Az „Olga a papírlány” története egy csoda.
Elisabetta Gnone neve –könyvtárosként- ismerősnek hatott, de igazából nem tudtam azonnal, hogy honnét. A korábbi művei közül régen a Fairy Oak első részét olvastam ugyan, de már nem igazán emlékeztem rá, a W.I.T.C.H. sorozatot pedig csak rajzfilmről ismertem, de alig pár epizódot láttam.
Így a mesébe ismeretlenként vágtam bele, előítéletek nélkül, és milyen jól tettem!
Valóban különleges utazás volt. A fantázia birodalmába és a szív mélyére. Már a történet kezdetén elvarázsolt a meseregény egyedi hangulata, ami valahogy nagyon európai. Van benne egy kis könnyed francia elegancia, egy kis olasz vidámság, az egészen átrezeg a nyugat európai erdőségek varázslatosan sötét hangulata és a végtelen tengerpart szabadsága. Emiatt aztán nagyon közeli a mese, érthető, szerethető, kicsit a mienk is.
A légies, törékeny mesevilág ellenére nagyon erős mondanivalót közvetít, és bár voltak szomorkás részek is, az egészen átsüt az élet, a természet és az emberek szeretete. A regényben újra s újra megjelenik az erdők szeretete, az erdei élővilág ismerete és a környezet védelme.
A regény mese a mesében, valójában egy árért két történetet kapunk. Olga Papel a barátainak mesél Olgáról a papírlányról. Miközben a kis papírlány kalandra indul, megismerjük a mesélő környezetét, az ügyefogyott de okos kisfiút, a határozott mégis kétségek közt gyötrődő barátnőt, a lovagias bandavezért, a bölcs papot, az okos fodrászt, a szigorú nagymamát, és a nem létező Balico falu többi, mesére éhező lakóját is. És ahogy Olga Papel mesél, a nap is kisüt a lakók feje fölött, a viták elsimulnak, a barátságok kinyílnak, és az éjszaka élő csillagász gyakorta elalszik a legkülönbözőbb helyeken, de igazából ez senkit nem zavar.
Találkozunk a bátortalan első szerelemmel, a gyásszal, a várakozással, a mindennapokban ott levő kétségekkel, de egyik sem nyomja rá a bélyegét a történetre, csupán a háttérből szólítja meg az olvasót. Mert az mese előterében Olga a bátor kis papírlány indul kalandra egy kis faluból a tenger felé. Újra során számtalan baráttal találkozik, a latint ismerő borztól a rugóemberkéig, és minden találkozásból tanul valamit, minden ismeretség erősíti, és minden lépés tovább viszi a legfontosabb úton önmagához. Mindez egy nagyon közérthető, gyerekek számára is élvezhető formában jelenik meg.
A kis papírlány kalandja messzire vezet, megfordul egy léghajón, az északi sarkon és a cirkuszban is, és meséjébe a csodás elemeken túl beleszövődik a valóság is, és ettől a történet nagyon élő lesz. Kicsit ugyan hosszúnak tűnik, és nem is nagyon lendületes a történetmesélés, de annyira szép, hogy bőven megéri elkalandozni a történetben.
A két történet a tördelés miatt jól olvasható önállóan, de részekre tagolva esti meseként is jól alkalmazható az arra igényt tartó kiskamaszoknak, fiúknak és lányoknak egyaránt. És, bár valóban nekik szól a felnőttek is élvezni fogják ezt a különleges hangulatú történetet.
Adatok:
Kiadó: Móra Kiadó
Megjelenés: 2018.
Oldalszám: 320.
Fordította: Todero Anna
Fülszöveg:
Olga Papel karcsú, mint a nádszál, és hihetetlen történeteket tud mesélni, amelyekről azt állítja, személyesen élte át őket. Az ő világában megeshet, hogy a borz beszél, a nyúl tutajosnak áll, a medve pedig szabó szeretne lenni. Igaz mindez? Vagy csak kitaláció? A bölcs Tomeo, a falu fodrásznője azt állítja, hogy Olga a gyerekkora kísérteteiből szövi történeteit, hogy ne kelljen többé félnie tőlük.
Olga meg akarja vigasztalni Brucót, érzékeny lelkű barátját, ezért egy papírlányról szóló új történetbe kezd. Őt is Olgának hívják, és elhagyja a faluját, hogy Ausolia varázslónő normális, hús-vér emberré változtassa. Kalandos útja során találkozik a nyomkereskedővel, a hőlégballonon lakó fiúval, és egy különleges cirkuszi társulattal is. Vajon rálel a varázslónőre? És milyen áron válhat emberré?
A W.I.T.C.H. és a Fairy Oak világhírű írójának legújabb sorozata a képzelet erejéről mesél minden korosztálynak.
Részlet a regényből:
Ez egy igaz történet. Arról szól, hogy Dzsubát úr idomított medvéje kettévágott, és a Rugóemberke összeragasztott celluxszal. Nála mindig van egy tekercs cellux, mert időnként előfordul vele, hogy elválik a doboz aljáról, és messzire röppen. A repülő nő kölcsön akarta adni az egyik ragtapaszát, de én azt mondom, hogy amikor az embert kettévágják, csak valami erősebb tudja összetartani."
A szerzőzől:
1965. április 13.-án Genovában született, és a Monferrato környéki dombok között lakik. A Walt Disney által kiadott női és gyereklapok igazgatója volt; 2001-ben megalkotta a cég számára a W.I.T.C.H. című képregénysorozatot, amely világsikert ért el. 2004-ben jelentette meg a népszerű Fairy Oak-saga első kötetét. Ez a sorozat ifjú olvasók millióinak szívét hódította meg világszerte.
Az utóbbi éveket az Olga, a papírlány írásával töltötte. Ez a meseregény- sorozat a történetmesélés fontosságáról szól, és hol viccesen, hol meghatóan beszél a törékenység, sebezhetőség, tökéletlenség témájáról. (forrás: https://mora.hu/alkoto/gnone-elisabetta)
No comments:
Post a Comment