Emiko Jean: Tokiói ​tündérmese

A "Tokiói Tündérmese" egy húsvéti ajándék volt magamnak. Korábban megvolt már a könyv a polcon -a Maxim kiadó jóvoltából-, de ez a könnyed, tavaszi napsütéses idő csábított most, egy hasonló hangulatú olvasásra. A bájos borító és a fülszöveg közösen ígértek egy romantikus tiniregényt, aminek a könyv maximálisan meg is felelt. Egy picit talán túl is nyúlt a hagyományos YA kereteken.

A hercegnővé váló egyszerű lány történetét sokan, sokféleképpen elmesélték már. Kezdhetjük a „Neveletlen Hercegnő”-vel, vagy visszaemlékezhetünk a „Miről álmodik a lány” című Amanda Bynes - Collin Firth filmre, de elmehetünk akár a Hamupipőke című alapmeséig is. A végén ugyanaz a kérdés bukkan fel: tud-e egy történet más lenni? Mitől egyedi Emiko Jean regénye?

Újat tényleg nehéz már mondani a témában, de egy egyedi látásmód, egy izgalmas cselekményszál, vagy egy különleges szereplő azért alapjaiban megváltoztathatja a sémát. A Tokiói tündérmese nem rejteget különösebben nagy innovációt, de egészen különlegessé teszi a történet helyszíne Japán, és a főszereplő Izumi identitáskeresése.

A távoli szigetország egy annyira sajátos világ, amiről még azok az amerikaiak is keveset tudnak, akik évtizedek óta együtt élnek asszimilálódott japánokkal. Nekünk Kelet-európaiaknak pedig végképp ismeretlen, már-már meseszerű a Távolkelet. Valószínűleg a legtöbbünk különbséget sem tud tenni a különböző népek és kultúrák közt.

Ez a regény nyilván nem egy néprajzi olvasókönyv, de sok apró érdekességet megmutat egy ősi nép összetett, modernkori kultúrájáról. Felvillannak a japán szokások, egy tradicionális társadalom sokrétű hagyományai, ugyanakkor bepillantást nyerünk a gasztronómiai értékekbe, a modern fiatalok életébe, és a japán nyelv összetettségébe is.

Izumi hercegnő az Amerikában nevelkedett japán lány két világ közt keresi a saját identitását, amely már az első pillanattól remekül rímel a kamaszkori útkeresésre. Ez a regény nemcsak a romantikus szál miatt érdekes a YA korosztálynak. Jó volt látni, ahogy a Izzy kamaszok magabiztosságával, és tisztánlátásával a hátrányból előnyt kovácsol. A származása, ami miatt a korábbi életében kiközösítették, tulajdonképpen egy VIP jegy a társadalom politikai és gazdasági elitjébe. Mégis, hiába kiváló a pedigré, szegény lány sohasem tud elég jó lenni (legalábbis a sajtónak). Vagy túl sok, vagy túl kevés. Túl okos, túl buta, túl modern, vagy túl hagyományos. Ismerős ez nekünk, a közösségi média által maghatározott, mai lányoknak. (Spoiler: Bármit teszel, elég jó vagy úgy, ahogy vagy. Minden más csak irreális elvárás egy olyan közegtől, amely nem határozhat meg téged.) Az, ahogy ez a kamasz megbirkózik a kihívással, példamutató lehet a szorongó és bizonytalan tizenéves lányok számára.

Maga a regény némiképp fókuszálatlan, a szerző időnként csapong, a cselekmény pedig meglehetősen lassú. A hangvétele jellemzően kissé szemérmes, japán habitusú. Keveset látunk a szereplők érzelmi életéből, amit pedig mégis, attól időnként simán csak kukkolónak érezzük magunkat. Nem mondhatjuk azt, hogy Emiko Jean nyílt lapokkal játszik. Szerintem feldobta volna a történetet egy váltott szemszögű narráció, már csak azért is, mert kíváncsi lettem volna Aikó gondolataira.

Mindezekkel együtt is egy különleges utazás volt a regény, szívesen olvasnék még hasonló, japán ifjúsági történeteket.

Adatok:

Kiadó: Maxim Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 352.

Fordította: Németh Anikó

Fülszöveg:

Izumi ​Tanaka tizenhét életéve eddig eseménytelenül zajlott le Kaliforniában, egy főleg fehérek által lakott kisvárosban. Bár pontosan tudta, miben különbözik osztálytársai többségétől a családja, amelynek három tagja van: ő, az édesanyja és imádnivalóan büdös
kutyájuk, Tamagocsi.
A könnyebbség kedvéért az „Izzy” becenevet használó tinilány barátnője egy olyan nyomra bukkan, amely elvezet eddig ismeretlen apjához, akiről kiderül, hogy nem más, mint Japán trónörököse. Amiből logikusan következik, hogy a szókimondó, polgárpukkasztó Izzy valójában egy hercegkisasszony.
Hamarosan már útra is kel a tengerentúlra, hogy találkozzon sohasem látott apjával, és megismerje az országot, amelyről mindig is álmodozott. Csakhogy hercegnőnek lenni nem csak a báli ruhák és tiarák viselését jelentő szerepkör. Ki kell jönnie valahogyan ármánykodó unokatestvéreivel meg a szenzációéhes sajtóval, sőt, egy barátságtalan, de észbontóan jóképű testőrrel is, miközben el kell sajátítania egy kultúrkör ezeréves hagyományait és szokásait.
Izzy hamarosan meghasonlik a két gyökeresen más világban: otthon sohasem volt eléggé „amerikai”, miközben a Távol-Keleten azt kell bebizonyítania, hogy eléggé „japán”. Összeomlik-e Izumi a korona súlya alatt, vagy boldogan élheti majd új, mesés életét, amíg csak él?

A könyv megvásárolható itt: Maxim Kiadó

Peter L. W. Osnos: Soros György – Egy teljes élet

Soros György nevével a kilencvenes években találkoztam először, a kétezres években pedig, aktív civil szervezeti pályafutásom alatt, egész sokszor pályáztam különböző alapítványi támogatásaira (könyvadomány, helyi közösségi kezdeményezések), és több konferencián is jártam a CEU-ban. Akkoriban maga a név ismerős volt, a mögötte lévő ember azonban nem. És bár fontosak a különböző támogatásai, különösebben mégsem érdekelt a magyar mogul életrajza.

Valószínűleg sohasem olvastam volna el ezt a könyvet, ha nem plakátolták tele az életem Soros Györggyel. Szegény embernek olyan marketinget csinált a politika, hogy ha akarja sem tudta volna önmagát ilyen szinten propagálni (mint tudjuk a negatív reklám is reklám).

Ha már így felbosszantottak vele, eleve első rajthelyről indult nálam a könyv, de az, hogy a @HVG_könyvek kiadásában jelent meg, további pluszpont volt az elolvasása mellett. Nekem a HVG mindig garancia a minőségre, úgyhogy nem is volt kérdés. Mégis húztam vele az időt, részben azért, mert, az utóbbi időben telítődtem a politikai írásokkal, és bár ez a könyv egy amerikai mű, mégsem vagyok képes arra, hogy fejben ne kössem össze a hazai aktuálpolitikával.

Egy élettörténet mindig izgalmas, főként akkor, ha a hőse még élő személy. A könyv szerkesztője ráadásul bevallottan elfogult, csodálja Soros György munkásságát, de árnyalja a képet, hogy a különböző fejezeteket többen írták, és a végeredményt a család csak a végleges formába öntés előtt látta, így ez nem befolyásolta magát a szöveget

Ez a könyv nem biográfia. Nem vizsgálja egészében Soros György életét, és nem törekszik teljességre. A benne lévő írások bár alaposak tűnnek, mégis inkább méltatások, mint kritikus szemléletű tényirodalom. Nyilvánvaló, hogy bírálni ugyanúgy lehetne egy életet (ezt az életet), mint dicsérni, főként, ha nem tudjuk kellő történelmi távolságból figyelni, de az bizonyos, hogy ez az ember elég jelentős ahhoz, hogy folyamatokat indítson el, vagy hogy politikai céltábla lehessen. Kinek-kinek ízlése szerint.

Feljebb említettem már, hogy a könyv egyes fejezeteit más-más írta. Mindegyik szerző személyesen is kapcsolatban áll Soros Györggyel, így részben mélyebb betekintéssel rendelkeznek a személyes és szakmai életébe, részben elfogultabbak is, bár többnyire törekedtek az objektivitásra.

A könyv a bevezetéssel együtt kilenc fejezetre tagolódik, és négy kiegészítő mellékletet tartamaz. A gerincet jelentő részek Soros György életének és munkásságának különböző aspektusait tárgyalják, az ifjúkorától a pénzügyi tevékenységén át, a politikai aktivitásáig. A mellékletekben megtaláljuk a kilenc szerző rövid bemutatását, illetve egy bő hivatkozáslistát és névmutatót.

Általában jellemző a könyvre, hogy nem magyaráz túl, és nem elemez aprólékosan. Annak ellenére, hogy a dinamikája viszonylag egyenletes, és az egyes fejezetek hangvétele, hossza és tartalmi felépítése nagyjából azonos, számomra nem voltak egyformán érdekesek. Az első fejezetben Soros személyes „eredettörténete” kifejezetten izgalmas, főként mert nagyon személyes képet fest a két világháború közti, majd a világégést követő magyar zsidók helyzetéről.

Egyetlen erkölcsös magyar ember sem kerülheti el magában a szekunder szégyenérzet feltámadását olvasás közben.

Soros életrajzának első korai szakaszát Éva Hoffmann tolmácsolja, aki maga is zsidó. Döbbenetes élmény volt végigolvasni a német megszállás történetét a zsidó szemszögből, kozmopolita gondolkodásmóddal bemutatva. Egészen más az a látószög, ami Amerikán és a nyugat-európai országokon keresztül szemléli a kelet-európai államok szinte önkéntes közreműködését az eseményekben. Lehet, hogy sarkosnak tűnik ez a megállapítás, de mint tudjuk, vétkesek közt cinkos, aki néma. (Ez a gondolat örök érvényű.)

Ugyanakkor elképzelni is nehéz azt az utat, ami a gettó szomszédságából a világ elitjébe vezetett (a könyv többször említ sorstársakat, akik hasonló utat jártak be). Lenyűgöző az a kitartás, amely képes egy ilyen életutat véghez vinni és azok a gyökerek, amelyek képesek egy ilyen sorsot megtartani.

A Soros gazdasági tevékenységéről szóló fejezetek érdekesek, de őszintén én nem igazán látom át a spekulációkat, és pénzügyi döntéseket. Annyira nem is érdekelnek. Nyilván azoknak sokat mond ez a rész, akik a gazdasági szférában dolgoznak. Nekem civilként sokkal érdekesebbek a közösségi kezdeményezések, a társadalmi változásokat ösztönző támogatások, és a humanitárius tevékenység. Főként a mögöttük rejlő tudatosság és koncepció. Mennyire más egy terv alapján, szakmai hálózatokon keresztül valódi változásokat elérni, mint időnként odavetni egy-egy nagy összegű támogatást, a média által felkapott esetekre reagálva. Mennyivel hatékonyabb alulról, jövő hosszú távú folyamatokat támogatni, mint eseti kampányokat. Nekem ez a rész szolgált a legerősebb tanulságokkal.

A következő szakaszban Soros politikai tevékenységének taglalása megint kevésbé érdekelt. Nem azért, mert nem fontos, hanem mert korán sem látom át. Ahhoz, hogy megértsem pl. az amerikai pártpolitikai viszonyokat, vagy a kínai gondolkodást sokkal mélyebb ismeretekre lenne szükségem, mint ami van.

Az ezt követő, talán legérdekesebb fejezet, Soros György és Kelet-Európa viszonyát veszi górcső alá, különös tekintettel a CEU-ra. Ez a rész már nekem is ismerős, ám érdekes volt látni egy nagyon szűk és nagyon pontos keresztmetszeten keresztül. Itt mutatkozott meg először a könyvben az, amit tudunk és értünk, mégsem hisszük: hogy mennyire távol kerültünk már a valódi demokráciáktól. Az az ország, ami 1989-ben egy erőként száll síkra a demokrácia mellett, mostanra apátiába fulladva elhiszi, hogy a „liberális” egy negatív szó.

Egy értő és elkötelezett közösségben sokat lehetne beszélgetni erről a könyvről, illetve leginkább azokról a társadalmi megoldásokról, amelyekért tenni is lehetne, ha lenne hozzá valódi társadalmi erő. Jelenleg sajnos egyik sincs.

Se közösség se erő.

Alapvetően sem a könyv előtt, sem azt elolvasva nem gondolom, hogy egy embert meg kellene ítélni. Sem nekem sem másnak, sem a könyv, sem bármi más alapján. Vitathatatlan azonban, hogy Soros György sokkal mélyebb lábnyomot hagy a világban, mint a támadói. Abból, amit felépített, és amit a magánvagyonából támogatott, tartós eredmények születtek. Óriási pénzeket fektetett emberek képzésébe, kutatásokba és közösségi kezdeményezésekbe, - olyan pénzeket, amelyeket ő teremtett elő, és nem mások adtak össze adó formájában. Elgondolkodtató mekkora különbség van szándék és szándék közt, és hova vezetnek az ezekből eredő tettek.

Az élet nem egy templom. A dolgokba nem hinni kell, hanem tájékozódni róluk. Minél többet olvasunk, annál jobban működnek a természetes hazugságvizsgálóink. Éppen ezért csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a könyvet.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2024.

Oldalszám: 288.

Fülszöveg:

Soros ​György világszerte ismert filantrópiájáról, progresszív gondolkodásáról, a civil társadalom érdekében tett erőfeszítéseiről, politikájáról és befektetési sikereiről, a nyílt társadalom, a sajtószabadság és a liberális demokrácia iránti elkötelezettségéről ­-- de ugyanilyen jól ismert a szélsőjobb fő ellenségeként is, a nacionalisták, populisták, autoriter rezsimek és antiszemiták folyamatos támadásainak célpontjaként. Ha megkérdezzük az embereket, hogyan jellemeznék őt, valószínűleg különböző és látszólag ellentmondásos válaszokat kapnánk. Ki is valójában Soros György?

Mindeddig egyetlen életrajz sem volt képes megragadni rendkívüli, sokrétű jellemét. Ebben az ambiciózus és őszinte könyvben Soros régi kiadója, Peter L. W. Osnos összegyűjtötte a legkülönbözőbb értelmiségiek, újságírók, tudósok és nonprofit szervezetek vezetőinek írásait, hogy a médiában megjelenő képen túl teljes képet alkothassunk Soros Györgyről. E nézőpontok kaleidoszkópján keresztül élénk és meggyőző portré rajzolódik ki e figyelemre méltó ember egyedülálló és következetes hatásáról. Ez valóban egy teljes élet.

Peter L. W. Osnos a PublicAffairs alapítója, amely 1998 óta Soros György összes könyvét kiadta. A PublicAffairs megalapítása előtt Osnos újságírói karriert futott be az I. F. Stone's Weekly és a Washington Post, valamint a Random House kiadóvállalatnál.

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek

Soman Chainani: A ​kezdet kezdete (Jók és Rosszak Iskolája 0.)

A Jók és rosszak iskolájának első két részét olvastam. Tetszett a történet, de közben jött más olvasnivaló, ezért félretettem kicsit. Nemrég aztán egy ismerősnek megvettem az előzménykötetet ajándékba, és ha már itt volt, gyorsan el is olvastam.

A könyv vékonyabb, mint az alapsorozat többi része, de csak méreteiben marad el, tartalmában abszolút nem. Sőt szerintem izgalmasabb és csavarosabb is, mint az folytatások.

Ez egy furfangos a történet, nem látni előre merre tart, nem igazán használ klisséket. A szereplők újak, de ugyanakkor régiek is, mesehősök bukkannak fel az elmúlt idők homályából, hogy új történetbe kezdhessenek. A szerző következetlen abban, hogy milyen ismert karaktereket épít a történetbe. Míg a Jók és Rosszak Iskolája elsősorban az európai népmesék és Grimm mesék világából építkezett addig a Kezdet könyveiben keverednek különböző népek meséi a modernebb műmesékkel. (Már amennyire ezt én meg tudom állapítani úgy, hogy nem ismerem pontosan minden mese eredettörténetét.)

A történetben tulajdonképpen minden egy határon táncol, a Jó, a Rossz, a szeretet, a varázslat, és a barátság is. Át-átbillenek a jellemek, az érzelmek és a cselekmény is, nehéz megállapítani, hogy mi a jó, és mi a rossz. Sokkal elmosódottabbak a határvonalak, mint a később játszódó kötetekben.

Ez tényleg a kezdet kezdete. A szemünk előtt épül át az iskola, a későbbi modernebb formára, most alakulnak ki a két iskola szokásai, megismerjük a két testvért akiket maga a Tétenész választott ki az iskola élére, és Gavaldont is. Nagyon sok izgalmas koncepció van a regényben. Részben a Kalózok iskolája, ami teljesen új színfolt ebben a mesevilágban, részben pedig Rafal és Rian személyisége és testvérisége, amely elképesztően összetett, és abszolút visszautal a Sophie és Agatha későbbi kapcsolatára.

Simán megéri akár önállóan is nekivágni ennek a kötetnek, bőven tartogat meglepetéseket, de akkor is érthető ha csak most kezdjünk ismerkedni Gavaldon világával.

Adatok:

Kiadó: Menő Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 360

Fordította: Bozai Ágota

Fülszöveg:

Harc kezdődik a Jó és a Rossz közt.
Két fivér.
Az egyik Jó.A másik Gonosz.
Együtt vigyáznak a Végtelen Erdő békéjére.
Együtt választanak tanítványokat a Jó és a Rossz Iskolájába.
Együtt oktatják őket, hogy sorsuk beteljesedjen.
Aztán egyszer csak történik valami.
Valami egészen váratlan.
Valami hatalmas erejű.Valami, ami mindent és mindenkit megváltoztat.
Ki lesz, aki életben marad?
Ki lesz az Iskola Igazgatómestere?

Innen indul a világhírű író, Soman Chainani legújabb regénye, amely a népszerű Jók és Rosszak Iskolája című sorozat előzménytörténete. A két fivér harcáról szóló könyv tele van különleges varázslatokkal, váratlan fordulatokkal és merész tettekkel, melyek próbára teszik a főhősök bátorságát, hűségét és folyton fel kell tenniük maguknak a kérdést: vajon kik ők és valójában melyik oldalon állnak?

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://manokonyvek.hu

Kelly St. Clare: A ​vámpírok játéka (Vérkötelék 3.)

Kelly St Clare Vérkötelék trilógiája hosszú idő óta az első olyan vámpíros történet, ami felkeltette az érdeklődésemet. Az első két rész inkább fantasy történet, mint misztikus romantika még akkor is, ha urban fantasy, és a valódi világot csak részleteiben változtatja meg, és nem egészében. A világépítés apró trükkjei simán elhitetik, az olvasóval, hogy a mitikus lények köztünk járnak. Az egyetlen ez ügyben, ami továbbra sem tetszik az a valóságba betoldott város neve. A társadalomépítés átgondolt, sok részlet illeszkedik pontosan az összképbe, és meglehetősen világos, hogy miként működik St Clare vámpírvilága.

Szeretem az @Álomgyár kiadóban hogy nem vár végtelen érdektelen éveket azzal, hogy ez sorozatot befejezzen, hanem gyorsan, ütemesen (majdnem olvasási időre) hozza a részeket. Így előfordul az is, hogy még bőven emlékszem az előzményekre, sőt szinte benne vagyok a történetben, nem kell újraolvasni, vagy több réteg olvasmányélmény alól előbányászni a feledés homályába vesző részletinformációkat.

A harmadik rész elérkezik a történet a csúcspontjához. Minden amit az írónő felépített ebben a részben kattan a helyére, emiatt szerintem sokkal informatívabb is ez a rész mint az első kettő. Emiatt, nem is teng túl a romantika, bár a történet egy ember-vámpír kapcsolatra épül, mégis St Clare jó arányokkal dolgozik. Erotikus, és romantikus is, de közben izgalmas és érdekes. A fókusz inkább a vámpírvilág megoldatlan kérdéseire esik, és a két főszereplő taktikájára a harcban, mint az érzelmi ívre és jól is van ez így. Basilia és Kyros története kevés sziruppal is működik, mert a modernkori vámpíros mese erős karakterekkel operál. A női főszereplő egyáltalán nem egy törékeny, megmentésre szoruló királylány, sőt Kyros erős férfias karaktere időnként háttérbe is szorul mellette, illetve gyakran a szőke örökösnő sokkal erősebbnek tűnik, mint a vámpír.

A cselekmény megint lendületesre sikerült, nem aprózza el a történetet az író, és a trilógia befejező része lezár minden szálat. Emiatt a kötet végig körömrágósan izgalmas, a szereplők állandó mozgásban vannak, és bár a lezárás nem meglepő, elég alapos ahhoz, hogy ne maradjanak kérdések.

Nagyon szerettem az a humort ami végig átszőtte a történetet. Teli van fricskákkal, jópofa megoldásokkal, néhol örült ötletekkel a regényfolyam, ezért nem csak izgalmas, hanem nagyon szórakoztató is. Vicces a főszereplő, és a mellékszereplők is, különösen a lányok. Brutál sok jófej, erős női karakter van a regényben, egy igazi girl power az amúgy kifejezetten férfias vámpírvilágban. Sajnálom hogy vége ennek az utazásnak, de most már nagyon kíváncsi vagyok Kelly St Clare történeteire, engem kilóra megvett az írónő.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2023.

Oldalszám: 348 oldal

Fordította: Nagy Boldizsár

Fülszöveg:

Nagyon elszúrtam a dolgot, és most szembesülnöm kell a súlyos következményekkel.
A falak összezárulnak, ahogy a nagyanyám emléke iránti kötelességem és a Kyros iránti lehetetlen érzéseim között próbálom megtalálni az egyensúlyt. És akkor még itt van ez a rohadt ember-vámpír hibrid dolog is, amivel meg kell birkóznom.
A probléma az, hogy már nem vagyok hajlandó elveszíteni azt, aki ellen kezdettől fogva játszom. A sorsunk egyetlen kockadobáson múlik, és egy rossz mozdulat hatására összedőlhet a kártyatorony, amit fáradságos munkával építettem fel. Ha pedig ez megtörténik, többet veszítek, mint gondoltam.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház

Lynne Boddy: A ​gombák titokzatos birodalma

A gombák lenyűgözőek. Nekem kiskoromtól az életem szerves részei, bár a könyv elolvasásáig nem sok fogalmam volt arról, hogy mennyire. Apukám erdőjáró volt, anyukám pedig szeretett főzni, és mindent is megettünk, úgyhogy sok gombafajtát felismerek, megtalálok, és el tudok készíteni. A vargánya, rókagomba, vagy őzláb gomba természetes része az étrendemnek, bár a szűk családunkban én vagyok az egyetlen gombarajongó. Pár éve még a házi csiperke termesztéssel is próbálkoztam, de abban nem vagyok igazán jó. Mindenesetre szeretem a gombákat.

A HVG Könyvek Kiadó gombákról szóló színes gyermekkönyve pompázatosan bemutatja a különleges lények szerteágazó izgalmas világát. Ezek a sejtelmes, sem a növényekhez, sem az állatokhoz nem igazán tartozó élőlények meghatározó részei a mindennapjainknak. A legtöbbünknek fogalma sincs róla, hogy milyen alapvető módon. Jó részük láthatóan, más részük rejtőzködve él mindenhol, azaz tulajdonképpen a teljes környezetünkben. Némelyek mitikus módon az élő szervezetekben is, szimbiózisban vagy épp élősködve, bár azokra a gombákra csak ritkán gondolunk. Számomra döbbenetes volt, hogy 4 millió gombafaj van. Persze hallottam már az élesztőgombákról és a penészgombákról, de sohasem gondoltam, hogy van pl. műanyagfaló gomba is.

A könyv nem gombahatározó. Több annál, és kevesebb is. A gombákat, mint rendszertani elemet veszi, meghatározza a helyüket az ökológiában, mesél az életmódjukról, szaporodásukról. Sok érdekességet és rengeteg titkot fed fel a gombák összetett világáról. Mesél a támogató tevékenységeikről, a gombák környezetvédelemben játszott szerepéről, de megmutatja a káros sok esetben gyilkos fajokat is. Összetett és nagyon mutatós kiadvány. Az illusztrációk inkább a gyermeki szemnek kedveznek, de élethűen mutatják meg a természeti jelenségeket. A könyv színvilága nekem különösen tetszett. A tagolás egy-egy témára koncentrál, két oldal dolgoz fel egy kérdéskört, ahol a színek és formák infógrafika szerűen bontják elemekre az ismerethalmazt. Érthető, világos, de érdekes is tud maradni. Az ismeretek nem teljes körűek, inkább figyelemfelhívó a könyv, mint maximalista. Arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy megszerettesse a gyerekekkel ezt a furcsa világot, és megtanítsa, hogy nem minden az a természetben, aminek látszik. Környezetismerethez sok hasznos információt tartalmaz, rámutat az összefüggésekre, és a nagyobb ökológiai rendszerekre, de nem bonyolult. Sem a nyelvezete sem az átadott tudásanyag.

Az átfogó mű leginkább a kisiskolásoknak szól, de a felnőttek is bőven találnak benne érdekességet, újdonságot. Ráadásul még szép is. Van egy belőle a gyerekkönyvtárunkban, egy itthon a polcon, és szerintem még ajándékba is fogok venni néhányat, a tágabb baráti körben található kíváncsi kölyköknek.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2023.

Oldalszám: 64.

Illusztrálta:  Wenjia Tang

Fülszöveg:

A gombák lenyűgöző világa felfedezésre vár. Ismerd meg a Föld legváltozatosabb élőlényeit!
A gombák a természet körforgásának alapvető szereplői. Mindenhol jelen vannak – az erdők talajában, a levegőben sodródva vagy épp más élőlények belsejében.
Tudd meg, milyen gombafajták léteznek, miképp változtathatják meg az állatok viselkedését, és hogy mi az a boszorkánykör!

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek

Szabó Krisztina: Ezüsterdő

Szabó Krisztina az „Ellopott kívánság” című könyvével megalapozta, az Ezüsterdővel pedig szerintem bebetonozta önmagát a hazai fantasyirodalom egyenlőre nem túlburjánzó birodalmába. Mindig örülök a jó magyar regényeknek, és nagyon szeretem az egyrészes, nem a végtelenségig nyúló történeteket, úgyhogy látatlanba is simán megvett magának a szerző. Főként, hogy a regény borítója is szemgyönyörködtető.

A történet maga inkább egy könnyed mese, mint zúzós, bonyolult, háborús eposz. Nincs szerteágazó szereplőgárdája, sem különösebben összetett világépítése. A cselekménye is viszonylag egyenes vonalon halad mellékszálak nélkül. Mégis elég érdekes tudott maradni mindvégig ahhoz, hogy egy levegővel elolvassam.

A regény alapja retelling ugyanúgy, mint az előző regényé, csak amíg az, az Aladdin című mesére épült, addig az Ezüsterdő alapja a Piroska és a farkas története. Jól felismerhető ugyan az alapmese, mégis az egész történet mögött van egy nagyon gazdag sajátos képzeletvilág.

Szabó Krisztina egy vérfarkasos, hercegnős modern romantikát épített a piros kabátos kislány meséje fölé. Tette mindezt úgy, hogy alapos volt a részletekben.

Úgy ötvözte a modern világot a mesével, hogy az már-már hihetőnek tűnik. El tudtam képzelni a mitikus nagytestű és félelmetes alakváltókat az üveggel és krómacéllal bélelt betonépületekben, nagy fekete autókban mobiltelefonokkal. Az erőszakos, zárt világ pompásan rezonált az üzleties hódító királyság képével.

Ugyanúgy (vagy talán kicsit jobban) működtek a kisebb, távoli birodalom gyógyfőzetei, mint manapság a természetgyógyászat termékei, és a váras, középkori Ezüsterdei feeling teljesen jól hozta a vidék jellegzetes báját. A kétfajta világ szembenállását a környezet épp annyira jól érzékeltette, mint a szereplők maguk. A kérdés pedig éppen annyira fontos volt, mint napjainkban. Vajon van-e átjárás a városi élet és a természetközeli élet közt? A fejlődés és a hagyományos értékek kiegészítik-e egymást, vagy élesen szembenállnak? Összeegyeztethető-e egyáltalán az óriási léptékű fejlődés az egészséges élettel? És vajon a két látszólag ellentétes oldal megfér-e egymással? Lehet-e a háborúból szerelem és békés együttélés?

Az egész regény valahogy egyszerre lágy és érzelmes, ugyanakkor vad és szabad. Nem egy heroikus nagyregény, nincsenek végtelen távlatai, ugyanakkor nagyon közeli, és teljesen bevonja az olvasót. A főszereplők kifejezetten szimpatikusak. A jellemhibáik jól árnyalják a karaktereiket, de Calluna és Faelan is mindvégig pozitív szereplő tudott maradni. Egyedül azt hiányoltam, hogy a lykae herceg farkasjegyei kevésbé érvényesültek Az alakváltó létről és a képességekről elég kevés információt kaptunk. A többi szereplő szintén jól felépített karakter volt, sokukat meg is kedveltem, azonban Calluna egyetlen rokona, a nagymama nem tudott igazán közel kerülni hozzám.

A cselekmény az ellenségből szerelmesek toposzra épül, de a nagyon sok egyedi jelleg miatt egyáltalán nem volt sablonos. Végig izgalmas és feszült tudott maradni, a romantikus szál egyáltalán nem nyomta el a fantasy történetet, de mégis fontos tudott maradni. Az egész regényre jellemző az arányok nagyon pontos megtartása, és a precízség mind a nyelvezetben mint a történetszövésben.

Az erős kezdés után határozottan várom Szabó Krisztina következő regényét. Köszönöm a regényt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 368.

Fülszöveg:

Egymásba ​szerethet a farkas és a vadász?

A mágikus képességekkel bíró Grosvenor-ház a kezdetektől fogva védelmezi az Ezüstvidéket és a környező országokat a farkas alakváltóktól. Ám az egykor nagy hatalmú családból napjainkra csupán ketten maradtak: Calluna és a nagymamája. Nem sokat tehetnek az ifjú Faelan király ellen, aki a trónra kerülését követően merész hódító hadjáratba kezdett. A farkasok jelentette fenyegetés nőttön-nő.

Amikor a farkaskirály házassági szövetséget ajánl, Calluna az otthona

és a szerettei védelmében kénytelen igent mondani. Előítéletekkel felvértezve száll le a repülőről a Lykon Birodalomban. Csakhogy Faelan egészen másnak bizonyul, mint hitte, és egyre nehezebb összeegyeztetni a kegyetlen uralkodó képét azzal a férfival, akit megismer.

Ráadásul nem elég, hogy vonzalom ébred benne az ellensége iránt, megdöbbentő családi titokra is bukkan Lykaiában. Mégis mi köze az ősének a farkasokhoz? És mi az a különös mágia, ami összeköti őt Faelannel?

Calluna kénytelen helytállni a veszedelmekkel teli, ellenséges udvarban, és fényt deríteni az igazságra, mielőtt minden, amit szeret, menthetetlenül odavész.

Merülj el ebben a szerelemmel, titkokkal és mágiával teli modern mesében!

A könyv megvásárolható ezen a linken: Könyvmolyképző Kiadó

Sabrina Jeffries: A ​herceg hitvese

A General_Press_Könyvkiadó Romantikus Regények sorozata az egyik kedvenc kiadói sorozatom, ami nagyon sok jó történelmi romantikus írót hozott el a magyar olvasóközönségnek. Bár szeretném egyszer a teljes sorozatot elolvasni (nem rég megnéztem, még csak a 14 %-ánál tartok!), általában idő hiányában csak a kedvenc szerzőimre szorítkozok.Sabrina Jeffries már a Halstead Hall bajkeverői sorozat óta elsőbbséget élvez nálam. Nagyon szeretem a derűs, mozgalmas történeteit, és az erős női karaktereket. Az írónőre jellemző a csavaros észjárás, és egy sajátos szelíd humort. Mindezek miatt, általában félreteszem az aktuális olvasmányaimat hogy elmerülhessek kicsit a régenskori Anglia főúri világában.

Az írónő sajátos stílusa ellenére, a Hercegi kör ciklus előző két kötete azért nem győzött meg teljesen. Sabrina Jeffries: A csábítás iskolája érdekes volt, de meglehetősen zsúfolt, míg Sabrina Jeffries: Az agglegény épp az ellentéte, kissé unalmas. Folyamatosan hiányoltam a Jeffries féle éles elmét a történetek mögött. Emiatt most azt érzem, hogy A herceg hitvese igazi nagy visszatérés. Már a fülszövegből azt éreztem, hogy újra előkerül az amerikai írónőre jellemző, regényeken átívelő bonyolultabb cselekményszövés, és az egyedi karakterépítés. Szeretem, hogy a szerző kevert zsánerű regényeket ír, a történelmi romantikus fővonalba mindig beleakad egy- egy nyomozós szál is.

A regény cselekménye önállóan is érthető, de többször visszautal a korábbi részekre, ezért érdemes sorban olvasni a köteteket. A teljes regénycikluson átível egy érdekes nyomozás, és bár már a harmadik kötetnél járunk, messze nincs még megoldás. A kerettörténet miatt ebben a részben többször felbukkannak a ”Hercegi kör” korábbi (és a későbbi) regényeinek szereplői is. Én szeretem, ha felidéződnek a régebbi olvasmányok, így egyáltalán nem bántam a visszautalásokat, de szerintem azoknak sem lehet zavaró, akik kihagyták a korábbi részeket. A történet elég kerek önmagában is.

A regény szereplői meglehetősen egyedi karakterek.

A főszereplő kémikus lány, Olívia karaktere kettős. Kifejezetten intelligens és komoly, ugyanakkor meglepően naiv is. Hozza a történelmi regényekben jellemző vénkisasszonyok archetípusát, de némiképp több is annál. Nagyon élveztem az önállóságát és a határozottságát, ugyanakkor zavart, hogy mennyire tehetetlenné válik Thorn-nal szemben.

A herceg karaktere legalább annyira összetett és kettős, mint Oliviáé. A felszínen élvhajhász nemesúr, a mélyben pedig érzékeny művész. A felszínen elég határozott főúrnak tűnik, aki könnyedén irányítja a birtokait (és a családját), miközben a művészi kiteljesedés felé halad, de közben Oliviával kapcsolatban meglehetősen bizonytalan. Régi sérelmeket hordoz, és nem is biztosan mit is akar a lánytól.

A két szereplő közti izzás az első perctől egyértelmű, a szenvedélyesség a regény egyik alappillére. Időnként az erotika túlsúlyba is kerül, a cselekmény rovására. Az erotikus részekben zajló párbeszédek pedig elég gyengére sikerültek az író műveihez képest

Manapság a modernebb történelmi regényekben gyakran előkerül a tudós női karakter és az emancipáció kérdése. Mindkét egymást átfedő témakör nagyon érdekes, de vélhetően cseppet idealizált. Kétlem, hogy a korabeli Angliában a családjuk által támogatott kémikus nők szaladgáltak volna, de mindenesetre szórakoztató volt olvasni arról, hogy hogyan kísérleteztek az arzén általi halál kimutatásával. A szerző otthonosan mozog a régens korban, a regényeiben sok apró információ van elrejtve, csak tudnunk kell kiválogatni mi az áltörténelem, és mi a valós ismeret. Mindezekkel együtt visszatérésnek érzem most ezt a regényt, remélem, hogy Jeffries megtartja ezt a színvonalat.

Adatok:

Kiadó: General Press Kiadó

Megjelenés: 2024.

Oldalszám: 288.

Fordította: Ács Eleonóra

Fülszöveg:

Amikor ​egy hirtelen jött szikra mindent lángra lobbant
Egy múltbéli csók az elragadó és éles eszű Miss Olivia Norley-val látszólag már csak egy halvány emlék Thornstock hercege számára. Bár a legjobb partit kereső anyák és lányok világában a férfinak számtalan feleségjelölt kerül az útjába, a hódításairól hírhedtté vált Thorn továbbra is agglegény marad. Egy Oliviával való véletlen találkozás azonban kizökkenti a nyugalmából, hiszen még jól emlékszik a csókjuk utáni zsarolásra, amely mindkettejük nevét beszennyezhette volna.
Ráadásul Thorn féltestvére, Grey egy különleges vizsgálattal bízza meg a kémiarajongó Miss Norley-t egy, a családjukban történt titokzatos haláleset ügyében. A vegyésznek készülő Olivia lelkesen vág bele a kísérletbe, ám arra ő sem számít, hogy Thorn minden lépését árnyékként követi majd, és hogy a férfi állandó jelenléte őt magát is összezavarja, így lassan kezdi elveszíteni az uralmát a cselekedetei felett. Mindennek a tetejébe pedig valaki meg akarja akadályozni, hogy az igazság napvilágra kerüljön – az illető pedig semmitől sem riad vissza…

A könyv megvásárolható ezen a linken: General Press Kiadó

Eszes Rita: Tükör ​a felhőkön túlra

    Nagyon vártam, és nagyon szerettem ezt a történetet. Korábban olvastam Eszes Ritától a Rókatündért, és bár tetszett az is, mégsem volt annyira átütő, mint ez a fantasy. A könyv borítója szerintem az egyik legszebb 2023-as fedlap. Teljesen illik a történethez, mégsem közvetlenül kapcsolódik a szereplőkhöz vagy a cselekményhez. Szóval esztétikailag is abszolút rendben van a könyv, ráadásul a terjedelme sem túlburjánzó, bár szívesen olvastam volna még Renmu és Sorana történetét kicsit hosszabban.

    Nem vagyok igazán jártas sem Japánban, sem a japán mitológiában, így mondhatni nekem minden vicc (vagy történet) új. Láttam persze néhány mangát (az Inuyashát is) így az állatszellemekről azért tudtam, de körülbelül ennyi.

    A két főszereplő első pillanattól levett a lábamról. Bár a feszes történet nem sok teret engedett a jellemrajzok alapos kibontásának, a két rendhagyó figura abszolút kedvelhető. A köztük lévő nyers vonzalom pedig az első perctől nyilvánvaló volt, így a kapcsolatuk tulajdonképpen nem felépült, hanem berobbant. Végig nagyon erős érzelmi töltete van a regénynek, és én ebben most szerettem lubickolni.

    Sok izgalmas apróságot tudtam meg a japán hitvilágról, ami még mindig ismeretlen a számomra, bár egyre közelebb kerülök hozzá. A nyestkutya- szellem koncepció az első fejezetekben kifejezetten nevetségesnek hatott, de ahogy a haladt előre a történet egyre inkább el tudtam fogadni Renmu képességeit és „nagyságát”. A google-keresőből tudom, hogy a nyestkutya egy viszonylag kistermetű mosómedveszerű állat, ami miatt az elején nehéz volt komolyan venni a szellem képességeit. Renmu jelleme azonban érdekesen viszonyult a szellemállatához. Volt benne egy adag játékosság, de mégis túlnőtt a nyestkutyaságon. Egy nagyon komoly, stabil és férfias karakter lett a végére, egy igazi társ, a japán értékeket képviselő Szorana mellett.

    A történet maga eléggé gyors, sodró lendületű, ami miatt sok esetben nem volt idő teljesen kibontani az egyes jeleneteket. El tudtam volna viselni némi ráérősebb mesélést, főként ott ahol Szorana harci képességeit mutatja meg a szerző.

    A történetmesélés nekem arányosnak tűnt, egyenes vonalú volt, de végig izgalmas emlékszálak nélkül is. A cselekmény fordulatai és az érzelmi ív felépülése egyaránt hangsúlyos volt, a környezetleírás viszont kissé alulmaradt a másik kettővel szemben. Ez persze nem akkora baj, de annyira idegen a világ, hogy izgalmas lett volna az alaposabb bemutatása.

    A gördülékeny szövegezés nagyon haladóssá tette az olvasást, azonban itt ott felbukkant néhány fura megoldás. Pl. a zsidó eredetű rahedli szót kifejezetten környezetidegennek éreztem.

    Mindennel együtt nagyon szerettem ezt a mesét, és magát a világot is amit Eszes Rita felépített, úgyhogy a magam részéről szívesen vennék még néhány regényt a szerzőtől a mitikus Japánból.

Adatok: 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 344.

Fülszöveg:

Akármilyen ​bőrbe bújsz, kellesz nekem!

Japán az 1600-as évek vége felé. A határok lezárva, a császár túszként él saját palotájában, a hatalom valódi gyakorlója a sógun. Az árva Szorana mindent, amit tud, az őt befogadó nindzsáktól tanult, ám mivel hófehér külsejével feltűnő jelenség, talán sosem válhat a láthatatlanság mesterévé. Ő azonban még ennél is többről álmodik: a szamurájok kasztjához szeretne tartozni, és valami fontosat tenni jelentéktelen életében.

Renmu alakváltó nyestkutya. Egy megkeseredett varázstanuki, aki megtanulta, hogy az emberekkel pusztán üzleti kapcsolatokat ápoljon: mellettük él, de sosem velük. Napról napra éli az életét, kergeti a gyönyöröket, és semmit nem akar kevésbé, mint valami jelentős dolog részesévé válni.

Egy küldetés, egy találkozás, egy alku – és elindul a kaland, amely mindkettejük életét fenekestől felforgatja. Miközben halálos szörnyek elől menekülnek, szenvedélyes és tiltott vonzalom alakul a két számkivetett között – azonban senki és semmi nem az, akinek vagy aminek eleinte látszik.

Ha felszikrázik a levegő, és elszabadulnak a vágyak, vajon létrejöhet-e akár csak egyetlen igaz dolog is egy rendszerszinten hazug világban.

A japán folklóron alapuló történelmi fantasy egy olyan írótól, aki maga is Japánban élt.

Hagyd, hogy lenyűgözzön!

A könyv megvásárolható ezen a linken: Könyvmolyképző Kiadó

Ali Hazelwood: Sakk-matt

   A Maxim Kiadó nagyot dobott 2022-ben, amikor a teljesen újszerű és friss hangvételű első Hazelwood regényt behozta Magyarországra. Szinte az első perctől robbant a közösségi médiában, és a molyon is rajongó értékelések tömkelege jelent meg. Természetesen engem is rettenetesen érdekelt, a megjelenés után hamar olvastam a Szerelem képletét… Aztán az összes többi Hazelwood regényt is, de a lelkesedésem némiképp visszaesett a harmadik regény végére. A történetek környezete és szereplői alig mutattak különbséget, és a regények cselekménye is mind hasonlóképpen épült fel. Annyira persze nem mondtam le a szerzőről, hogy ne olvassak el továbbra is mindent, ami megjelenik tőle, de elég sok előítéletet találtam magamban az újonnan megjelenő regényével kapcsolatban.A Sakk-matt című könyv ehhez képest meglepően üdítőnek bizonyult. Már a megjelenése is picit eltérő a teli színekkel megrajzolt korábbi fedlapokhoz képest. Hozzám egyébként a kontrasztosabb, színesebb borítók közelebb állnak mint ez, de most a színvilág is egyfajta változást jelez.

    Ez a szerző első young adult regénye, és szerintem ez az a zsáner, ami a legjobban áll neki. Jellemzően minden története fiatalos hangvételű, azonban főként a női karakterei eddig meglehetősen éretlenek voltak a betöltött tudományos pozíciójukhoz képest. Valójában azonban, -ahogy most látom- csak billegtek a regények a new adult és a young adult határán, de a szereplői sokkal otthonosabban mozognak a középiskolások világában.

    Nolan és Mallory természetesen nagyon hasonlít a korábbi regényalakokra, azonban mintha sokkal több terük lenne a jellemfejlődésre. Mallory bár a feminista nőtípus jellegzetes főhőse, sokkal összetettebb jellem. A személyes sorsa és terhei különösen nehéznek tűnnek az életkorához képest, valószínűleg épp emiatt nagyszerűen nyomon követhető, hogy birkózik meg a kihívásokkal Nolan segítségével és anélkül. Amit különösen szerettem, az a lány családi és baráti környezete volt, valamint a Nolan családi öröksége. Élettel telivé, sokszor humorossá és nagyon érzékennyé tette a környezet a szereplőket. Sokkal jobban fel tudott épülni a karakterábrázolás mint korábban, ahol sokszor teljesen lecsupaszított közösségi térben mozognak a szereplők.

    Nolan karaktere az első lépésektől nagyon szimpatikus, jól illeszkedik a jóképű, okos, csendes és támogató Hazelwood álompasik körébe.

    Maga a környezet is eltér a megszokottól. A tudományos világ laborjai helyett, ezúttal sportpályákra tévedünk, még akkor is, ha ez a sport alapvetően közelebb áll a tudományhoz, mint a testmozgáshoz. A sakk, mint versenysport önmagában is egy rejtélyes, zárt világ amit csak nagyon kevesek fedeznek fel, ezért nekem sok ismeretet adott át ez a regény, főként a versenyzők felkészüléséről, a sakkszervezetekről, és a versenyzés „pályáiról” is.

    Ennek tükrében, most legalább három olyan lépés volt ami izgalmasabbá tette ezt a játszmát, az összes eddiginél. Remélem van még Ali Hazelwood tarsolyában néhány vérbeli YA történet.

Adatok:

Kiadó: Maxim Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 368.

Fordította: Stier Ágnes

Fülszöveg:

Mallory ​Greenleaf végzett a sakkal. Manapság minden lépés számít, miután a sport négy éve romba döntötte a családját. Mallory az anyukájára, a húgaira és a sehová sem vezető munkájára koncentrál, amiből ki tudja fizetni a villanyszámlát. Egészen addig, míg nagy nehezen bele nem egyezik egy utolsó jótékonysági sakktornába, és véletlenül felmossa a padlót a hírhedt „Királygyilkossal”, Nolan Sawyerrel, a jelenlegi világbajnokkal és a sakk rosszfiújával.

Mindenkit sokkol, hogy Nolan kikap egy ismeretlen újonctól. És ami még érthetetlenebb, hogy Nolan újabb összecsapásra vágyik. Miféle cselt vet be? Az okos lépés az lenne, ha Mallory elsétálna. Feladná. Sakk-matt. De Mallory győzelme utat nyit a pénzdíjakhoz, amire nagy szüksége van, és mindennek dacára akaratlanul is vonzódik a titokzatos stratégához.

Miközben üstökösként tör fel a ranglistán, Mallory azzal küzd, hogy távol tartsa a családját a játéktól, ami eleve tönkretette. És ahogy újra beleszeret a sportba, amit olyan kétségbeesetten utálni akart, Mallory gyorsan rájön, hogy nemcsak a táblán zajlik játék, a rivaldafény élesebb, mint hitte, és az ellenfele ádáz(an jóképű. És intelligens… és dühítő…) is tud lenni.

A könyv megvásárolható itt: Maxim Kiadó

Lynn Painter: Jobb ​mint a filmeken

Lynn Painter a "Mr. Téves Szám" című kötettel jelent meg a magyar könyvpiacon. 2022 óta a @kossuthkiado következetesen jelenteti meg a szerző regényeit, jelenleg épp a negyediket, de már az ötödik is előrendelhető. A szerző vidám, könnyed stílusú romantikus történetei elsősorban a felnőtt női olvasóréteget célozzák meg, kivéve a "Jobb mint a filmeken" című kötetet, mely hál'istennek a fiataloknak szól. Azért örvendetes ez, mert a könyvpiacot erősen érintő, legutóbbi törvényhozási anomália miatt a romantikus YA regények köre jelentősen beszűkült. Márpedig az ehhez hasonló regényekkel lehet leginkább megnyerni a középiskolás korosztályt az olvasásnak.

A "Jobb minta filmeken" egy nagyon aranyos gimis történet. A borítója miatt először azt hittem, hogy inkább New Adult, de tévedtem (szerencsére). Maga a cselekmény nem különösebben bonyolult, nincsenek benne rendhagyó szálak, vagy bonyolult érzelmi drámák, inkább csak az első szerelem bájos esetlenségét járja körül a regény a főszereplő Liz Buxbaum E/1-es narrációjában. A szereplők nagyon helyesek, őszinték, kedvesek, humorosak, amikor pedig nem, akkor tudnak bocsánatot kérni. Tanító jelleggel is jó olvasni. Az író, és a kiadó két extra enovellát is hozzátett a könyvhöz, melyek a másik főhős Wes szemével láttatnak két fontos epizódot a történetből. Ez a két rövid kötet sokat hozzátesz a regényhez, és jól árnyalja Wes jellemét. Szerettem a teljes regényt kiegészítőkkel együtt. Remélem több hasonló jelenik meg a jövőben.

Adatok:

Kiadó: Kossuth Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 416

Fordította: Nimila Ágnes

Fülszöveg:

Az ​örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút.
Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

A könyv megvásárolható itt: Kossuth Kiadó

Jean Menzies: Egyiptomi ​mítoszok

Elképesztően szép ez a sorozat. A skandináv mítoszok című kötet kilóra megvett magának, úgyhogy tudatosan kerestem a következő részt. Szerencsére a HVG Könyvek Kiadó következetesen, azonos formában és minőségben hozta a folytatást is. Sőt, nekem az Egyiptomi Mítoszok egy kicsit bővebbnek is tűnt, de aztán megnéztem, azonos oldalszámú a két könyv. Valószínűleg azért éreztem így, mert ismertebb, otthonosabb volt a hitvilág, sokkal több kapaszkodót találtam benne mint az északi mitológiába.

A könyv nagyon alapos kutatómunkával, a leginkább a temetkezési szokásoknak köszönhetően fennmaradt egyiptomi mítoszokat gyűjti össze. Volt persze némi fogalmam az ősi hitvilágról, de ilyen mélységben sohasem találkoztam vele. Ozirisz Ízisz és Anubisz mítoszai mellett számos olyan istenről olvastam most, akik fontos szerepet kaptak az óegyiptomiak életében. Az egyiptomi mitológia nekem a görög mitológiához hasonlít, de annál egy kicsit emberközelibbnek tűnik. Az istenek sokkal hétköznapibb részesei voltak az emberek mindennapjainak, köztük, velük éltek segítették őket.

Az egyiptomi teremtéstörténet egészen rendkívüli. Mélyen a vízhez kötődik (sokkal mélyebben mint pl a vikingeké). Alaposan felépített a világ teremtéstörténete, tulajdonképpen mindenre magyarázatot ad, és teljesen bevonja az egyiptomiak által ismert világot. A Nílus is központi szerepet játszik a hitvilágban, de az árpatermeléstől a söriváson át az élet minden kis momentuma helyet kap a történetekben. Az istenek egészen emberszerűek, csupán külalakjukban mások mint a tőlük származó egyiptomiak. Az istenek állatfejű, állattestű alakja is a hétköznapi élettel való szoros kapcsolatra utal. Érdekes volt nekem, hogy minden Istennek aprólékos kidolgozású, szimbólumai, jelképei állatai vannak.

A könyv maga bőven illusztrált, színes nagybetűs. A tartalom több nagyobb fejezetre bomlik, a Teremtéstörténeten át az uralkodáson keresztül a halandókkal való kapcsolatig bemutatja az istenek világát. A mítoszokat adatlapok tagolják, egy-egy isten alaposabb bemutatásával. Ezek közül sokról egyáltalán nem is hallottam még. Az említett istenek alapján feltételezhető, hogy a teljes egyiptomi mitológia bővebb annál, mit amit a könyv elénk tár, már csak azért is, mert több isten csak egy névként jelenik meg. Mégis egy átlagos ember ismereteit jócskán kibővíti ez a kiadvány. A külalakja, betűtípusa és grafikái alapján általános iskolás gyerekeknek szól elsősorban, de felnőttek számra is izgalmas olvasmány.

Adatok:

Kiadó: HVG Könyvek

Megjelenés: 2023.

Oldalszám: 144.

Illusztrálta: Katie Ponder

Fülszöveg:

Lépj be az áradás és a sivatag, a sokalakú istenek, ártó szellemek és hatalmas fáraók birodalmába! A gyönyörűen illusztrált 20 történet több ezer év messzeségébe repít, hogy megismerd az ókori Egyiptom elbűvölő és varázslatos világát.

A könyv megvásárolható itt: HVG Könyvek

Steve Cavanagh: Eskü alatt

Viszonylag kevés krimit olvasok, nem nagyon szeretem az életellenes cselekményeket, még akkor sem, ha lassan természetes része ez a mindennapjainknak (elég ha csak az internetes hírcsatornák főcímeit végig olvassuk). Időről időre, ha valamire felkapom a fejem, vagy egyszerűen csak tágítanom kell az olvasmányaim körét lekapok egy népszerű történetet a könyvtári polcról, de nem szoktam túlzásba vinni. Az itthoni könyvespolcon is kevés a bűnügyi regény, de most úgy alakult, hogy Steve Cavanagh helyet talált rajta.

A könyvtári rendelésekkel összefüggésben folyamatosan nyomon követem a hazai könyvkiadás minden ágát, ezért a szerző nevével is találkoztam már az Álomgyár kiadványai közt. Az első itthon megjelent regénye meg is van a könyvtárba, szeretik is az olvasók.

Az Eddie Flynn sorozat 3. kötete szinte véletlenül bukkant fel a radaromon, a fülszövege tetszett meg. Át sem gondoltam, hogy egy ciklus része, de igazából nem is volt ez baj, önállóan is érthető a cselekmény. Egy kicsit mindig zavarban vagyok az ehhez hasonló sorozatokkal, félek, hogy nem értem a belső vicceket vagy utalásokat, de itt meglehetősen kevés visszautalás volt korábbi történésekre, és azt is elmagyarázta a szerző.

Maga a regény egy lenyűgöző intelligenciával megírt krimi. Számomra - mivel kevés hasonló történetet olvasok - nagyon összetettnek bizonyult, és az első laptól az utolsóig következetesen tartotta a feszültséget. Folyamatosan igényelte a figyelmemet, hiszen sok olyan apró részlet bukkant fel, ami később kapott csak szerepet. A történet közepétől kezdtem figyelni ezekre az elejtett információkra – mondom, hiányzik belőlem a krimiolvasó rutin. Bár valószínűleg a gyakorlottabb olvasók is meglepődtek egy-egy fordulaton.

Szerettem a főszereplő Eddie gondolkodásmódját. Aprólékos, elemző, ugyanakkor képes a gyors döntések meghozatalára. De nem csak ezt. Szerettem a rabló logikáját is, egyértelműen svindlisként jár az agya, még ha pandúrszerepben is van. Ez a kettősség nemcsak a cselekményben, de a jellemrajzban is jól átjött. Míg Harry Ford bíró a címszereplő barátja egy abszolút tiszta jellem, addig Eddie Flynn vagy Leonard Howell becsületessége már abszolút megkérdőjelezhető, és talán ez az, ami miatt végig azt éreztem, hogy főszereplők borotvaélen táncolnak. Nemcsak az elkövető, hanem a „jófiúk” is tartogattak bőven meglepetést.

A cselekmény két szálon fut. A fősodrás ez markáns jelenbeli cselekmény míg a mellékszál főként a múltban játszódik. Ez a kettő jól szétválasztható, de a kiadó tipográfiailag is megoldotta a múltbeli visszaugrások elválasztását. Szerencsére nincs belőlük sok, mert én jobban szeretem a lineáris történeteket. A cselekmény egyébként nagyon feszes, még akkor is ha a jelentős része a bíróságon játszódik. Nem gondoltam, hogy egy ügyvéd főszereplővel ennyire izgalmas krimit lehet írni. Lélektanilag de kriminológiailag is nagyon ütős a történet, legalább annyira megrázó, mint amennyire izgalmas.

Steve Cavanagh ezzel a regénnyel feltette magát a virtuális könyvespolcomra is, szerintem Eddig Flynn összes történetét sorra fogom keríteni. Köszönöm az Álomgyár Kiadónak hogy elhozta őket a magyar olvasóközönségnek.

Adatok:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2024.

Oldalszám: 430 oldal

Fordította: Abrudán Katalin

Fülszöveg:

A hazug embert hamarabb utolérik…
Leonard Howell legborzalmasabb rémálma válik valóra, amikor kiderül, hogy elrabolták a lányát. A rendőrség segítségét nem tartja elegendőnek, ezért az egyetlen emberhez fordul, akit alkalmasnak tart arra, hogy visszaadja neki Caroline-t.
Eddie Flynn, a szélhámosból lett ügyvéd tudja, milyen az, amikor az ember elveszíti a gyermekét, és megesküszik, hogy épségben hazajuttatja Caroline Howellt. Múltja miatt Flynn számára cseppet sem idegen New York kétes hírű alvilági élete.
Amint azonban visszalép régi életébe, Eddie ráébred, hogy a játékszabályok megváltoztak, és őt alaposan átverték. De ki mozgatja a háttérben a szálakat? És van egyáltalán ebben az elvetemült ügyben valaki, aki igazat mond?
A nemzetközi bestsellerszerző, Steve Cavanagh Eddie Flynn-sorozatának harmadik kötetében a múlt mindent megkavar, és az események nem várt fordulatot vesznek. Csupán egy dolog biztos: a feszültséggel teli, lélegzetelállító izgalom.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház

Michael Walden: A végtelen város

Kevés sci-fit olvasok, nem is ismerem igazán a zsánert, ellentétben a párommal. Egy „mit olvassak, mit olvassak” tipródásomban ő javasolta Michael Waldent. Félretettem akkor a gondolatot, főként mert az Esthar trilógia túl nagy falatnak tűnt elsőre. Aztán később, amikor a Galaktika Metropolismédia Kiadó jóvoltából felbukkant a Végtelen város című új Walden könyv a radaromon, újra elővettem a korábbi javaslatot. Mégis halogattam-tologattam egy picit, bár a borítója szuperszép. Azonban annyira bizonytalanul mozgok a műfajban, hogy tartottam attól, vajon fogom-e érteni. Így utólag már elmondhatom, hogy világos volt a történetet, teljesen tiszták a fővonalak, de azért a háromnegyedétől erősen kellett koncentrálnom, hogy ne essek ki a cselekményből. Ez azonban nem a könyv hibája, egyszerűen csak más zsánerben vagyok otthon, így a sci-fi olvasóknak egyértelmű utalásokat és összefüggéseket nekem tovább tartott értelmezni. Ugyanakkor annyira nem volt bonyolult, hogy ne ajánljam jó szívvel a kevésbé jártas sci-fi olvasóknak.

A regény majd kétharmada nekem inkább egy kaland-fantasy-nak tűnt, amit egyébként kifejezetten szeretek, úgyhogy simán el is nyelt a történet. Mire váltott az utolsó rész egy időutazásos sience fiction-re, - annak is inkább egy high verziójára - már komolyabb nehézség nélkül benne tudtam maradni, mert megkedveltem a szereplőket és érdekelt a kaland is.

A fülszöveg teljesen jól felvezeti a történetet, valóban három fiatal szövetséges útját követhetjük végig egy városállamokból álló láncon keresztül. Az egymáshoz bonyolultan kapcsolódó városszövetséget csillagkapuk tartják össze, amelyeken a különböző fajok képesek utazni, kereskedni, házasodni. A teljes rendszer átláthatatlan és végtelen nagynak tűnik a benne élők számára. A rendszerben a fajok kiegyensúlyozott kapcsolata látszólagos, a felszín alatt érdekek és szükségek munkálkodnak, amelyek aztán súlyos döntések meghozatalára kényszerítik az utazókat is.

A látszólag jellegtelen, szép de naiv táncos, a népszerűtlen és kotnyeles régész és a meghasonlott lovag egy véletlen folytán válnak utazókká, és a sorsuk egy végtelen pályára áll. A személyes döntéseik nyomán egy egész világ képe formálódik, ami tulajdonképpen egy nagyon izgalmas nézetből világítja meg az emberi civilizációt. Több olyan érdekes filozófiai kérdést is felvet a mű, mint az előre megírt sors, az kazualitás megsértése vagy épp a pillangó-hatás, de ezeket nem boncolgatja, és nem elemzi, csupán a sorok közt olvashatóak.

Jellemző a regényre egyfajta könnyedség. Nem adagolja túl a szerző az információt, nem magyarázza agyon az állításokat, kissé feszes a cselekmény, pergők a párbeszédek, és rövidek a leírások. Volt is egy kis hiányérzetem, én bőven el tudtam volna viselni még 100 oldalt a könyvből. Abszolút tiszta a cselekménye, jól felépítettet és logikus szerkezetű, de a karaktermélyítésben volt még lehetőség.

A világépítés sokrétű és logikus. Van benne sok ismert elem, mégis egyedi és látványos. Walden felépíti a színpadot. Jól láthatóan megrajzolja a tereket, berendezi a városokat, élővé teszi a tájat. Szerettem, hogy a képzeletem tud mire támaszkodni, sok esetben egészen aprólékos környezetrajzot kaptam.

A jellemrajzok már nem sikerültek ennyire jól. Seleina és Corvin esetében jól látható a karakterfejlődés, Gabreel azonban kissé partvonalon maradt. Mindhárom szereplő összetett személyiség, de szerintem a jellemüket jobban ki lehetett volna bontani. Corvin például egy nagyon izgalmas szereplő, de a regényben egyetlen érzelemre épül a motivációja és minden tette. Szerintem őt is, és Gabreelt is lehetett volna még árnyalni.

A regény nyelvezete könnyed, olvasmányos, de a szerző egy egészen új szlenget teremt, amihez nem ártott volna néha egy szószedet. Felismerhetőek ugyan, de minduntalan megakasztott, hogy beazonosítsam mire is utal pontosan. Walden megtekeri az ismert szólásokat is, némelyik egyértelmű volt, másokra nehezebben fordult rá az agyam. (Pl. „nem árulok zsákbamacskát” helyett: „nem zsákoltam darazsat”.)

Szerettem a történetet, főleg az utolsó részeket. A végén még pityeregtem is kicsit, érzelmileg is behúzott a regény. Biztosan olvasok még Waldentől a jövőben.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Media Kiadó
Megjelenés: 2023.
Oldalszám: 296.

Fülszöveg:

Egy táncos, egy révész és egy lovag elindul a tiltott városba. Céljuk, hogy rázárják a tízezer kaput a hódítóra, aki elsőként intézett sikeres támadást a Városlánc központja ellen. Egy titokzatos lény, az Árnyak Királynője üldözi őket, akihez talán több szálon kötődnek, mint ahogy sejtik. Útjuk a sötétség mélyére vezet, ahol a legyőzhetetlen kauzalitás az úr, és minden döntés a legnagyobb árat követeli.
Michael Walden rendhagyó sci-fije, a zsáner határait feszegetve, különleges utazásra hív a másodpercek közötti térbe.
Akit a végtelen város egyszer foglyul ejt, azt nem engedi el soha!

A regény megvásárolható itt: Galaktikabolt