Theodora Goss: Az ​alkimista lányának különleges esete (Athéné Klub 1.)

Hát ez haláli! Rendhagyó és rendbontó, vagy talán inkább formabontó. Teodora Goss a magyar származású, de Amerikában felnövő szerző irodalomtudományból doktorált. Tulajdonképpen ennyi is elég ahhoz, hogy érdekes legyen a könyv, de mindenképpen meg kell említenem, hogy a borító is telitalálat. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a fülszöveg megígéri Sherlock Holmes-t… már fel is került az olvasási lista élére. Szerencsére a @galaktika sorozat kiadójától a Metropolis Mediától, recenziós példányként megkaptam a magyarul eddig megjelenő részeket.

Az első fejezet a várakozásokkal ellentétben, mély döbbenetet okozott. El is bizonytalanodtam abban, hogy biztosan szeretném-e ezt a könyvet elolvasni. Aztán ahogy megértettem a kusza (kuszának tűnő) elbeszélésmód hátterét, már követhető lett a stílus. Ha a narrációval kibékülünk, könnyen olvashatóvá válik a regény, bár bevallom őszintén és direkt lassan olvastam, hogy tovább tartson. Minden mondatát élveztem.

A cselekményvezetése viszonylag egyenletes, maga a történet sem túl bonyolult, de nagyon érdekes. Még az utolsó oldalakon is volt meglepetés, váratlan fordulat, egy újabb ismerős név, ami miatt most alig várom a következő kötetet. Bár Sherlock Holmes nekem tényleg csak a filmekből ismerős, és a viktoriánus rémregényekkel sem vagyok igazán képbe, merem állítani, hogy teljes értékű korabeli detektív- és rémregényt kapunk, összegyúrva úgy, hogy arányaiban egyik sem nyomja el a másikat. Nagyon szerettem, hogy a könyv teli van ismerős (ismerősnek tűnő) alakokkal, mégsem kiszámítható. Vártam a kliséket, a kötelező romantikus fordulatokat, de elmaradtak. Nem rágtam le a körmöm tövig az izgalomtól, de sokszor meglepődtem, felnevettem, örültem. Rengeteg vidámságot szabadított fel bennem.

Amellett, hogy a történet remek, elképesztő mértékű tudásanyagot tartalmaz. Bár az alapot adó szépirodalmi műveket nem olvastam - konkrétan semmit: sem a Frankensteint, sem a Dr. Moreau szigetét, sem a Dr Jekyll és Mr. Hyde különös esetét, sem Sherlock Holmest. Mea culpa: szégyenlem és pótolni fogom, - teljes mértékig érthető a történet.

A környezetrajz annyira jó, hogy a 19. század végi Londonban éreztem magam, a macskakövön, a gázlámpák halvány fényében lopakodva a szigorú öltözetű Sherlock Holmes háta mögött. A szereplők furcsák és különlegesek, de érdekesek és összetett személyiségek is, a maga módján mindegyikük szerethető.

Szerettem volna a regényhez méltó hosszú és tartalma értékelést írni, de miután megvan itthon a folytatása, mennem kell olvasni… majd jövök.

Adatok: 

Kiadó: Metropolis Média Kiadó
Megjelenés: 2020.
Oldalszám: 504.

Fordította: Szente Mihály

Fülszöveg:

Miután ​nagybeteg édesanyja elhunyt, Mary Jekyll kénytelen szélnek ereszteni házanépét. Hajdan jónevű orvos-tudós édesapja, dr. Henry Jekyll tisztázatlan körülmények között távozott az élők sorából, így az ifjú hölgy szűkös időknek néz elébe. Ám hamarosan ennél is több fejtörést okozó problémákkal kerül szembe, kezdve nyomban egy vadóc leányzóval, és a gyanúval, hogy apja hajdani barátja, a gyilkossággal vádolt Edward Hyde talán még életben van. Mary már csak megélhetési okokból is kénytelen a rejtély nyomába eredni, s ehhez nem mástól kap segítséget, mint a híres detektívtől, Sherlock Holmestól, és az ő krónikás hajlamú társától, dr. Watsontól. Ahogy nyomozásuk kibontakozik, úgy lépnek a színre újabb, a viktoriánus kor krimi- és természetfeletti horror irodalmából ismerősnek tűnő szereplők, hogy ki-ki megpróbálja megfejteni vagy épp elfedni a szálakat, melyek egy hajmeresztő dolgokra képes, titkos társasághoz vezetnek.

A magyar születésű, de Amerikában felnőtt Theodora Goss trilógiájának első része letehetetlenül izgalmas, ám nemcsak kalandokban, de emlékezetes szereplőkben, humorban és egyéb rabul ejtő elemekben is gazdag történet, mely 2018-ban megkapta a legjobb első regénynek járó Locus-díjat, és jelölték a Nebula- és World Fantasy-díjakra is.