Jane Austen újra és újra visszatér az életembe. Van olyan regénye még, amit sohasem olvastam, de a legtöbbet többször is. Mondjuk az örök kedvenc a Büszkeség és Balítélet, de az Értelem és Érzelem is közel áll hozzám. Amikor az Alexandra Klasszikusok sorozatban megjelent az új kemény táblás kiadás, muszáj volt újra elolvasnom. Minden olvasásnál mást és mást ad, de azért az örök kedvencet sohasem tudja túlszárnyalni. William Darcy vonzereje überelhetetlen. A Dashwood lányok története persze nem véletlenül klasszikus. A történet belső arányai egyensúlyban vannak, a szöveg jól olvasható és tökéletesen illeszkedik Austen romantikus mégis realista világába.
A legnagyobb kihívást számomra Marianne és Willoughby karaktere jelenti. A fiatalabb Dashwood lány személyisége szinte minden olyan tulajdonságot magában hordoz, amit a Bennet-lányok esetében is nehezen viselek, csak nála valahogy intenzívebb az élmény, talán mert egymaga hordozza az összes butaságot, naivitást, idealizmust önfejűséget. Szélsőséges, impulzív és öntörvényű, ami miatt nehéz igazán közel kerülni hozzá. Ráadásul ő elvileg a „pozitív” szereplők közé tartozik, ami még inkább ambivalenssé teszi az összképet. Willoughby ehhez képest csak egy önző gyenge férfi, nincs benne semmi rendkívüli, lehet lapozni. Fogalmam sincs mit lehetett benne szeretni.
Ezzel szemben Brandon ezredes alakja számomra az egyik legrokonszenvesebb Austen-hős. Visszafogottsága, kitartása és csendes állhatatossága olyan értékeket képviselnek, amelyek időtállóak és mélyen szerethetőek. Bevallom, a róla alkotott képemet nagyban befolyásolta a Hugh Grant féle filmadaptáció is, Alan Rickman alakítása nekem örökre összekapcsolódik az ezredes képével. Őt már elképzelni sem tudom másként.
Elinor és Edward is kedves szereplők bár főszereplő létükre sokkal jellegtelenebbek mint a mellékszereplők. Kapcsolatuk finomabb, visszafogottabb, és talán életszerűbb is, még ha nem is mentes a frusztráló félreértésektől. Sőt, kifejezetten sokszor éreztem azt, hogy egy-egy őszinte beszélgetés rengeteg bonyodalmat megelőzhetett volna. Ugyanakkor ez a kommunikációs nehézség szinte védjegye Austen történeteinek: félreértések, elhallgatott érzelmek és rosszul értelmezett gesztusok sora mozgatja a cselekményt. Néha már-már a véletlennek köszönhető, hogy a szálak végül rendeződnek.
A regény tempója sem mondható kimondottan pörgősnek. Időnként kissé elnyújtottnak, sőt, vontatottnak hat, és előfordul, hogy a szereplők viselkedése próbára teszi az olvasó türelmét. Mégis van benne valami különleges báj és elegancia, ami miatt nem lehet egyszerűen félretenni. Austen finom érzékenységgel mutatja be az értelem és az érzelem közötti egyensúly keresését, és azt, hogy a valódi boldogsághoz mindkettőre szükség van.
Összességében az Értelem és érzelem számomra továbbra sem a legerősebb Austen-regény, mégis minden újraolvasáskor ad valami pluszt.
Adatok:
Kiadó: Alexandra
Megjelenés: 2025
Oldalszám: 528
Ford.: Borbás Mária
Fülszöveg:
A romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e?Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon ezredes. Mellettük számos tipikus austeni karakterrel ismerkedhetünk meg, ilyen például Mrs. Jennings személye, akinek „nem volt több gyermeke két leányán kívül, kiket kitűnően adott férjhez, így hát más dolga nem lévén, most már az emberiség fennmaradó részét akarta megházasítani.”
Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest az akkori világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott karakterei, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.
A könyv megvásárolható ezen a linken: https://moobius.hu
No comments:
Post a Comment