A „Meghekkelt teremtés” egyik
szerzője Jennifer A. Dounda, kémiai Nobel-díjat kapott a műben elemzett
CRISPR/Cas-9 eljárásért Emanuelle Charpentierrel közösen, a szerzőpáros másik
fele pedig több tudományos publikációit írt a technológiáról. A két Nobel-díjas
a baktériumok vírusok elleni védekezését kutatva mélyedt el a génszerkesztésben,
majd 2012-ben megalkotott a CRISPR/Cas9 révén egy precíz, viszonylag egyszerű
génszerkesztő technológiát. (Az eljárás
tömör lényege, hogy a biológiai determinációt okozó DNS- hiba egyszerűen
kivágható a DNS láncból.) A világ figyelme azonban csak a Koronavírus
fertőzéssel kapcsolatos kutatások miatt terelődött a génszerkesztés felé,
illetve csak a 2020 év után kapott társadalmi visszhangot a kutatás, a
Nobel-díj után vált ismertebbé a téma, bár szerintem a világ nagyobb részének
fogalma sincs az eljárásról vagy annak lehetséges következményeiről. Valójában
nekem sem volt fogalmam sem arról, hogy pl. az egyes növények manipulációja (pl.
a terméshozam növekedést elérő fejlesztése) már nem keresztezéssel hanem a
genetikai kódok megváltoztatásával érhető el. Ha ezt tovább gondoljuk és/vagy végig olvassuk
a könyvet, rájövünk, hogy minden élőlény megváltoztatható az eljárással, vagyis
a betegségek kezelésére épannyira alkalmas, mint a születendő gyermekünk
tulajdonságainak „beállítására”. És innét ez a kérdés már túlmutat a biológiai
vagy biokémiai kérdéskörön, súlyos társadalmi, etikai, politikai és gazdasági
kérdéssé is válik. Mennyire nyúlhatunk bele a természetes biológiai
folyamatokba? Megváltoztatható-e az ember élettartama? Létrehozható-e a szuperember?
Bennem ezek a kérdések fogalmazódtak meg
elsősorban, míg a könyv az eljárás, gyógyításban használt szerepére koncentrál
főként.
Tulajdonképpen mindkét szerző a
téma avatott szakértője, komoly, elismert tudósok. Ehhez képest a könyv a „mezei” olvasó számára
is teljesen érthető és olvasható. Egyáltalán nem olyan száraz, mint a szerzők
tudományos fokozata előrevetíti. A könyv hangvétele elég személyes, az írópáros
sok példát hoz, és igyekszik tárgyilagosan megközelíteni a nagyon összetett és
laikusok számára nehezen érthető témát. Meglehetősen aprólékos a mű, ami nem
volt baj, mert a DNS RNS ismereteim a középiskolában maradtak, újra kellett
tanulnom, hogy megértsem a pontos génszerkesztési eljárást. Maga a téma elég
izgalmas, de nagyon speciális. Amikor a könyvet kiszemeltem, valami általánosabbra
gondoltam. Ez persze nem von le az értékéből, de koncentrált olvasást igényel, rendkívüli tudásanyaggal
rendelkezik, ezért elég sokáig olvastam. Egyszerre csak egy-egy fejezetet.
A könyv két nagyobb részre
tagolódik, és alaposan bemutatja a génszerkesztési eljárást a kezdetektől a
várható jövőig. A génmanipuláció etikai és társadalmi kérdéseire is kitér, de
szerintem kicsit túl optimistán közelíti meg. Valójában, ha megértjük az eljárást
rájövünk, hogy minden amit most van
megkérdőjeleződik a CRISPR/Cas-9 tükrében, és gyakorlatilag nagyon jóra de
nagyon rosszra is használható a felfedezés. A CRISPR egy elképesztő jövőt
sejtet, ami miatt érdemes az egész tudományos munkát végig rágni. Szerencsére
elég érthetően van megfogalmazva.
A magyar kiadás a @HVG Könyvekre jellemző igényes, precíz
munka, a tartalom pedig valóban elképesztő.
Adatok:
Kiadó: HVG Könyvek
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 344.
Fordította: Dienes István
Fülszöveg:
2020-ban Jennifer A. Dounda és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.
A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.
No comments:
Post a Comment