Beth Morrey: A remény lányai

Ez tipikusan az a könyv, amit a borítója miatt választottam. Nagyon tetszett a letisztult, franciás színvilágú keménytáblás külalak, és reméltem, hogy a tartalom sem marad el tőle. A szerzővel kapcsolatban nem voltak előzetes tapasztalataim, így különösebb elvárásaim sem.

A regény alaptörténete érdekes. Van benne egy kis szerelmi szál, egy titok, némi múltidézés, de nem igazán lehet romantikus kategóriába zárni.  Leginkább fejlődésregényként tudnám jellemezni. Számomra egy nő, nővé válásáról szólt. Arról, hogy egy anya, gondozónő, családfenntartó szerepbe beragadt harmincas fiatalasszony egy hosszú, olykor fájdalmas jellemfejlődés során hogy válik újra nővé. Hogy bújik ki a csigaházból, fedezi fel önmagát, és lép tovább. Életünk bizonyos pontjain minden nőnek el kellene ezt olvasni.

Delphine a félig francia, félig angol főszereplő csodálatos adottságokkal rendelkezik, de ezeket sem kihasználni, sem egyáltalán használni nem tudja. Megrekedt, az élete egy mély sárbarázdába fut és már annyira megszokta, hogy sem kimászni, sem belefulladni nem tud. Aztán egy apró változás változást indít, és sok egymásra épülő kis mozaikdarab lassan felépít benne egy bátrabb, önmagával békében élő, új, nyitott személyiséget.

Engem több ponton szólított meg történet. Sokszor nem is gondoljuk mekkora kincs a tanulás szabadsága, hogy a lehetőségünk van olyan képzésre járni, ahova szeretnénk, akkor, amikor szeretnénk. Hogy még ha nem is élünk vele, legalább módunk van rá.

Az a fajta szegénység amiben Delphine él ellehetetleníti az embert, a beletörődéssel lezárulnak a lehetőségek, megszűnik a választás szabadsága, tulajdonképpen Delphine maga is, mint önálló személyiség. Csupán a körülményein keresztül tudja önmagát definiálni. Ez az, amit mi mindannyian megteszünk időről időre.  

A regény lassú folyású, néhol vontatottnak is tűnik, de minden része egy építőkő, amire változás épül, ezért egyáltalán nem untam. Szerettem a sok szeleburdinak tűnő karaktert, az okos gyereket, a rendetlen zenészt, a szabadszájú tanárnőt, az afrikai házaspárt, és a francia nagyasszonyt. A sok nagyon különböző szereplő egy színes kulturális hátteret varázsolt az amúgy tipikusan unalmas észak-londoni helyszínből. A regényben az irodalom, festészet és zene természetesen kapcsolódott össze a mindennapokkal, és elgondolkodtatott arról, hogy ez vajon általában miért nem így van. Arról is, hogy vajon a mindenben ott lévő szegénység, ami akadályozza ugyan a technikai lehetőségek megszerzését, és valódi használatát, vajon nem ad-e nagyobb teret a művészeteknek. Hogy a közösségi oldalak hiánya nem hiány, hanem lehetőség egy tartalmasabb életre.  Ebben a regényben a szereplők olvasnak, zenélnek, rendezvényekre járnak, beszélgetnek, ami kicsit már ódivatúnak tűnik, mégis sokkal élettel telibb mint a mai, digitális eszközükre fixált életünk.

A regény nyelvezete jól követhető, bár teli van francia kifejezésekkel, mindenhol ott a fordítás. Könnyed, a hangulatában jól keveredik az angol földhözragadtság a francia eleganciával. A történetvezetés nem egyenletes, ugrál az időben, de sosem céltalanul. Szépen fel van építve a cselekmény, még akkor is, ha a közepe kissé laposnak tűnik.

Nagyon szerettem ezt a történetet, és szívből ajánlom mindenkinek.  

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2022

Oldalszám: 460 oldal

Fordítás: Lukács Andrea

Fülszöveg:

Egy anya. Egy lány. És egy titok, amely csak arra vár, hogy kiderítsék.
Delphine Jonesnak egykor nagy álmai voltak. Az okos és ambiciózus lányra ragyogóan szép jövő várt. Csakhogy útközben valahogy minden elromlott… Delphine most egyedülálló anya, pincérnőként dolgozik, és a kanapé párnája mögé csúszott aprópénzt is ki kell halásznia, hogy meg tudjanak élni a lányával, Emmel.
Egy dologról azonban sohasem mondott le: a reményről.
Amikor kirúgják a munkahelyéről, amit gyűlölt, és kénytelen újrakezdeni, lassan eszébe jut, hogy ki is ő, és mire képes… de bárcsak maga mögött hagyhatná a múltat!
Vajon a remény képes valami többet hozni Delphine-nek és Emnek?
Beth Morrey első regénye, Az igaz szerelem nem öregszik című Sunday Times bestseller után ismét egy csodálatos női történettel jelentkezik a szeretetről és az emberekben lakozó hatalmas teremtőerőről, amely a sorsot is képes megmásítani.

A szerzőről:

Beth Morrey Tv producerként dolgozott,  hosszú ideig az RDF Televízió fejlesztési kreatív igazgatója volt, de a 20-as éveitől fogva írt történeteket. Jelenleg Londonban él férjével, két fiával és egy Polly nevű kutyájával. (forrás: https://www.bethmorrey.co.uk/Biography/, https://www.goodreads.com/author/show/19073903.Beth_Morrey, a kép forrása: https://moly.hu/alkotok/beth-morrey)