Palotás Petra: A ​kastélykert álma

   Szeretem Palotás Petra sorozatait, mégis most kifejezetten jól esett egy rövidebb lélegzetvételű, önálló történetet olvasni tőle. Már a könyv megjelenése is megfogott: a grafika és a színvilág végtelenül harmonikus, és nagyon szépen illik a történet hangulatához. Talán éppen emiatt egy romantikusabb regényre számítottam, de végül egyáltalán nem bántam, hogy mást kaptam, és teljes elégedettséggel csuktam be a könyvet. Annak pedig különösen örültem, hogy egy dedikált példány került hozzám.

    Nagyon szerettem azt csurgóiként, hogy a hasonló nevű település, Fehérvárcsurgó gyönyörű Károlyi-kastélyába kalandozhattam. A történet idején, az ötvenes évek végén a kastély állami gyermekotthonnak ad otthont. Bár alapvetően egy meglehetősen szomorú helyszínről van szó, a szerző mégis úgy mutatja be, hogy az ott élő emberek szeretete, összetartása és személyisége otthonossá teszi. A helyszínrajz ezúttal is nagyon alapos, a kastély élő, lélegző helyszínné válik.

    A történet középpontjában a Zsoldos család áll. Zsoldos igazgató friss energiával, újításokkal és szigorú, de következetes nevelési elvekkel érkezik az intézménybe. Legnagyobb támasza Julianna, aki valódi anyai mintát és gondoskodást jelent a gyerekeknek, valamint cserfes kislánya, Etelka, aki hamar beilleszkedik a fiúintézet mindennapjaiba. Rajtuk kívül számtalan hányatott sorsú gyermek történetével is megismerkedünk: Ferkével, akit elhagyott az édesanyja, Zsigával, akinek erőszakos apa mellett kellett felnőnie, a bicebóca Andrissal, valamint Antonnal és Csabival, a két testvérrel.

    Sok kegyetlen sors rajzolódik ki a lapokon, a szerző mégsem hagyja, hogy ezek a torokszorító történetek eluralkodjanak a regényen. A szeretet, a gondoskodás és az összetartás rendre erősebbnek bizonyul a gúnynál, a kiközösítésnél vagy a bántalmazásnál. Ebben pedig nagyon erősen érződik az a szemlélet, ami miatt annyira kedvelem Palotás Petra történeteit.

    Ahogy azt már megszokhattuk tőle, most is rengeteg fontos mellékszereplőt kapunk. Márton bácsi, a kedves mindenes, Kelemen Zsuzsa, az intézmény egyetlen női tanára, vagy éppen a politikailag gyanús Szatmári Gergely tanár úr mind hozzátesznek a történethez. Az ötvenes évek megkerülhetetlen jelenségei is szervesen épülnek be a cselekménybe: az ’56 utáni megtorlások, a kémkedés, az ÁVH, az emigráció és még a szamizdat fogalma is megjelenik. Hogy mindez hogyan kapcsolódik össze a gyermekotthon életével, azt természetesen nem árulom el, de az biztos, hogy izgalmas és fordulatos történetet eredményez.

    Számomra külön színt jelentett István bácsi, a könyvtáros és sajátos könyvgyűjtési – vagy inkább visszagyűjtési – akciója is. Könyvtárosként ezt a szálat különösen szerettem.

    A cselekmény két szálon fut, és ötven évet ölel fel. A szereplőket ez az időbeli távolság térben is elszakítja egymástól, a gyermekotthonban töltött évek azonban mindannyiuk jövőjét meghatározzák. Bár a regény első pillantásra talán egészen másnak tűnik, számomra végül sokkal inkább családtörténetté vált, mint romantikus vagy történelmi regénnyé.

    Palotás Petra történeteiben mindig fontos szerepet kap az igazságosság. Legyen szó a kémiatanár iránti bosszúról, Viola és a gyerekek történetéről vagy a szereplők egyéni küzdelmeiről, előbb-utóbb mindenki megkapja azt, ami jár neki – néha egészen mesés fordulatokon keresztül. Talán ezért is olyan szerethetőek ezek a történetek. Emellett a szerző most is rengeteg történelmi ténnyel dolgozik, sok információt ad át, és igyekszik hiteles hátteret rajzolni a szereplők köré.

    A történet személyes hátterét különösen érdekessé teszi, hogy a szerző nagyapja valóban ennek az intézetnek volt az igazgatója, Etelka alakját pedig nagynénjéről, Palotás Etáról mintázta. Ettől a könyv számomra még közelebb került a valósághoz.

Végül tehát nem azt a romantikus történetet kaptam, amire a borító és a színvilág alapján számítottam, hanem egy szerethető, izgalmas és történelmi háttérrel átszőtt családtörténetet.

A könyvet köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak!

Adatok:
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022.
Oldalszám: 320 oldal

Fülszöveg:

Egy gyermekotthon krónikája
1950-es évek, Fehérvárcsurgó
Etelka egy reggel arra ébred: édesapja megbízást kapott, hogy az iskolaigazgatói állását maga mögött hagyva vegye át a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthon vezetését. A serdülőkor küszöbén álló kislány a már kirepült idősebb testvérei nélkül csöppen a fiúk lakta nevelőintézetbe, ahol életének egyik legfontosabb időszaka veszi kezdetét.
Milyen sorsok keresztezik egymást a Károlyi-kastély falai között? Mekkora hatással vannak egymásra a vélt és valós barátságok? Meg tudnak-e birkózni a gyerekek az élet és a társaik által rájuk rakott terhekkel? Kik lesznek azok a nevelők, akik örökre nyomot hagynak bennük?
Sóvárgás, remény, irigység, versengés és a családpótló szeretet utáni vágy bújik meg a kastély kertjének ősfái között.
Palotás Petra legújabb regényének különlegessége, hogy a szerző saját családjának a históriáját vette alapul: az éveket, amikor az apai nagyszülei igazgatták a fehérvárcsurgói intézetet. Emlékek, anekdoták, tények és az írói fantázia keveréke keltik életre ezt az érzelmekkel teli történetet, amelyben minden korosztály megtalálhatja a számára értékes üzenetet.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Álomgyár webáruház