt. Az idei talán mindent megváltoztat…

A     jószívű, megszállottan rendszerető szállodaigazgató, Bea és a túlterhelt sürgősségi ápoló, Ollie egy Írországba tartó repülőgépen találkoznak szenteste. Az egész utat átbeszélgetik, miközben valósággal izzik köztük a levegő. Miután azonban a gép leszáll, búcsút kell venniük egymástól, bár titokban mindketten azon tűnődnek, látják-e még valaha a másikat.

    Néhány hónappal később újra összefutnak Londonban. A véletlen találkozás boldogsággal tölti el őket, de egy apró félreértés miatt ismét idegenként válnak el egymástól. Ám ahogy közeledik a következő karácsony, úgy tűnik, a sors még nem mondott le teljesen Bea-ről és Ollie-ról… Az egyetlen kérdés, hogy hallgatnak-e arra, amit a szívük és az univerzum súg nekik?

„Tökéletes karácsonyi történet, tele csillogással és reménnyel.” – Roisin Meaney

„Gyönyörű, mély szerelmi történet, meglepő fordulatokkal.” – The Sun

A könyv megvásárolható ezen a linken: General Press Kiadó